"Otthon az otthonban" Ujvári János Református Szeretetotthon Székhely: 9097 Mezőörs, Fő u. 66. Levelezési cím: 8596 Pápakovácsi, Attyapuszta 4. Telefon: 89/351-001 -- E-mail: Ige mellett Ige Mellett - elköszönés Köszönöm az Ige mellett üzeneteire való figyelmét. 2009 elején kezdhettem el ezt a szolgálatot,... Jelenlegi hely Címlap Generációs délutánon jártunk 2016. októberében intézményünk lakóival részt vettünk az Idősek Világnapja alkalmából a pápai sportcsarnokban megrendezett "Generációs délután" programján. Gazdag programok az Idősek Hetében 2016. október 3-án vette kezdetét intézményünk hagyományos Idősek Hete programsorozata. Az első esemény lakóink kézműves foglalkozásokon készült műveiből összeállított kiállítás megnyitója volt. Remekművek az attyapusztai tárlaton Intézményünk az Idősek Világnapjához kapcsolódva – hagyományainkhoz híven- ez évben is október első hetében rendezi meg az Idősek Hete rendezvényfolyamot. Ujvári János Református Szeretetotthon | A magyarországi nyugdíjas otthonok, idős otthonok adatbázisa. Ősplatánok között sétáltunk 2016. augusztus végén terveztünk még egy nyári kirándulást Pápára.
Az Ujvári János Református Szeretetotthon – Idősek Otthona Pápakovácsi telephelyén is megjelent a koronavírus az idős bentlakók és a dolgozók körében egyaránt, így az épületeken belüli, mintegy ezerkétszáz négyzetméternyi terület alapos fertőtlenítésének elsődleges célja a fertőzés elterjedésének megakadályozása volt. A mentesítés érintette a lakószobákat, az irodákat, az orvosi szobát és a közösségi helyiségeket is. Ujvari jános református szeretetotthon . Erdős-Tóth Edina, az intézményvezető helyettese köszönetét fejezte ki az MH Pápa Bázisrepülőtér katonáinak áldozatos munkájukért. "Kiemelten fontos számunkra a lakóink és dolgozóink egészségének megóvása, és az egyre súlyosbodó járványügyi helyzetben ez hatványozottan érvényes. Fenntartónkkal, a Mezőörsi Református Egyházközséggel karöltve mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megvédjük intézményünket a COVID-19 járvánnyal szemben. Ezért hívtuk segítségül a Magyar Honvédség felkészített szakembereit is" – mondta az intézményvezető-helyettes.
Itt a farsang, áll a bál! A közelmúltban került megrendezésre jobaházi intézményegységünkben a farsangi mulatság. Délelőtt lakóink saját műsorral készültek, melyen szép számban aktívan részt vettek. Eljött Jobaházára a Mikulás Jobaházi intézményegységünket is meglátogatta a Mikulás, akinek megjelenése nagy örömet okozott lakóink körében, boldogan fogadták ajándékait és kedves szavait. Fellobbant az első adventi gyertya Az Adventi időszak kezdetén, meghívott vendégeink körében, vers és énekszó kíséretében meggyújtottuk adventi koszorúnk első gyertyáját Jobaházán. Legendák, hagyományok, népszokások 2018. novemberében megemlékeztünk Szent Márton püspökről, és felelevenítettük a Márton naphoz kapcsolódó hagyományokat jobaházi intézményegységünkben. Oldalak
A pszichoszexuális fejlődés elmélete Pszichoszexuális fejlődés elméletében szakaszokra bontotta az emberi életet, és meghatározta, hogy a libidó, azaz a szexuális energia, mely testrészt szállja meg. Azaz, mely testrészen keresztül történik a szükségletek kielégítése. Erről bővebben egy másik lexikoncikkben olvashatsz. Felhasznált szakirodalom Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó. Jones, E. (1983): Sigmund Freud élete és munkássága. Európa Könyvkiadó, Budapest. Kollár K., Szabó É. (2017): Pedagógusok pszichológia i kézikönyve I. -III. Budapest: Osiris Kiadó.
