a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről 2001. 09. 04. 1. § (1) Védetté nyilvánítom Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet néven a Böhönye, Hosszúvíz, Marcali, Mesztegnyő, Nagybajom községhatárokban lévő, az 1. Virágzik a mérgező "cudarvér" | Sokszínű vidék. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 7832, 8 hektár kiterjedésű területet. (2) Az (1) bekezdés szerint védetté nyilvánított tájvédelmi körzet területéből fokozottan védetté nyilvánítom a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számú, illetve erdőgazdasági üzemtervi jelű 498, 9 hektár kiterjedésű erdőterületet. 2. § (1) A védetté nyilvánítás célja: a Boronka-völgyében húzódó tórendszer és az ezt övező mocsárrétek és erdőterületek gazdag növény- és állatvilágának, a nagyszámban előforduló fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelyének megőrzése, a somogyi erdőtársulások botanikai és tájképi értékeinek védelme. (2) 1 A Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelői feladatait a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
Szerző: forrás: Fotó: Anonimus Tevan Imre Gulyás Attila Október 26-án a mesztegnyői állomásról a kisvasúttal indulhattok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet felfedezésére. Hol, mikor, meddig, hogyan? o Helyszín, időpont: Mesztegnyő, kisvasút állomás, 10. 00 óra (Gyülekező: 9. 30 óra) Túra hossza, időtartama: 9 km, 5-6 óra Részvételi díj: 500 Ft/fő + kisvasút jegyára Utazás: egyénileg. A kakpusztai végállomástól gyalogosan sétálva ismerhetitek meg a terület természeti értékeit. Az egykori településeken áthaladva a még meglévő házakat, romokat, feszületeket is láthatjátok. A régi történetek segítségével megelevenednek az egykori puszták, a ma már erdővel benőtt terület mindennapjai. Kakpuszta bemutatását egykori lakója is segíti. A résztvevők a II. világháború nyomaival is találkozhatnak a túra során. 9/1991. (IV. 26.) KTM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. A programon kerül sor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság legújabb, "Eltűnt puszták nyomában" elnevezésű E-tanösvényének avatására. Jelentkezést csak korlátozott számban fogadnak a szervezők, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges!
Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is.
A hüllők közül jellemző a mocsári teknős, amely a vidék állóvizeit és mocsarait lakja és a fürge gyík, amelynek vöröshátú változata is él a területen. Általánosan elterjedt a vízisikló, ritkábban fordul elő a rézsikló, amelynek elterjedési területe inkább a domb és hegyvidékekre jellemző, a síkságokon ritkább. Találkozhatunk a keresztes vipera ezen a vidéken jellemző fekete változatával. A madarak közül több ritka és veszélyeztetett fajnak biztosítja a zavartalan szaporodási feltételeket e változatos élőhely. Kiemelkedő jelentőséggel bír az itt költő rétisas és fekete gólya populáció. Népes állományt alkot a globálisan veszélyeztetett cigányréce, míg a fokozottan védett haris és törpevízicsibe csak a nedvesebb években marad vissza a fészkelési időszakban. Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is. Turizmus Az Országos kéktúra útvonala, valamint a Mesztegnyőről induló, egykori gazdasági vasút a terület felfedezésének legnépszerűbb módja.
különböző minőségeket társít: reális és irreális, tragikum és komikum nevetséges hatás leleplezi a gyászoló rokonok álszent viselkedését öniróniát is alkalmaz a műben: ő is egy a gyászoló rokonok közül Örkény szerint az egész világ groteszk: nácizmus és a fajelmélet, sztálinizmus és az osztályharc. Az ember tapasztalata és az, amit a hatalom vall, ellentétesek. ) A mű vége: "Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Örkény István: Nászutasok a légypapíron. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat. " – Tehát a groteszk megváltoztatja szemléletünket, árnyaltabbá teszi a világról alkotott képünket, utána kicsit máshogy látjuk a dolgokat.
AZ ASSZONYKA: Ez is zavar? A FÉRJ: Ilyet még nem is hallottam. AZ ASSZONYKA: Akkor megmagyarázom. Befúj a szél a lépcsőházból, az forgatja ezt a ragadós micsodát. Megnyugodtál? A FÉRJ: Hogy nyugodnék meg, amikor már hasig vagyok ebben a ragacsban! AZ ASSZONYKA: Te csak fújod a magadét! Húsz perc múlva hét. Már csak taxival érünk az Operába. Örkény István: Nászutasok a légypapíron (Magvető Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu. A FÉRJ: Semmibe veszed az élet realitásait? AZ ASSZONYKA: Azt mondtuk, hogy ez a házasság nem olyan lesz, mint a többi. Mi nem fogunk kifogyni a szóból, elfásulni, veszekedni, elválni. Én még nagyokat akarok nevetni, és három gyereket akarok, és zenei iskolába akarom őket íratni. A FÉRJ: Már a szájamig ér. AZ ASSZONYKA: Légy szíves, telefonálj taxiért.
