Tavaszi káposztasaláta Megmossuk, leszárítjuk, és elfelezzük a káposztát. Kivágjuk a torzsáját. Vékony csíkokra felvágjuk a leveleket. A legegyszerűbb káposztagyaluval, de egy nagy, nehéz késsel is dolgozhatunk. Meghámozzuk a sárgarépát, megtisztítjuk az újhagymát. A hagymát vékonyan felkarikázzuk, a répát csíkokra metéljük. Tavaszi káposzta salat.com. Összekeverjük a káposztával, a citromlével, ízlés szerint sóval és borssal. Az öntethez összevegyítjük a majonézt a joghurttal, a cukorral, az ecettel és egy teáskanálnyi reszelt citromhéjjal. Beleforgatjuk a finomra felvágott petrezselyem zöldjét is. Összekeverjük az öntetet a felvágott zöldségekkel, újra sózzuk és borsozzuk. Néhány órát érdemes pihentetni a salátát, jobban összeérnek az ízei. Tálalás előtt a bacont apró kockákra vágjuk, ropogósra pirítjuk egy serpenyőben, és rászórjuk a saláta tetejére.
A kapott munkadarabot három csíkra vágjuk és apróra vágjuk, kb. 7 milliméter vastag szeletekre (nem szükséges nagyon vékonyra vágni, hogy az uborka jól érezze magát a salátában). Vágja a retek 4 részre, majd apróra vágja. A kész retek és az uborka káposzta csészébe kerülnek. Finoman apróra vágja a zöld hagymát (ha nem elég, akkor a hagyma fejének felét is felveheti). Vágja friss kaporra vagy petrezselyemre zöldeket (ha nincsenek ott, akkor cserélje ki a szárított zöldeket). Finom tavaszi káposzta saláta recept - Mindennapi receptek. Csiszolja meg a keményen főtt tojásokat (tojásvágó, kés vagy egy normál villával), és helyezze a tálba a többi termékre. Sokkal jobb a tojásokat nagy csíkokra vágni, hogy ne eltévedjenek az egyéb összetevők között. Ízesítjük a salátát: tejföl, majonéz vagy növényi olaj. A majonéz még mindig ideális ehhez a salátához. Sőt, nemcsak vásárolt, hanem saját kezűleg elkészített anyagokat is felhasználhat (a "Szeretek főzni" oldalon megtalálhatod a majonéz receptjét minden ízléshez). Keverje össze alaposan és díszítse az ízlése szerint.
Ha a krumpli megpuhul, rakd bele a virsliket. Végül készítsd el a habarást, keverd össze a tejfölt, a lisztet, a pirospaprikát. Adj hozzá egy-két merőkanál meleg kelkáposztalevet, dolgozd csomómentesre, majd kevergetve öntsd a levesbe. Főzd össze, és már tálalhatod is.
A meleg bárki számára okozhat rossz közérzetet, fokozottabb bizonytalanságérzetet, és az ájulás is gyakoribb. Érdekes tény, hogy a látórendszerből érkező ingerek nagyban befolyásolják az egyensúlyt és térérzékelést, így sötétben romlik az egyensúlyzavar bármely fajtája. Pozicionális szédülés A fülben lévő kis kristályok olyan trükkök. A szédülés nem az egyetlen gond A szédülést sok esetben kísérheti bizonytalan járás, fejfájás, látászavar, füldugulás, hányás, hányinger, pulzusszámváltozás, kerülhetünk ájuláshoz közeli állapotba, és a roham alatt hirtelen fülzúgás, illetve halláscsökkenés vagy egyéb kellemetlen tünet is jelentkezhet. Ezek után nem meglepő, hogy sokszor nehéz meghatározni, mi is van a szédülés mögött. Az első vizsgáló orvosnak ebben igen nagy szerepe és felelőssége van, hiszen nehéz, de annál fontosabb azt eldönteni, hogy a szédülés hátterében súlyos, életveszélyes állapot vagy kellemetlen, de nem sürgősségi ellátást igénylő betegség áll. Első lépésként enyhébb panaszokkal lehet háziorvoshoz fordulni, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás fül-orr-gégész, illetve neurológus feladata lesz.
Ez egy általában viszonylag gyorsan kialakuló kórkép, mely heves, időnként járásképtelenséget okozó, napokon át tartó, szédüléssel, hányingerrel, hányással jár. Átlagosan 7-10 nap alatt szűnik, a bizonytalanságérzés hónapokig megmaradhat. Ritkán ismétlődik. Tehát szédülés észlelésekor nagyon fontos, hogy minél hamarabb szakorvoshoz (neurológus, fül-orr-gégész) forduljunk, az ok korai kiderítése és az adekvát kezelése megkezdése céljából. Nagyon fontos, hogy a gyógyulás folyamán ne féljünk a mozgástól, mert a szédülést provokáló mozgások kerülése a vesztibuláris kompenzációs folyamatot, így a gyógyulást gátolja. Szerencsére az esetek legnagyobb részében a háttérben nem valamilyen súlyos kórkép, hanem a belső fül betegsége áll. A gyakori kórképek mellett, ismerünk jó néhány ritka tünetegyüttest is, melyek szintén szédülést okoznak. Fülben lévő kristalyok. Ezekkel nem találkozunk túl gyakran a praxisunkban, de annál érdekesebbek.
Minden esetben kivizsgálás szükséges. Az agytörzs mozgató központjai a fej helyzetváltozásával összefüggésben: - összehangolják a szemmozgásokat, - a vázizmok tónusának szabályozását végzik, ezáltal szabályozzák a testtartást - a látási, egyensúlyozási és nyomási ingerek összehangolásával. - a kisaggyal való összeköttetései az egyensúlyi helyzet megtartásában, a mozgáskoordinációban jelentősek. Amikor valaki szédül, legtöbbször nem az egyensúlyozás érzékszerveiben keletkezik zavar, hanem az agyi központokban. Egyes kémiai hatóanyagok, (például az alkohol), bizonyos gyógyszerek fogyasztása is a központi idegrendszer neuronjainak működését károsítja, ezért okozhat szédülést. Az egyensúlyszerv ingerlését a fej elfordításával, a dobhártya hideg vizes ingerlésével és speciális forgószékben való forgatáskor jól működő egyensúlyszerv (vestibuláris rendszer) esetén vízszintes szemmozgások válthatók ki és a fejre helyezett elektródákkal ingerület mutatható ki. A szemmozgások akaratlan megléte (spontán nystagmus) az egyensúlyszerv eltérésére utal, ebben az esetben is otoneurológiai (egyensúlyi) vizsgálat végzése javasolt.