[…] A város, mely már három éve nem dolgozik, teljesen tönkremegy. Hajók nem jönnek a kikötőbe, a vasúti vonal Horvátország felé évek óta zárva van, a gyárak egymásután szüntetik be üzemüket s bocsátják el alkalmazottaikat, a kereskedők a legnagyobb nehézségekkel küzdenek: az egykor virágzó és gazdag Fiume teljesen elszegényedett. Nem csoda hát, ha az uj állam lakossága vágyakozó emlékezéssel gondol vissza a magyar uralom boldog napjaira, amikor még rend is volt, kenyér is volt. Bács-Kiskun megye népessége, lakossága. (Magyarország, 1922. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár) Hírek a száz évvel ezelőtti hamvazószerda napján, 1922. március 1-jén. Idén hamvazószerda napja március 2. Borítókép: Asszonyok és gyermekek egy 1922-én készült felvételen (Fotó: Fortepan)
Nagyobb szerepet kaptak az utóbbi három évben a kisebb települések az országos lakáspiacon, az élénkülésben pedig a falusi csok is szerepet játszott – derül ki az elemzéséből. A kutatásban hivatalos és saját adatok alapján az ingatlanhirdetési portál azt vizsgálta, miként változott a lakosságszám, az ingatlanárak átlagos mértéke és a kínálat a falusi csokos településeken. Cserben hagyott fogolyfeleségek. Kettős hatás a kereslet-kínálatban "A falusi csokos települések erősödésében szerepet játszik a 2019 nyarától elérhető nagyobb pénzügyi támogatás, amit lakóingatlan-vásárlásra, -bővítésre és -építésre lehet fordítani. Mivel ezeken a településeken az ingatlanok is olcsóbbak, az állami támogatás nagyobb arányt jelent egy-egy esetben. Szintén hozzájárult a kisebb települések lakáspiacának élénküléséhez, hogy sokan elindultak a nagyvárosokból a környékbeli, agglomerációs körzetek felé, minden megyében a nagyvárosok vonzáskörzeteiben vannak falusi csokos települések" – mondta Balogh László, az vezető gazdasági szakértője.
Kaposi József; Ceglédberceli Zeneegyesület, Ceglédbercel, 2019 Adonyi sváb ízek; ford. Szabó-Pajer Loretta; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Adony, 2020 Régi ízek egy bakonyi sváb falu, Németbánya konyháiból; összeáll. Kiss Albertné; Jókai Mór Városi Könyvtár–Német Nemzetiségi Önkormányzat, Pápa–Németbánya, 2020 Bihari Zoltán: Mi, svábok. Benedek: A Fidesz 12 éves kormányzása elszegényítette a magyarokat | Ez a lényeg. Történetek magyarországi németekről; Nemzeti Értékek, Szeged, 2020 Történetek a sublótból. Nyergesújfalu és Tát sváb közösségének hagyományai, életmeséi; összeáll. Vachajáné Kisgyőri Szilvia, Szőke Erika; Önkormányzat, Nyergesújfalu, 2021 Wéber Krisztina: Hoztam utat. Ha tudni akarod ki vagy, tudnod kell honnan jöttél, hogy láthasd hova érsz; Időjel, Pilisvörösvár, 2021 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Svábföld (Németország) Bánsági svábok Erdélyi szászok Cipszerek Betelepülések és betelepítések Magyarországra A németek kitelepítése Sváb-Törökország
Bács-Kiskun megye népessége Bács-Kiskun megye utolsó becsült népessége 505 602 fő (2018 évben) [2], ami akkori Magyarország népességének 5. 1%-a. Népsűrűsége 60 fő/km 2. Lakások száma 240235, népességet figyelembevéve, ez 2. 1 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2015-2018] időszakban (-0. 53%/év), 2019-ben Bács-Kiskun megye lakossága 495 020 lenne. [0] Bács-Kiskun megye népességének alakulása 1870-tól 2018 -ig (fő) [1] [2] Bács-Kiskun megye a megyei népsűrűség térképen Lenti megyénkénti népsűrűségi térkép létrehozásánál 2015. január 1-es népességi adatokat használtam [2]. Településkereső Népesség éves%-os változása: [1870-1880] +0. 66%/év [1880-1890] +1. 26%/év [1890-1900] +1. 02%/év [1900-1910] +1. 1%/év [1910-1920] +0. 3%/év [1920-1930] +0. 84%/év [1930-1941] +0. 51%/év [1941-1949] +0. 35%/év [1949-1960] -0. 03%/év [1960-1970] -0. 34%/év [1970-1980] +0. 02%/év [1980-1990] -0. 44%/év [1990-2001] -0. 01%/év [2001-2011] -0. 49%/év [2011-2015] -0. 32%/év [2015-2018] -0.
