Adatvédelmi áttekintés Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk Önnek. A cookie-kat az Ön böngészője tárolja, és segítségével olyan funkciókat hajt végre, mint például a webhelyünkre való visszatérés felismerése és ezzel a csapatunk segítse, hogy megismerjük felhasználóink igényeit és ezáltal a legérdekesebb és leghasznosabb tartalmat nyújthassuk Önnek. További információt "Süti tájékoztatónkban" talál.
Kínai ételek Sinci asszony konyhája Online rendelés és házhozszállítás szolgáltatásunkat azért indítottuk el, hogy minél több magyar emberrel megismertessük az óriás Kína íz világát. Kína hat vezető konyhájának változatos, különleges ételeit, íz variációit. Az általunk készített kínai ételek visszakövethető helyekről, válogatott nyersanyagokból készülnek – különböző kombinációkban, tradicionális fortélyokkal készíti el főszakácsunk, aki már tíz éve él, dolgozik Magyarországon, így tisztában van a magyar emberek íz elvárásaival. Étlapunk összeállításával, megpróbáltunk betekintést nyújtani a "Hatok konyhájába" (bővebben lásd konyha blogunk). Megteremtve ezáltal, a magyar emberek számára közkedvelté vált ízekből, egy össznépi, kínai étlapot. Konyhánkban a HACCP tisztasági előírásai szerint dolgozunk. Sajnos a világunkban egyre több a valamire érzékeny ember. Étlapunkban külön kiemeljük, mely ételeket fogyaszthatják a glutén érzékenyek. Csepel kínai étterem miskolc. Melyek a csípős, erős ételeink. Szószos ételeinkben ízfokozót (nátrium-glutamátot) használunk, melyet külön kérésre nem teszünk bele, ugyanis ez az anyag is kiválthat érzékenységet, halánték téri nyomásos fejfájást, egyes embereknél.
A héten megkérdeztünk titeket, hogy hol érdemes vagy hol nem kipróbálni az ázsai konyhát Csepelen. Bár sok rémisztő történet kering a szóbeszédben a kínai büfékről, azért mi próbáltuk felkeresni a pozitív történeteket is. Válaszaitok alapján az alábbiak derültek ki. Egyértelműen elmondható, hogy a Korzóban található kínai étteremre szavaztok a legtöbben, valamint a piac mellettire, mert finomak náluk az ételek, nagy adagot adnak, jó a csírasaláta, ráadásul az egyik hozzászóló szerint az utóbbi a piacon szerzi be a hozzávalókat, ami biztosíthat mindenkit arról, hogy a szezámmagos csirkéjük valóban csirke. A válaszok döntő részében viszont arról írtatok, hogy nem szeretitek ezeket a kínai éttermeket, a minőségük, a higiénia, vagy csak a rossz hírük miatt. Van, aki az egykori Szent Imre téri buszvégállomásnál található büfé nyitására úgy emlékezett vissza, hogy hirtelen eltűnt akkor az összes kóbor kutya a környékről. Véletlen lehet? Újabb étterem nyílt a Csepel Plázában « Csepel.info. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A plázadakoták nem esznek kínait 🙂 Itt lehet hozzászólni!
Például ezen adatok alapján határozzuk meg a kattintási mintákat, hogy ezeknek megfelelően optimalizáljuk szolgáltatásainkat és tartalmainkat. Csepel kínai étterem menü. Marketing Harmadik felek számára is lehetővé tesszük, hogy sütiket helyezzenek el az oldalainkon. Az ott gyűjtött adatok többek között a közösségi médiában személyre szabott hirdetések megjelenítésére vagy egyéb marketingcélokra használhatók fel. Ezek a sütik nem feltétlenül szolgálják szolgáltatásaink tényleges működését.
április 15-18. (péntek-hétfő) Húsvétolás a Pusztai Állatparkban Nyuszi és báránysimogató, tojáskeresés, játszóház, kézművesfoglalkozás. A programok 10. 00-18. 00 óra között érhetőek el. Információ: 30/621-2160 • E-mail: április 17-18. (vasárnap-hétfő) Húsvét a Hortobágyi Madárparkban Húsvéti tojáskereséssel, 11. 00 és 14. 00 órától madárbemutatóval, 16. 00 órától gyógyult madarak szabadon engedésével várják a látogatókat a kórház munkatársai. Információ: Tel. : 52/369-181 • E‐mail: április 15-16. (péntek-szombat) E-bike túrák a Hortobágyi Nemzeti Parkban április 15. : E-bike túra Hortobágy-Halastón április 16. : E-bike túra Hortobágy-Halastón Húsvét a Hortobágyi Vadasparkban A vadasparki program során a látogatók megismerhetik a Hortobágy jelenlegi faunáját, e mellett több olyan fajjal is találkozhatnak, amely az ember megjelenése előtt színesítette a puszta állatvilágát, mint például: farkas, vadló, keselyű, pelikán. Ezen a négy napon az ide látogató gyerekek a vadaspark területén elrejtett tojások keresése közben ismerkedhetnek meg a vadaspark lakóival, a tojásban kérdés lesz, mely helyes megválaszolásával kis ajándékkal jutalmazzuk őket a vadaspark büféjében.
