Günter Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele - az eltelt ötven év pedig megpecsételte,... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 3 990 Ft 3 790 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Összefoglaló Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdob-bal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről - négy évtized elmúltával - ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. A film, amelyet Volker Schlöndorf rendezett a műből, annak idején Cannes-ban nagydíjat nyert, és azok számára is felejthetetlenné tette Oskar Mazerath apró alakját, akik a regényt nem olvasták. Grass ebben a különös kis figurában "aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, gyerek marad, s bádogdobjával, valamint fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkká zúzó sikításával harcol a nemszeretem jelenségek ellen" szellemi küzdőtársat alkotott magának, hogy felhívhassa a figyelmet a szülőföldjén, Gdansk/Danzigban és környékén élő népek - németek, lengyelek, kasubok - közös történelmére, s hogy kibékítse őket egymással.
Günter Grass Könyv: A bádogdob (Günter Grass) online Nyelv: Magyar >>> Letöltés | Olvassa el itt <<< Günter Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele – az eltelt ötven év pedig megpecsételte, hogy klasszikus műve a 20. század európai irodalmának. Volker Schlöndorff 1979-ben cannes-i nagydíjjal jutalmazott filmet forgatott belőle. A főhős, Oskar Matzerath törpe figurája a vászonról is meghódította az értő közönséget. Oskar elhatározza, hogy nem nő tovább, bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, felejthetetlen torzításból, vadul, groteszkül, szuggesztíven ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését. Grass szellemi küzdőtársát alkotta meg benne, hogy felhívja a figyelmet a szülőföldjén, Gdanskban — Danzigban — és környékén élő népek, németek, lengyelek, kasubok közös történelmére, összebékítésükért.
Készleten Ajánljuk figyelmedbe (0) Leírás Hozzászólások (0) Günter Grass A bádogdob (Horizont Könyvek) Ez a groteszk, mai pikareszk regény, amely két évtizede egycsapásra világhírű íróvá tette szerzőjét, két évtizede eleven anyaga a nyugatnémet irodalomnak is, annak a haladó európai irodalomnak is, amelynek művelői szakítani akarnak a múlttal, szabadulni annak minden nacionalista és társadalmi elfogultságától. Olyan eleven anyag ez, mint a regény ficánkoló-eleven, ördöngös-ebadta hőse, Oskar Mazerath, aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, termetre csöpp gyerek marad, ellenben hadba vonul a német nyárspolgáriság és a lappangó revansizmus, a pangó békétlenség ellen: bádogdobján fogja kidobolni, nevetségessé dobolni, olykor-olykor más fegyvert is használva, nevezetesen cérnánál is vékonyabb hangját, amely porrá töri a sörös korsókat és a boros poharakat, megrepeszti a pöffeszkedő kirakatok üvegét.
A bádogdob Oskar Matzerath nem akar felnőni. Elhatározza, hogy megmarad gyereknek, gyerekként tiltakozik a felnőttek életelvei, a fasizmus esztelensége, a képmutató kispolgári lét ellen: veri a kisdobot és visít. Mi más fegyvere van egy gyereknek? Hangja az üveget is megrepeszti, hátha az emberek füléhez is elér... Grass írással harcolt a felejtés ellen. Papírra - "szűz" papírra - rótt sorokkal, ahogy a háború után a bolondokházába került irodalmi alteregója, szellemi fegyvertársa, Oskar követeli. Nem pedig számítógéppel, klaviatúrával, egérrel, internettel. A mű a groteszk mintapéldája. Már megjelenése évében, 1959-ben sok kritikust késztetett vitára. Merész stílusa, szokatlan ábrázolásmódja, erotikus jelenetei, politikai megnyilvánulásai pedig bírósági eljárásokat vontak maguk után. A regényt 1979 óta film - Volker Schlöndorff Oscar-díjas filmje - is megörökíti. Günter Grass (1927-2015) költő, regény- és drámaíró, grafikus, szobrászművész, a huszadik századi német irodalom klasszikusa.
Neve szorosan egybeforrt a háború rémségeit feldolgozni akaró, az egyéni szabadság védelmében tevékenykedő művész alakjával. Elkötelezett békepártiként évtizedeken át minden követ megmozgatott a lengyel-német megbékélés érdekében. Élete során számtalan elismerésben volt része, 1999-ben Nobel-díjat kapott. 2004-ben Budapest-nagydíjasként egy Kertész Imrével folytatott beszélgetéssel tette emlékezetessé a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. "Tudott keringőzni, foxtrottozni, tangózni és gavotte-ozni, és mintha Németország legszebb lányai álltak volna sorba, hogy táncolhassanak vele. S miközben boldogan pörgött, forgott és ugrált, rájöttem, hogy ki ő: a német irodalom nagy táncosa, aki személyes bájának és a nevetséges iránti komikusi érzékenységének köszönhetően úgy éli túl a rosszat, hogy a történelem borzalmain áttáncol az irodalom szépségéig. " (Salman Rushdie) Fordította: Szíjgyártó László Olvasson bele: Részlet a könyvből
Ferenc pápa belenézhet az Eperjes Károly rendezte Magyar Passióba A Magyar Passió hétpercesre vágott, angol feliratos változatát juttatják el az alkotók az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét celebráló Ferenc pápának. Eucharisztikus kongresszus: lezárások jönnek a budapesti utakon | Magyar Hang | A túlélő magazin. Az 1950-es évek magyarországi keresztényüldözéséről szóló, Eperjes Károly rendezésében Öt zsidó felekezet képviselői találkoznak a pápával Budapesten Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezik Budapestre. A pápa néhány órát tölt Magyarországon, majd több napra Szlovákiába utazik. Az úgynevezett Statio Orbis (ünnepi zárómise) a hivatalos menetrend szerint vasárnap délelőtt fél 12-kor kezdődik … Ferenc pápának vetítik Eperjes Károly filmjének rövid verzióját Az 1950-es évek magyarországi keresztényüldözéséről szóló, Eperjes Károly rendezésében elkészült Magyar Passió legfontosabb, a történet fordulatait érzelmileg leginkább megragadó és kifejező jeleneteinek összefűzésével készült, hétpercesre vágott angol feliratos változatát juttatják el az alkotók az 52.
A 15-ös és a 115-ös buszok módosított útvonalon, a Kossuth Lajos tér érintése nélkül a Bajcsy-Zsilinszky úton járnak. A 70-es és a 78-as trolibuszok a Kossuth Lajos térnél a Honvéd utcában kialakított ideiglenes végállomáson állnak meg. Szeptember 10-én, péntek 22:00-tól szeptember 13-án hajnalig a 105-ös és a 178-as buszok módosított útvonalon, az Andrássy út helyett a Podmaniczky utcán és a Dózsa György úton át közlekednek. Szeptember 11-én, szombaton a 20E, a 30-as, a 30A és a 230-as buszok módosított útvonalon, az Ajtósi Dürer soron és a Hungária körúton át járnak, a 75-ös trolibusz pedig a Dózsa György út helyett a Hermina úton közlekedik. A záróesemény idején a földalatti is rövidebb úton jár Az Eucharisztikus Kongresszus záróeseményét szeptember 12-én, vasárnap rendezik meg a Hősök terén, ezért: A 20E, a 30-as, a 30A és a 230-as buszok módosított útvonalon, a Keleti pályaudvar helyett a Lehel térig járnak. A 72M trolibusz a 75-ös trolival összevonva, az Orczy tér és a Jászai Mari tér között jár.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.