Ezért a tervezet szerint azokat az elaprózódott tulajdoni hányadokat, amelyek önálló ingatlanná alakításuk esetén irreálisan kis földrészletet eredményeznének, a megosztást kezdeményező tulajdonostársak kötelesek lesznek magukhoz váltani és a saját tulajdoni hányadukhoz csatolni. Az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányadukért cserébe valós kompenzációban részesülnek majd - mondta Nagy István. Hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja rendezni azoknak az ingatlanoknak a helyzetét is, amelyek kis területüknél fogva alapvetően nem alkalmasak a megosztásra, ezek esetében értékbecslés alapján megállapított ellenérték fejében - az ingatlan teljes egészében az egyik tulajdonos tulajdonába kerülhet. A most benyújtott jogszabálytervezet alapján az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni.
2014-ben ugyanis lejár a külföldiek termőföld vásárlását tiltó moratórium, és onnantól kezdve jelentős hátrányban lesznek azok a földtulajdonosok, akik másokkal közös termőföldet birtokolnak. Az osztatlan közös tulajdon ugyanis lényegesen rosszabb feltételekkel értékesíthető, a tulajdonosok száma az öröklésekkel folyamatosan gyarapszik, a terület használatát, bérbeadását övező egyeztetések pedig ennek megfelelően egyre nehézkesebbé válnak. Erőforrások híján a Nemzeti Földalap A támogatás nagyobbik részének zárolása nehéz helyzetbe hozza magát a Nemzeti Földalapot is. A Gazdasá kérdésére a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a Földalap 382 ezer hektár osztatlan közös tulajdonú földterületben érintet tulajdonosként. A tárca válaszlevelében úgy fogalmazott, hogy az eredetileg tervezett 3 milliárd forint sem elegendő az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, de 2012-ben többletforrások bevonására nincs lehetőség, 2013-ban és 2014-ben pedig a gazdaság egészének teljesítménye határozza majd meg az e célra elkülöníthető összeget.
Arra kérdésünkre, hogy a támogatás mikortól lesz hozzáférhető a pályázók számára, a tárca sajtóosztályán azt válaszolták, hogy az előirányzat összegének felhasználását szabályozó, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8. ) Korm. rendelet módosítása folyamatban van, így jelen pillanatban a felhasználás módjáról, a módosító javaslat elfogadásáig nem tudnak nyilatkozni.
Az osztatlan közös tulajdon kimérése a kezdete annak, hogy a szabályozás megakadályozza a termőföldtulajdon darabolódását. A magyar termőföldvagyon közel fele osztatlan közös tulajdonban van. Az a tény, hogy, az elmúlt évtizedekben csak örökléssel több, mint 1 millió hektár termőföld került ebbe a tulajdonformába, mutatja, hogy komoly változásokra van szükség az öröklési szabályokban is. Ez a változás 2023-tól érkezik el a gazdák életébe, hiszen egy tavaly decemberben elfogadott törvény gyakorlatilag alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását – idézi a a Magosz megbízott főtitkárának a szavait. Cseh Tibor András az Agroké oldalon kifejti, hogy az új jogszabály megakadályozza a földek örökléssel történő darabolását vagy a tulajdoni hányad további osztódását. 2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei három lehetőség közül választhatnak: osztályos egyezséget kötnek, megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is), értékesítik az ingatlant, vagy felajánlják az államnak.
Ez a változás 2023-tól érkezik el a gazdák életébe, hiszen egy tavaly decemberben elfogadott törvény gyakorlatilag alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását. Miért volt szükség a változtatásra? A magyar öröklési jog értelmében az örökhagyó halálával – végrendelet hiányában – a hagyaték minden egyes eleme az örökösök közös tulajdonává válik (eszmei hányadok alapján felosztva), az eddig 1/1-es földek pedig automatikusan osztatlan tulajdonba kerülnek. Ha hozzávesszük ehhez még azt is, hogy egy emberöltő elteltével a földek még tovább darabolódnak, érthetővé válik, hogy sokszor még a hagyatéki leltárba sem kerülnek be ezek a gyakran értéktelenné váló tulajdoni illetőségek. Milyen új szabályok jönnek 2023-tól? A változás nem kevesebbről szól, mint hogy mostantól már nincs lehetőség a földek örökléssel történő darabolására (vagy a tulajdoni hányad további osztódására). 2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei előtt 3 lehetőség áll majd rendelkezésre a földek tekintetében: 1) osztályos egyezséget kötnek 2) megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is) 3) értékesítik az ingatlant vagy felajánlják az államnak.
Fontos, hogy törpeparcella esetén (amennyiben a föld nagysága nem éri el a területi minimumot), úgy elsősorban az az örökös szerezheti meg "bekebelezéssel "a többiek tulajdoni hányadát, aki a mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkozik, ilyen hiányában az, aki a legtöbbet ígéri a területért. A harmadik verzió, hogy a területet értékesítik és a vételár kerül felosztásra az örökösök között. Melyiket érdemes választani a három megoldás közül? Amiért én egyértelműenaz osztályos egyezség megkötését javaslom, az elsősorban az illetékterhekkel van összefüggésben. A jogszabály tartalmaz ugyanis egy olyan rendelkezést, miszerint ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva egyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát 9 százalékos illetéket kötelesek megfizetni a föld értéke után. Tekintve, hogy a kimérés illetve az értékesítés (tehát a 2. és a 3. lehetőség) időigényes folyamat, egy esetleges jogi hiba könnyen az illetékmentesség és súlyos milliók elvesztésével járhat.
2 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Orbán képpel üzeni, hogy készenléti fokozatba kapcsolt – kiakadtak a szülők Orbán Viktor a reggeli interjúja kapcsán posztolt képet a közösségi oldalára, azonban kiakadtak a szülők. Készenléti oltási rend. Kép: Facebook/ Orbán Viktor Jön a készenléti oltási rend. Mindenki oltassa be magát, aki még nem tette! - írta a kép alá. Ahogy arról mi is beszámoltunk a miniszterelnök szerint, Magyarország az egyetlen ország az Eu-ban, ahol nem…
3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? Készenléti oltási rend malade. A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt. - Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Mi győzünk, és mi vesztünk. A magyar ember közösségi ember, úgy fogja fel az életét, hogy az belefonódik egy közös sorsba - mondta a kormányfő. Nagyszerű EB-re számítok - zárta szavait. Origo