2021. Felkerültek a málenkij robotra elhurcoltak orosz kartonjai a Levéltár online felületére | Kikiáltó. november 24-én megkezdte működését a Gulág- és Gupvikutató Intézet, aminek egyik fiatal munkatársa, Makra Mónika történész feladatául kiemelten e környék - és így Dunaharaszti - múltjának kutatását kapta. Tisztelettel emlékezünk a dunaharaszti német nemzetiségű családokra és velük együtt minden malenkij robotra elhurcolt áldozatra. (Köszönjük a cikk megírásához kapott információkat, adatokat Hommer Annának és Zwick Andrásnak! )
Muth Ádám kézirata a könyvtár adatbázisában A Szovjetunióban működött hadifogoly-, munka- és gyűjtőtáborok történetét túlnyomó többségében a korabeli dokumentumokra és az eseményeket átélők visszaemlékezéseire építik. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakig – elsősorban a szovjet hadifogságba kerültek rendkívül mostoha körülményei, élményei, valamint az ott meghaltak magas száma miatt – tabu téma volt. A kiállítás | Málenkij robot. A táborokból hazatérők esélye a túlélésre a hallgatás, életcéljuk a felejtés volt. Hét évtized távlatából, már egyre kevesebb túlélőnek adatik meg a lehetőség, hogy felelevenítse a szomorú emlékeket. Emiatt egyre fontosabb, hogy a rendszerváltás óta átadott és valamilyen formában lejegyzett információkat megörökítsük az utókor, s közzé tegyük a jelen és jövő nemzedék számára. Muth Ádám visszaemlékezése felbecsülhetetlen értékű, a korszak és Gyoma történetéhez kapcsolódó iratok, dokumentumok óriási hiányossága miatt. A forrásértéke rendkívüli, mert reálisan, valósághűen, elferdítés nélkül adja vissza a történteket, megvilágítja a legújabb kori magyar történelem egy elhallgatott fejezetét.
Ahogy az elhurcolt magyarok pontos számát, úgy a halálos áldozatokét sem lehetséges meghatározni. Malenkij robot adatbázis kezelés. A becslések szerint a teljes magyar fogolylétszám közel 1 millió is lehetett, és a fogságba esettek mintegy harmada nem élte túl a viszontagságokat. Az orosz Háborús Emlékbizottság 2005 végéig 66 277 elhunyt nevét találta meg, és adta át a Magyar Hadisírgondozó irodának. Ez az adatbázis azonban nem tartalmazza azok neveit, akik a hazai gyűjtőtáborokban, a romániai tranzittáborokban, illetve a kiszállítás közben vesztették életüket. Az oroszok csak elvétve regisztrálták azokat a haláleseteket, amelyek a lágerekben a tömeges pusztulást hozó járványok miatt következtek be.
- 2018. március 26. Index - Tech-Tudomány - Megkapjuk hatszázezer, szovjet fogságba esett magyar adatait. 8:11 A következő években összesen csaknem 270 millió forintot biztosít a kormány a Magyar Nemzeti Levéltárnak a határon túli magyar írásos emlékek feltárására, digitalizálására és magyarországi hozzáférhetővé tételére, valamint a levéltár-pedagógiai tevékenység megújítására, mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. A történelmi Magyarország területén lévő dokumentumok fennmaradására és kutathatóságára jövőre 100 millió forintot, a Szovjetunióba hurcolt magyarok adatbázisának elkészítésére 108 millió forintot biztosítanak. A kiegészítő támogatásból 90 millió forint hosszú távon beépül az intézmény költségvetésébe. Hoppál Péter hangsúlyozta: a nemzeti emlékezet része, az érintett családok és az egész magyar társadalom szempontjából pótolhatatlan jelentőségű a határon túli magyar területeken lévő iratanyag kutathatósága, fennmaradása. A magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagok eddigi kutatásainak eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) jelenleg mintegy 8 millió mikrofilmet és digitális felvételt őriz, ezek több mint 90 százaléka az egykori Magyarország – jelenleg részben határon túli – területének levéltáraiból származik.