Úgy tűnik, Bács-Kiskun megye lakossága hamarabb elkezdte a rezsicsökkentést, mint ahogy a kormány beindította a programot. Legalább is a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as adataiból ez derül ki. Elemzők azt mondják, hogy a fejlődés következtében növekedik az energiafelhasználás. Ez igaz is lehet a termelő vállalkozások esetében, azonban a lakosság a gazdasági válság évei alatt spórolt, amivel csak tudott. Így az elektromos árammal, vagy akár a gázzal, illetve a vízzel is. Az adatok szerint egy megyebeli háztartás 2010-ben 2104 kWh-nyi áramot használt el egy évben, 2011-ben 2086-ot, 2012-ben 2067-et, míg tavalyelőtt 10 kWh-val kevesebbet. Ez annak is köszönhető, hogy a családok az évek során lecserélték az elektromos berendezéseket és az újak a felét, harmadát fogyasztják a korábbi energiamennyiségnek. Aki csak teheti, kicseréli az izzókat energiatakarékosokra. Illetve az is igaz, hogy környezettudatosabban élnek a családok. A távfűtött társasházi tömbök felújítása után például felére csökken a fűtésre költött összeg értéke egy-egy lakás esetén.
Az asszonyi szolidaritás szép szavaival fordul kitűnő művésznőnk, Jászai Mari a magyar nőkhöz azoknak az asszonyoknak az érdekében, akiket Oroszországból, hadifogságból hazajött magyarok hoztak magukkal – feleségükként, nem egy esetben egy vagy több kisgyermekkel együtt – Budapestre és itt aztán hütlenül és lelkiismeretlenül cserbenhagytak. Ezek a szegény, magukkal tehetetlen nők most a legnagyobb ínségben sínylődnek. A nagy művésznő nemes szive megsajnálta őket s most a következő fölhívással fordul a magyar asszonyokhoz: Akik ezt olvassátok, valamennyien adjatok tiz-tiz koronát a cserbenhagyott orosz asszonyok számára, akik meleg vizet isznak megszokott teájuk helyett. Negyven orosz asszony és harminchat magyar gyermek tengődik összezsúfolva a Jászberényi-ut végállomásánál egy épületben, melyre az van írva: Menhely. Testvéreim! Magyar asszonyok, menjetek ki oda – de ne üres kézzel! –, nézzétek meg, milyen menhelyet adunk idecsábitott és cserbenhagyott orosz testvéreinknek, akiknek az a bűnük, hogy fiainkat szerették.
a Planet Fanatics' Network szellemi játszótere Kiadta a WWF a 2020-as évi Élő Bolygó Jelentést. Az eredmények elkeserítőek. A WWF a mai napon kiadta a 2020-as évi Élő Bolygó Jelentést, amelyben a Föld aktuális állapotáról, valamint az emberi tevékenység hatásáról számolnak be tudományos adatokkal alátámasztva. Az idei jelentés szerint a gerinces fajok populációi 1970 óta megdöbbentő mértékben, 68%-kal zsugorodtak. A Jelentés többek között rávilágít arra, hogy az elmúlt alig 50 év alatt közel 4500 faj esetében figyelhettünk meg nagy mértékű (átl. 68%) populáció csökkenést. A számokból jól látszik az is, hogy a legnagyobb probléma az édesvizek élővilágában figyelhető meg, az itt élő emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és hal populációk esetében drasztikus, 80% feletti zsugorodás mérhető. Az Élő Bolygó Jelentéssel folytatódik szerdán a Fenntarthatósági Témahét. Muszáj észrevennünk, hogy a természetet veszélybe sodortuk, és ezzel a saját jövőnket tesszük kockára. Ideje újragondolni a természethez fűződő viszonyunkat, és meg kell végre értenünk: a mi túlélésünk is a bolygó állapotától függ.
A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások az orosz-ukrán háború, a járvány hatásai, az uniós források körüli viták, az illegális migráció és a demográfiai problémák – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Az ösztönző állam - sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel szervezett konferencián kedden, Budapesten. Kiemelte: a járvány okozta nehézségekre a magyar gazdaság jól reagált, Európában az egyik leggyorsabb kilábalást mutatta fel. A kormányváltás utáni 9 év teljesítménye alapozta meg azt, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodni, a válságot a belső források átrendezésével lehetett kezelni – jegyezte meg. Szijjártó: A magyar gazdaság az EU szégyenpadjáról az élvonalba tört | hirado.hu. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 százalék feletti 2021-es növekedést úgy volt képes elérni az ország, hogy más tagállamokkal szemben a helyreállítási forrásokhoz nem jutott hozzá. A magyar gazdaság növekedési szerkezete kiegyensúlyozott volt termelési oldalról, felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása fejtett ki jelentős hatást – emlékeztetett. Varga Mihály utalva az elmúlt időszakban kialakult közgazdasági vitákra megjegyezte, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint sikerült kanyarban előzni; a magyar gazdaság elérte az uniós átlagos fejlettség 76 százalékát.