A világ elbírhatatlan ellentmondásait, a kimondhatatlant jelenítik meg, így világszemléletet is jelent a groteszk. Az előre megtervezett dolgok automatizmusát leplezik le, rámutatnak a kommunikáció képtelenségére is. Emellett olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi világára jellemző, hogy minden másképp, vagy inkább fordítva történik, mint a valóságban. Egy művet groteszkké nem a felhasznált elemek, hanem ezek társítása, szerkezetbe foglalása tesz. Ezek egy világot alkotnak, melyben minden lehetséges; reális és irreális elvesztik jelentésüket, egymásba folynak, a valóság rendjét mindenestül felforgatják. Mindezt egy mindenre kiterjedő, kozmikus csalódás ihleti, amikor is a művész tökéletesen hamisnak találja, elveti a fennálló értékrendszert, de helyébe nem tud egy másikat, egy megfelelőt állítani. Meghatározó jelentőséghez jutott Jonathan Swift és E. A. Poe műveiben is, a huszadik században szívesen él vele Franz Kafka, Weöres Sándor és Örkény István. A groteszk a színjátékok történetében is fontos szerepet játszott: az ókori görög szatírjátékoktól kezdve a középkori vásári komédiákon, a commedia dell'arte darabjain át a romantikus és végül az abszurd drámában egyaránt jelentős, sokszor legfőbb eszköze az ábrázolásnak.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Az olvasó az élet legédesebb titkával, a játékkal fog találkozni... sokszor a nevetéssel is, vagy inkább a nevetést megelőző ráismeréssel: Lám-lám, mennyi furcsa bolondság van e világon, ez emberekben, mennyi olyasmi, ami előtt gyanútlanul megyünk el nap nap után... "Az ember, ha mégoly biztosan áll is a lábán, mihelyt egyet lép, reszkírozza a hasraesést" - mondja bevezetőjében az író. A groteszk a főhőse e kötetnek, a hasra esett valóság, mely azonban korántsem ingerel mindig kacagásra. Mert kivetkőzve midnen emberi formájából, olykor felismerhetetlen szörnyeteggé duzzad, ilyenkor azért kell fejére állítani, a hasra feketetni, hogy megközelíthessük, szemügyre vehessük, s végül is - egy jó nagyot lélegezve - elbánjunk vele. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Örkény az Arról, hogy mi is a groteszk c. művében szemléletesen ábrázolja a groteszkséget, annak mibenlétét. Ha fejjel lefelé nézzük a világot, akkor a megszokott dolgok is újként hatnak, minden szokatlan színben tűnik fel; a valóság és annak törvényszerűségei bomlanak meg ebben az állapotban. A groteszk többféle műfajban is megjelent, de szinte csak novellákban vált uralkodó esztétikai minőséggé. Az egyperces novella Örkény István által teremtett kisepikai műfaj, amely parabolisztikusan, sűrítéssel, tömörítéssel élve igyekszik kifejezni az író gondolatait. Örkény ezekben találta meg az írói alkatának legmegfelelőbb formát. In memoriam dr. K. H. G. két szereplő: a doktor úr (irodalom tudora) és az őr (gyilkolni tud) a kultúra és a barbárság szembenállása. Groteszk: a tanár úr még a lágerben is a kultúráról próbál beszélni a nyilvánvalóan műveletlen őrrel. a doktor egy konkrét személy, az őr egy elszemélytelenedett "gyilkológép" az őr elszégyelli tudatlanságát és a feszültségét csak a doktor halála oldja fel a német kultúra és a német barbárság kettősségét mutatja be az író a drámai feszültséget a novella végén a gyilkosság a végletekig fokozza Ebben az egypercesben nincs közölve a tér a hely és a szereplők.
A műfaj és elnevezése is Örkénytől származik. Örkény maga is megfogalmazza saját groteszk-felfogását: értelmezésében a groteszk a hétköznapi nézőpont megváltoztatása, mely révén a világ jelenségei, az emberi magatartásformák új arcukat mutatják " Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm. Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról. Íme, a világ fejtetőre állt. " Az egyperces jelző a terjedelmükre utal: egy perc alatt elolvashatók, de kevés szóval sokat akarnak mondani. Groteszk látásmód jellemző rájuk, rejtélyesek, talányosak. Többféle műfajt képviselnek: vicc, anekdota, példázat, mese, újsághirdetés. Nincs bennük sorsfordulat vagy megoldás, csupán leírnak, közölnek. Csak néhányuk tesz eleget a novella műfaji követelményeinek: ezekben van cselekmény, feszültség, és megoldást is adnak. Maga a szerző matematikai egyenletekhez hasonlította az egyperceseket: az egyik oldalon az író közlés minimuma áll, a másikon pedig az olvasói képzelet maximuma – tehát a novellák kétszemélyesek.