A politikai és etnikai deportálásának kamrája A szovjet vezetést a megszállt területek lakosságának elhurcolásában, nem csak a Szovjetunió újjáépítéséhez szükséges munkaerő összegyűjtése, de a megtorlás és a megfélemlítés szándéka is motiválta. A német Harmadik Birodalom bűneit a szovjethatalom, a kollektív bűnösség elve alapján ártatlan német civileken kívánta megtorolni. A hivatalosan jóvátételi munkára vonatkozó parancsot hamarosan válogatás nélkül érvényesítették minden munkaképesnek tekintett német, vagy csak német nevű férfira és nőre. A mai Magyarország területéről 1944. december 22. és 1945. február 2. között körülbelül 60–65 ezer, míg Erdélyből, mintegy 80–90 ezer németnek nyilvánított embert hurcoltak el. A bejárattal szemben a "fogság kapujában" láthatjuk a rabok téli viseletébe, pufajkába (bélelt kabátba) öltöztetett magyarországi svábokat. Malenkij robot adatbázis szerkesztő. A kamra másik fele a kárpátaljai terület tragikus sorsát idézi fel. Kárpátalja területét, mint a Kárpát-medencébe benyúló szovjet hídfőállást Sztálin közvetlenül a birodalmához kívánta csatolni, ezért 1944. november 12-én jóváhagyott szigorúan titkos parancsa utasítást adott a területen élő magyar és német férfi lakosság tervszerű összegyűjtésére és deportálásra.
A 25–30 ezer "málenkij robotra" toborzott embert gyalogmenetben hajtották a szolyvai gyűjtőtáborba, majd vitték szovjet munkatáborokba. A megfélemlített hátramaradottak ezután "önként" kérték Sztálintól Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását. A foglyok közül nagyon sokan már a szolyvai táborban elpusztultak, a hideg, az éhezés és a borzalmas higéniás viszonyok miatt kitört flekktífusz-járvány következtében. A szovjet munkatáborok kamrája A Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások összlétszáma a kb. 350 főlágerben és közel 4 ezer melléklágerben időnként a 7 millió főt is elérte, ebből körülbelül 4, 2 millió volt a külföldi (GUPVI) foglyok száma. Becslések szerint közel 1 millióra tehető a szovjet táborokban dolgoztatott magyar állampolgárok száma. Malenkij robot adatbázis létrehozása. A magyar foglyok zöme a Donyec-medencei szénbányákban (Kelet-Ukrajna), a Krím-félszigeten és Odessza környékén, az Urálban, a Volga mentén, valamint Moszkva, Kijev és Minszk környékén végezte kényszermunkáját, de sokan kerültek a Kaukázusba is. A kamra első részében a kényszermunka helyeit láthatjuk.
A szenes csille a Donyec-medence, ma is életveszélyes szénbányáit idézi. A kamra másik része a lágerek őrtornyokkal vigyázott, szögesdrót mögé zárt belső világát jeleníti meg. Zsúfolt barakkok, állandó éhezés, tetvek, poloskák, járványok és halál. Az áldozatok kamrája Ahogy az elhurcolt magyarok pontos számát, úgy a halálos áldozatokét sem lehetséges meghatározni. A becslések szerint a teljes magyar fogolylétszám közel 1 millió is lehetett, és a fogságba esettek mintegy harmada nem élte túl a viszontagságokat. Az orosz Háborús Emlékbizottság 2005 végéig 66 277 elhunyt nevét találta meg, és adta át a Magyar Hadisírgondozó irodának. Ez az adatbázis azonban nem tartalmazza azok neveit, akik a hazai gyűjtőtáborokban, a romániai tranzittáborokban, illetve a kiszállítás közben vesztették életüket. Az oroszok csak elvétve regisztrálták azokat a haláleseteket, amelyek a lágerekben a tömeges pusztulást hozó járványok miatt következtek be. A hazatérés kamrája A foglyok hazahozatala minden magyar politikai erő számára fontos volt, ám a Szovjetunió csak a Magyar Kommunista Párttal volt hajlandó tárgyalni erről.
Kapcsolók és érzékelők Már a 90-es években is a járművek elektronikus rendszere meglehetősen összetett volt. A jármű megfelelő hosszútávú megfelelő működéséhez a sofőrnek szüksége van alapvető információkra a motor üzemével kapcsolatban. Ilyen alap információk a motor hűtökérébe épített hőgomba által mért hűtőfolyadék hőmérséklet, a motor járásakor felépülő olajnyomást érzékelő olajnyomás kapcsoló vagy a motor túlmelegedését megelőző hűtőventilátor kapcsoló által küldött adatok. Hőmérséklet érzékelő kapcsoló angolul. Ezeken az érzékelőkön kívül a legtöbb járműben megtalálható a fékpedál lenyomásakor a féklámpa vezérlését végző féklámpa kapcsoló vagy a hátrameneti fokozatba kapcsolt sebességváltó esetén a tolatólámpa kapcsolását végző tolatólámpa kapcsoló is. A gazdaságosabb üzemeltetés érdekében a járművek motorvezérlése egyre fejletebbé vált, aminek köszönhetően csökkent az üzemanyag fogyasztás és ezzel arányosan a károsanyag kibocsátás is. A korszerű járművek alapjárati fordulatszámát nem a karburátor beállító csavarjával lehet meghatározni, hanem a motorvezérlő által irányított léptetőmotor végi a fojtószelep beállítását.