Sigmund Freud (1856–1939) a Morvaországi Freiburgban zsidó kereskedő családban született. Az orvosi egyetemet Bécsben végezte. Neurológusként kezdte pályafutását, de állás hiányában a tudományos pálya helyett áttért a gyakorló, magánorvosi pályára. Praxisában főként hisztériás betegekkel foglalkozott. A hisztériát akkoriban organikus, szervi eredetű betegségnek tartották. Breuerrel közösen kezelt neurotikus, hisztériás betege Anna O. esetében vették észre a lelki folyamatok szerepét a hisztéria kialakulásában. Ezt az elvet Freud később egyéb neurotikus kórképekre is kiterjesztette. Kezdetben főleg az 1888-ban Nancy-ban, Charcotnál szerzett tapasztalatai alapján, hipnózissal dolgozott, majd fokozatosan kidolgozta saját módszerét a szabad asszociációt, és elméletét a pszichoanalízist. 1900-ban jelent meg az Álomfejtés című könyve – ezt tekinthetjük a pszichoanalízis kezdetének. Nézeteivel sok támogatót, de igen sok tudományos ellenfelet is szerzett. Számos követője révén Bécs vált a pszichoanalitikus mozgalom középpontjává.
Az álom soha nem bíbelődik csekélységekkel; lényegtelen dolgok miatt nem zavartatjuk alvásunkat. A látszólag ártatlan álmok sem éppen olyan ártatlanok, ha vesszük a fáradtságot, hogy megfejtsük őket. Ha szabad e mondással élnek, az ilyen álomnak "vaj van a fején". " (Sigmund Freud: Álomfejtés) 1909-ben Freud Amerikába utazott, és Worcesterben megtartotta a pszichoanalízisről szóló előadást, amely később nyomtatásban is megjelent. Hazatérése után tovább folytatta pszichoanalitikai gyakorlatát, és sorra jelentek meg könyvei, mint például: A pszichoanalitikai mozgalom története (1914), Bevezetés a pszichoanalízisbe (1916-17), Tömeglélektan és én-analízis (1921), Az ősvalami és az én (1923), Önéletrajz (1925), Egy illúzió jövője (1927), Mózes és az egyistenhit (1938). 1930-ban Goethe-díjjal tüntették ki, 1935-ben a Brit Királyi Orvosi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. 1938-ban, Ausztria náci megszállása után családjával együtt veszélybe került. Sikerült Londonba menekülnie, ahol elhatalmasodó szájrákja miatt hamarosan elhunyt.
Nem érti meg a hisztériát, laikusként áll vele szemben maga is. Nos, és ez nem eshet jól olyasvalakinek, aki egyébként olyan sokra tartja a tudományát. Így aztán a hisztériások nem számíthatnak az orvos rokonszenvére, aki őket oly szemmel nézi, mint akik az ő tudományának törvényeit nem respektálják, vagy mint ahogy az igazhívő néz az eretnekekre: minden rosszat feltételez róluk, túlzással, szándékos megtévesztéssel, színleléssel vádolja és azzal bünteti őket, hogy megvonja tőlük az érdeklődést. " (Sigmund Freud: Pszichoanalízis) A pszichoanalitikus nézőpont arra az elképzelésre épül, hogy a személyiség nem más, mint bennünk lévő erők egymással folytatott versengése és küzdelme. A belső erők dinamikája és a belőlük eredő viselkedés áll e megközelítés fókuszában. A pszichoanalitikus nézőpont központi kiindulópontja Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete. Freud ismerte fel, hogy az emberi viselkedésben meghatározó szerepet töltenek be a tudattalan folyamatok, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a normális személyiség mindennapi életében Freud később arra a meggyőződésre jutott, hogy a neurotikus jelenségek mögött rendszerint nemi természetű indulatok működnek, és bevezetett olyan szakkifejezéseket, mint a libidó és az Ödipusz-komplexus.
Az interakció eredményeként olyan pszichológiai folyamatok alakulnak ki, amelyek a konfliktusok többé-kevésbé kielégítő vagy adaptív megoldását feltételezik. Ebben a modellben Freud a pszichopatológiai tüneteket olyan elkötelezettségi formákként képzeli el, amelyek lehetővé teszik az impulzusok részleges kielégítését, kellemetlenséget okozva, és büntetést jelentenek az illető viselkedése ellen. Így a mentális egészség nagymértékben függ a védelem minőségétől és az ön-lemondások. Talán érdekli Önt: "A személyiség fő elméletei" 3. Gazdasági modell A személyiség gazdasági modelljének alapvető koncepciója a "meghajtás", amely olyan impulzusként definiálható, amely az adott célt szolgálja. Ezek az impulzusok biológiai eredetűek (különösen a testfeszültséghez kapcsolódnak), és célja a kellemetlen fiziológiai állapotok elnyomása. Ebben a modellben valójában három különböző elméletet találunk, amelyeket 1914 és 1920 között a "Bevezetés a nárcizmus" és a "Az öröm elvén alapuló" könyvek között találtak.