Az utóbbi időszakban előtérbe került a kisvállalati adózás (KIVA) választási lehetősége. Szokták még helytelenül KIVA adózásnak is hívni (KIVA = Kisvállalati adó, tehát a KIVA adózás = Kisvállalati adó adózás, ami helytelen). Maga a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is küldött cégeknek tájékoztatót ezzel kapcsolatban, hogy fontolják meg a kisvállalati adóra való áttérést. Ebben a szakmai cikkben a KIVA előnyeit, hátrányait fogjuk megvizsgálni. Mi az a KIVA? A KIVA, azaz a kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem fajta, amelynek célja, hogy kiváltson három másik vállalkozások által fizetendő adónemet: szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, társasági adó. A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt jelenti, hogy a KIVA alanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentőt tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem. KIVA Mértéke A KIVA mértéke korábban az adóalap 16%-a volt, majd lecsökkentették 13%-ra, viszont 2020-tól az adóalap 12%-ra módosult, 2021-től 11%-ra, 2022-től pedig 10%, tehát a kisvállalati adókulcs jelenlegi mértéke 10 százalék.
Az ÁFA alanyai 2013 óta az ÁFA megállapítására pénzforgalmi elszámolást is választhatnak. Az ilyen elszámolás választása esetén az adóalanynak a fizetendő adóját abban a bevallási időszakban kell megállapítania, amelyikben az általa kiállított számlát a vevő ténylegesen ki is fizette, vagyis nem a számla kiállításának pillanatában keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettség, hanem csak a bevétel tényleges pénzügyi realizálódásakor. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás tehát azt jelenti, hogy olyan számla után, aminek az ellenértékét még nem kaptuk meg, nem kell adót fizetnünk. Ugyanakkor az általunk befogadott számlák áfatartalmát is csak akkor helyezhetjük levonásba, ha mi is rendeztük pénzügyileg az adott tételt. Ugyanígy az olyan vállalkozás, aki maga nem pénzforgalmi elszámoló is csak akkor helyezheti levonásba egy pénzforgalmi elszámolást választó társaság által kibocsátott számla áfatartalmát, ha kifizette a számlát értékét. Ezért kell kötelezően feltüntetni a kibocsátott számlákon, hogy "Pénzforgalmi elszámolás" hogy a partner is tisztában legyen azzal, hogy pénzforgalmi elszámolásos számlát fogadott be.
A fenti fogalom-meghatározás szó szerinti értelmezése alapján joggal mondhatnánk, hogy a felvázolt esetben – ha egyéb körülmények miatt nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony – az érintett társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak. A kérdés megítélése azonban nem ilyen egyszerű, hiszen vélhetően megvalósul az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás a cégvezető részéről is. Mindenképpen fontos tehát körültekintően megvizsgálni, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek a cégvezetők a társaságokban, döntéshozatalhoz szükséges-e együttes aláírás, vagy az ügyvezetők egyszemélyben járnak-e el a társaságok mindegyikénél. Összegzés Annak megítélését, hogy két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül vagy sem, számos nehezen megítélhető, körültekintést igénylő tényező nehezítheti, azonban fő szabályként elmondható, hogy kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően (1) többségi tulajdon vagy szavazattöbbség; (2) meghatározó befolyás gyakorlás; illetve (3) közös ügyvezetés esetén állhat fenn.
Támogatási összeg meghatározása -> támogató feladata (80%-os korlát az adóelőlegre, 80%-os korlát az adó összegére). Nyilatkozat beadása az Adóhatóság felé a támogatási igazolás birtokában -> támogató feladata (RENDNY és/vagy 01-es és/vagy 2-es nyomtatványok). Támogatás utalása -> NAV utal a támogatottnak. Támogató értesítése az utalás tényéről -> NAV Adójóváírás -> NAV jóváírja a támogató adófolyószámláján. | A támogatások pénzügyi hatásai a támogatóra 1. Direkt támogatás: a nyújtott támogatás költségként elszámolható > alacsonyabb adóalap => kevesebb adófizetési kötelezettség. A támogatás adókedvezményként is érvényesíthető. 2. Adójóváírást kap a támogató. A két lehetőség közül egy adóéven belül az adózó csak egyet választhat! | Támogatási mintapélda DIREKT TÁMOGATÁS (2011-től meglévő rendszer, támogató közvetlenül folyósít támogatottnak) NAV-ON KERESZTÜLI TÁMOGATÁS (támogató befizeti az adóelőleget és az adót, az Adóhivatal folyósít támogatottnak) TÁMOGATÁS HIÁNYÁBAN Támogatás nélküli eredeti adóalap 90 000 000 Ft TAO támogatás (egyéb ráfordítás) 5 000 000 Ft 0 Ft Kiegészítő támogatás 337 500 Ft Adózás előtti eredmény 84 662 500 Ft Módosított adóalap 85 000 000 Ft Számított társasági adó 7 650 000 Ft 8 100 000 Ft Érvényesített adókedvezmény (max.
