Problémám van, hogy a webhelyem bármely része tartalmat tölt be, vagy adatokat küldök az api-ból az axiók használatával az ilyen kérések kezelésére, az iOS 12. 4-es verziójú iPhone-szal megnyitott reakjs weboldal axios dobási hibája. Ez az egyik példa az axios kérésre, amelyet használok: - axios (`${}book/${}`, { headers: { Authorization: token()? token(): ''}, }) ((res) => { setBook();}) ((error) => { alert(error); setNotFound(true);});}, []); Azt kezdem gyanítani, hogy a probléma a CORS-tól származik, nem ismerem sokat és hogyan működik, de amit a Chrome hálózati monitoron észrevettem, minden egyes kérésre vonatkozik, az axiózók minden GET-kérés előtt OPTION kérést küldenek. Charles-t is használtam az ios eszközstimulátor hálózati forgalmának figyelemmel kísérésére, és észrevettem, hogy csak az OPTION kérést küldik az api háttérprogramnak: A Laravel 5. 8-at háttérprogramként, a Reactjs-t pedig Frontend "axios" -ként használom: "^ 0. 19. 2", "reagál": "^ 16. 13. Üdvözlünk a Prog.Hu-n! - Prog.Hu. 1", Az App \ Http \ Kernel fájl tartalma: -
Всё о JavaScript / Путь web-девелопера / Интервью с Senior JavaScript Developer Következő Az aszinkron / várakozás használata axiózussal a reakcióban Egy egyszerű lekérési kérelmet próbálok tenni a szerveremre az Async / Await használatával a alkalmazásban. A szerver egy egyszerű JSON-t tölt be a következő helyre: /data ami így néz ki JSON { id: 1, name: 'Aditya'} Az adatokat egyszerű jquery ajax get módszerrel tudom eljuttatni a React alkalmazásomhoz. Szeretném azonban használni az axios könyvtárat és az Async / Await-t az ES7 szabványok betartásához. A jelenlegi kódom így néz ki: class App extends mponent{ async getData(){ const res = await axios('/data'); (());} render(){ return( {tData()});}} Ezzel a megközelítéssel a következő hibát kapom: Az objektumok nem érvényesek React gyermekként (talált: [object Promise]). Ha gyermekgyűjteményt akartál megjeleníteni, használj inkább tömböt. Nem helyesen hajtom végre? A render () remekül működik, mivel egyértelműen megemlítettem, hogy a $ () használatakor tudok részleteket szerezni.
Van valami roppant furcsa abban, hogy a válságok okait mindig olyan szerzők vizsgálják a legélesebb szemmel, akik sikeres államok polgárai, vagy efféle államokban volt szerencséjük letelepedni s ott dolgozni. Furcsa és mégis érthető jelenség, elvégre, ha a bajba került államok polgárai látnák ilyen éles szemmel saját helyzetüket, akkor minden bizonnyal változtatnának azokon a körülményeken, amelyek sorsukat olyannyira megrontják. Számos olyan mű látott napvilágot az elmúlt bő két évtizedben, amelyek nagyon komoly tényfeltárással hívták fel a figyelmet az "első", a "második" és a "harmadik" világ fejlődésében mutatkozó iszonyatos eltérésekre, s ekként embermilliárdok nyomasztó életére s utódaik bizonytalan jövőjére. A múlt évben jelent meg a két kiváló amerikai közgazdász, Daron Acemoglu és James A. Könyv: Miért buknak el nemzetek? (Robinson Daron Acemoglu _ James A.). Robinson Miért buknak el nemzetek? című kötete, a HVG Könyvkiadó pedig épp az elmúlt hetekben adta ki a mű magyar fordítását. A szerzők véleménye szerint téves volt az az elképzelés, mely égövi okokra vezette vissza a szegénységet, a rossz kormányzást, s ezzel mélységesen egyet lehet érteni, akárhogy is kedveljük egyébként az elmélet egyik kidolgozójának, Montesquieu-nek a munkásságát.
Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsõsorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket. A történelmet, a politikatudományt és a közgazdaságtant remekül ötvözõ, magával ragadó mû mindannyiunk számára tanulságokkal szolgál a fejlõdés kérdéseirõl.... Miért buknak el a nemzetek? Összehasonlítás... James A. Robinson; Daron Acemoglu: Miért buknak el nemzetek?.... Kiderült, miért jár tiltás az Instagramon - Portfolio.hu. HVG Könyvek kiadó, 2013, 502 oldal Kötés: keménytábla, védőborító... 1 Kik buknak el? Egyes olvasóink számára a cikk címe valószínűleg áthallásos, és ez nem véletlen. - Kö.... Egy közgazdászpáros szerint azonban mindhárom elmélet hibás. 2013. 12. Miért buknak el nemzetek?, szerző: James A. Robinson; Daron Acemoglu, Kategória: Társadalompolitika, Ár: 4 165 Ft Koronavírus tájékoztató Könyv e-könyv Antikvár Idegen nyelvű Zene Film Ajándék, utalványok A "Miért buknak el nemzetek? "
Valakit nagyon elkeserített, hogy nem engedték be. Felbukkanása az oltatlanokra, köztük a gyerekekre jelentheti a legnagyobb veszélyt. A Fiumei úti sírkertben a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett rendezvényen emlékeztek a volt köztársasági elnökre. Megszavazták a tokiói csapat összetételét. Pethő Tibor az Indexnek elmondta, hogy két évvel a tragédia után még egy bocsánatkérést sem kaptak. Károkról és sérültekről egyelőre nincs hír. A külföldi bemegy, a magyar hazamegy? A DK-s politikus egyedi azonosítójellel visszaélés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést korábban. A klímakutató szerint jó lenne megelőzni, hogy egyszer majd korlátozni kelljen a napi vízfogyasztásunkat. Időzítési navigációs hiba miatt nehezen volt kormányozható, ide-oda billegett. Európa legnagyobb és legaktívabb vulkánjából újra fekete füst és forró láva árad. Évente átlagosan 3, 4 millimétert emelkedett Kína partmenti tengerszintje 1980 és 2020 között, tavaly a harmadik legmagasabb szintű emelkedést jegyezték fel A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.
Sztálin a munkaerő jelentős részét átterelte az eleinte teljesen fejletlen iparba, ami hihetetlen fejlődésnek indult, hiszen óriási lemaradást kellett behoznia. A gyors növekedés azonban a hetvenes évekre teljesen kifulladt, a fejlődés a rendszer megváltoztatása nélkül nem volt fenntartható. A szovjet rendszerből ugyanis teljesen hiányoztak azok az elemek, melyek a innovációt ösztönöznék. Az anyagi motivációk teljes hiánya és a kisajátítástól való félelem teljesen ellehetetlenítette a hosszú távú tervezést és gondolkodást, ezek nélkül pedig nincsen fejlődés. Autokráciákban korlátozottak a lehetőségek Kína – ahogy a Szovjetunió is – nem a kizáró, autokrata intézményrendszere miatt, hanem annak ellenére volt képes növekedést elérni. A fenntartható növekedéshez innovációra van szükség, új dolgok bevezetésére, ami szükségszerűen régi dolgok elpusztításával, lecserélésével jár. Először is: ennek a könyvnek, ami a kifejtett tételt illeti, ott a helye Fukuyama vagy Huntington mellett* a társadalomtudományi polcunkon.