1833-ra készült el teljesen, ez váltotta fel a korábban itt álló fahidat. A legenda szerint a híres betyárt, Rózsa Sándort az egyik alkalommal bekerítették a pandúrok, miközben a közeli csárdában iszogatott. Ő lóra pattant, hogy átkeljen a Hortobágy folyó túloldalára, de mivel akkoriban itt még nem volt híd, kilenc szeretője egymás nyakába borulva segítette át a betyárt. A kőhíd egyik oldalán, az egykori sóút mellett a Hortobágyi Csárdát, másik oldalán pedig a Pásztormúzeumot találjátok. Az előbbi egy kiállítás keretében a vendégfogadó történetét, az utóbbi a mozgalmas pásztoréletet mutatja be. Busszal akár a Hortobágy-Malomházán található vadasparkba is eljuthattok, ahol egészen közelről láthattok pelikánt, farkast, keselyűt, vadmacskát, őzet, rókát, görényt, rétisast, nyári ludat, nagy kócsagot, szürke gémet, darvat, fekete és fehér gólyát. A vadasparki látogatás során még egy szafarin is részt vehettek, amin egy terepjáróba átszállva, természetes élőhelyükön figyelhetitek meg a Przewalski-vadlovat és az őstulkot.
A kunhalmokon a löszpuszták állományai maradtak fenn. Főleg a tiszacsegei hullámtéren maradtak olyan élőhelyek, amelyek a Tisza szabályozása előtti képet idézik. Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyeppe, sajátos vízháztartása okán nagy részét, de gyeptársulások borítják. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a nagyezerjófű, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág csinosítja. Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan felfedezhető kisebb kerek erdők fajgazdag gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek. A kék vércsék mellett él itt kerecsensólyom és parlagi sas. Itt fészkelt első alkalommal hazánkban a pusztai ölyv. A kurgánok halmain élnek az ürge, fürj, menyét, hermelin. Itt él a legnagyobb termetű madarunk, a túzok. Száraz, füves puszták madara a fürj, a fogoly, az ugartyúk, nedves szikfokok fogyatkozó számú madara a székicsér, kopár szikeseken fészkel madárritkaságunk, a szikipacsirta.
A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. Négy élőhelytípus található itt: szikes puszták, löszpuszták, mocsarak, árterek. Talaja a nagy lecsapolások, folyószabályozások nyomán szikesedésnek indult. A talajból elpárolgó vízből az ásványi sók kiválnak és a talaj felső rétegében halmozódnak fel. Emiatt jelentősen csökken a talaj termékenysége. A szikes talaj legfelső laza rétege lepusztul, például eső hatására, így néhány cm-es szintkülönbségek alakulnak ki, a padkás laposok. Ezek a kis szintkülönbségek is nagy jelentőségűek a növényzet szempontjából. A kunhalmokon a löszpuszták állományai maradtak fenn. Elsősorban a tiszacsegei hullámtéren maradtak olyan élőhelyek, amelyek a Tisza szabályozása előtti képet idézik. Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan található kisebb kerek erdők fajgazdag gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek.
Azonban azt csak kevesen tudják, hogy nem csak kút szerepet szolgáltak ezek a jellegzetes hortobágyi tájat képző eszközök. A gémeskutakat ugyanis üzenetek továbbítására is használták. A kút gémállása alapján külön jelrendszert fejlesztettek ki, amit ezen a vidéken mindenki ismert, és alkalmazott. Ilyen jelentéssel bírtak a különböző gémállásai a kútnak: pandúr jött, hivatalos ember érkezett, nő tartózkodik a pásztorszálláson, elkészült az ebéd, a kút vize nem iható, a kút elromlott, hajtsák a gulyát vagy a ménest az itatóhelyre, szerencsétlenség történt, és sorolhatnánk a különböző variációkat. A kutak tehát falusi üzenetközpontként működtek, nemcsak vízellátás gyanánt funkcionáltak.