Tetszik neked az, amire a világunk fejlődik? 1. AZ UNESCO GEODINAMIKAI TANSZÉK LÉTREHOZÁSA A SABBA S. TEFNESCU ROMÁN AKADÉMIA GEODINAMIKAI INTÉZETÉN belül/11 1. 1 Háttér/111. 2 A Román Akadémia Geodinamikai Intézete, a kísérleti geodinamika tudományágának alapító intézete/131. 3 Az UNESCO Románia Geodinamikai Tanszékén belül felvállalt elképzelést a következő állítások határozzák meg:/191. 4 Az UNESCO Románia Geodinamikai Tanszékén vállalt küldetés/191. 5 Általános célok:/201. 6 Inter- és transzdiszciplináris kutatási program a Föld bolygó geosztázisában szerepet játszó asztro-bio-geofizikai folyamatokról; Planeta Pmnt PLANETA VIE/20 2. DOKUMENTUMOK AZ UNESCO GEODINA-MIC ELNÖK, ROMÁNIA ELNÖKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ/23 3. AZ UNESCO GEODINAMIKAI TANSZÉKÁNAK ALKOTÓJA, ROMÁNIA 20072011/27 4. SABBA S. TEFNESCU GEODINAMIKAI, KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT INTÉZET A GEOTINOK TERÜLETÉN/28 4. 1 Sokszögek és geodinamikai megfigyelőközpontok/29 5. SPTMNAL-TALÁLKOZÁSOK CIKLUSA PMNT PLANET ÉLŐ PLANETTA AZ ELNÖK FEJÉNEK NYITÓ SZAVA, PROF. DR. A mesterséges intelligenciával keresik a csillagok és bolygók rejtélyeit - Infostart.hu. DOREL ZUGRVESCU/43 6.
Ebben tehát nincs benne a fák egyéb célú felhasználása. Hagyományos hindu máglyás hamvasztás a Gangesz partján Forrás:AFP/Tim Graham A temetések során, a szegény térségekben a főzéshez, fűtéshez elégetett fa hője tovább melegíti a légkört és üvegházhatású kibocsátással is jár. Egyesek megjegyzik: ellentmondásos, hogy a hatóságok 80 dollárnak megfelelő rúpiára büntetik a tiltott levélégetést akkor, amikor a fák különböző célú elégetése ennél jóval nagyobb gazdasági tehertételt jelent, és a bolygó klímáját is jobban károsítja. Nem érdemes bűnbakot keresni vagy a felelősséget tologatni India jelenlegi állapotáért nem felelős kizárólagosan sem a gazdaság, sem a fejlődő ipari termelés, a még mindig nagyarányban működtetett széntüzelésű erőművek, sem pedig a vallási hagyományok megtartása. Ez utóbbi kapcsán többen leszögezik: nyilvánvalóan nem önmagában az ünnepek és vallási rítusok megélésével és megtartásával van a baj. A gond abból fakad, hogy Indiában az élő hagyományokat milliók követik, és a tömegesség olyan mértékű környezet- és levegőszennyezést von maga után, ami érezhetően súlyosbítja a már amúgy fennálló problémákat.
Az egész dolog 2009 magasságában indult, amikor ifj. Varga Sándor egy hazai HR- és egy londoni borászdiploma birtokában úgy határozott, összerak egy önfenntartó farmot. A birtok megvétele után két évet kellett várniuk, mire elkezdhettek termelni, ennyi szünet kell ugyanis, amíg kiürülnek a vegyszerek a földből, és megkaphatják a biominősítést. Óriási munkákat kellett elvégezni, bevezetni az áramot, megoldani a vízellátást a kutakból, na meg bekeríteni mind a hatvan hektárt, mert az nem jó, ha a vadak kárt tesznek az állományban és a növényzetben. Itt minden fenntartja önmagát, a takarmányt helyben termelik, de még a fantasztikus, tizenkét szögletű, óriási palalemezekkel lefedett gazdasági épületben, melyben jelenleg élnek a fiatalok, sem találni vegyi anyagot. A kertben rengeteg gyümölcsfa is van, ribizli-, málna-, szederbokrok roskadoznak, ezekből szörp is készül. A birtok közepén áll egy hatalmas cseresznyefa, elmondásuk szerint annak idején is ebbe szerettek bele, alatta most a család lova pózol peckesen (érdemes a fenti fotón a ló-fa méretarányt megfigyelni).