"Csak gyűltek a dalok meg az ötletek az! után, úgyhogy alapítottam egy zenekart. " () Mi vagyunk a TAO. Azok fognak szeretni minket, akik fogékonyak a dallamos, pozitív dalok ra és a gunyoros, eredeti, magyar szövegek re. Élőben játszunk, mert az igazi koncert az, amikor emberek zenélnek embereknek. Az első két évünkben a kovid teljesen teljesen szétrúgta a terveinket. De közben sokat dolgoztunk a zenekaron, úgyhogy most már egy csomó-csomó remek dalunk van. Az első EP után felvettünk még egy lemeznyi dalt 2020-ban, aztán a Próbaidő című dupla konceptalbumunkat 2021-ben. Dalaink egyre többször szólnak mindenféle rádiókban, és ezért igen hálásak vagyunk.
Ugyanezen szabály alapján nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a társaságok abban az esetben sem, ha a vállalkozások mindegyikét a testvérpár egyik tagja, illetve a másik testvér házastársa 50-50% arányban tulajdonolja, és befolyás gyakorlás is ilyen arányban valósul meg. Utóbbi két esetnél fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az említett tulajdonosi viszonyok mellett is csak abban az esetben nem minősülnek a társaságok kapcsolt vállalkozásnak, ha nem valósul meg közös ügyvezetés. 2015-től figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a közös ügyvezetés is kapcsolt vállalkozási jogviszonyt keletkeztet. Ennek legegyszerűbb példája, ha két társaságnak ugyanaz a személy az ügyvezetője – ezek tehát kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ha két társaság mindegyikének ugyanazon két magánszemély az ügyvezetője, akik mindkét vállalkozásban önállóan, vagy mindkét vállalkozásban csak együttesen jogosultak döntéshozatalra, akkor e két társaság szintén kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés miatt.
Elkészült a gyermekeknek szóló Közlekedő kisokos című munkafüzet, valamint az ahhoz kapcsolódó tanári kézikönyv az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos megbízásából, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A kiadványokról Budapesten tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön. Az eseményen Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, a 10-12 évesekre összpontosítottak. Szeretnék, ha az elkészített anyag bekerülne a Nemzeti alaptantervbe - tette hozzá. Közölte, hogy 65 millió forintba került 200 ezer példány elkészítése, így egy munkafüzet költsége 300 forintnál valamivel több, amit rendkívül jó beruházásnak nevezett, mert ha csupán néhánnyal csökken a karambolok száma, már megtérül az ár. Idén minden negyedik és ötödik osztályos gyermekhez el fog jutni a kiadvány, várhatóan októberben, de legkésőbb novemberben - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: nagy figyelmet fordítanak arra, hogy javuljon a közlekedési kultúra, nőjön a biztonság. Kampányt indítottak azért, hogy az autósok 1, 5 méteres oldaltávolságot tartsanak a biciklistáktól - idézte fel Révész Máriusz.
E-ügyintézés Ügyek intézése E-kréta Elektronikus napló Címünk 6050 Lajosmizse, Szabadság tér 13. Telefon 06-76 / 356-156 Kezdőlap Iskolánkról Névadónk Iskolánk története Iskolánk arculata Tanulóink Aktuális Tájékoztató a gyermekek napközbeni ellátásához Beiskolázás 2022/2023 Pályaválasztási információk Rendezvényterv Tájékoztatás a szülők részére Diákönkormányzat Iskolakert Csengetési rend Könyvtár Tankonyha főzőszakkor Étlap Felsőlajosi tagintézmény Hírek Cikkek Versenyek Alapítvány Alapítvány közhasznú jelentése ISE Pályázatok Pályázataink Határtalanul COVID Kresz KERESÉS Kresz Közlekedő kisokos munkafüzet 2021-02-24 Adminisztrátor 1 308 Dokumentumok Közlekedő-kisokos-munkafü
A munkafüzet szemléletformáló módon segíti hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy tudatos közlekedőkké váljanak, és ezáltal javuljon a közlekedési kultúra Magyarországon. Korábban, a Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos kezdeményezésére kiadott kötet bemutatásán elhangzott, hosszú távú terv, hogy a Nemzeti Alaptanterv magasabb kötelező óraszámmal támogassa a gyermekek biztonságos közlekedésének oktatását. Közreműködő partnerként a Közlekedéstudományi Intézet is részt vett a Közlekedő kisokos munkafüzet és tanári segédlet kidolgozásában, amelynek célja, hogy a 4. és 5. osztályos tanulók számára szolgáljon hasznos közlekedési ismeretekkel – a korosztálynak is élvezhető formában. A szervezet szerint a közoktatási intézményekből hiányzó KRESZ oktatás egyik oka az, hogy nincs megfelelő háttéranyag, ami alapján a pedagógusok megtarthatnák az ezzel kapcsolatos órákat. Ezt a hiányt hivatott pótolni a kiadvány. A célzott korosztály kiválasztása sem véletlenszerűen történt: Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa azzal indokolta a döntést, hogy amíg az óvodások még ötösre vizsgáznának a szükséges tudásszint alapján a közlekedési ismeretekből, addig a középiskolások már csupán kettest tudnának szerezni.