A húsos palacsintáról legközelebb már nem csak a hortobágyi jut majd az eszedbe. A töltelék nagyon hasonló, a sajt pedig még sokat dob rajta. A sós palacsinta receptjét érdemes megjegyezned, mert sokféle töltelékhez felhasználhatod. A házias fogás előételnek vagy vendégvárónak is tökéletes, de egy gazdag leves után főfogásként is megállja a helyét. Sajtos-húsos rakott palacsinta Hozzávalók: A tésztához: 25 dkg liszt 2 dl szódavíz vagy ásványvíz 2 dl tej 1 tojás 1 kávéskanál só olaj a sütéshez A töltelékhez: 30 dkg csirkehús 20 dkg sajt 8 palacsinta 2 dl tejföl 2 evőkanál liszt 1 fej vöröshagyma fél dl habtejszín fél dl olaj 1 teáskanál fűszerpaprika őrölt bors só Elkészítés ideje: 50 perc A lisztet, a tojást, a tejet, a szódát és sót keverd csomómentesre. Hevítsd fel a palacsintasütőt, tegyél bele kevés olajat, körkörös mozgatással oszlasd szét, majd süsd ki a palacsintákat. A töltelékhez olajon dinszteld meg az apróra vágott hagymát. Szórd meg pirospaprikával, és dobd rá a felkockázott csirkét.
12. Öntsd a tejfölös habarást a csirkepaprikáshoz, keverd össze, forrald fel, és főzd még 3-4 percig, és már kész is az alap a hortobágyi húsos palacsinta töltelékéhez. Süsd ki a hortobágyi húsos palacsinta tésztáját: Egy palacsinta sütőben melegíts egy kevés olajat. Tegyél bele egy merőkanálnyi tésztát, a szokásosnál vastagabb palacsinta tésztát készíts. Ebből a mennyiségből 8 db palacsintát tudsz sütni. Ha a palacsinta tészta teteje már nem folyós, és az alja megbarnult fordítsd meg, és süsd meg a másik oldalát is. Hortobágyi húsos palacsinta töltelék elkészítése: Egy szűrőkanál segítségével merd ki a csirkemellet egy vágódeszkára, úgy, hogy a szósz a lábosban maradjon. Egy éles késsel aprítsd fel a húst. Vannak akik ledarálják a csirkehúst, szerintem sokkal finomabb, ha darabos a töltelék, érzed a hús textúráját, és nem bébipapi állagú a töltelék. A felaprított csirkemellett tedd egy tálba. Egy botmixer segítségével pürésítsd a csirkepaprikás szószt, és adjál a szószból néhány kanállal a felaprított csirkemellhez, hogy a hortobágyi húsos palcsinta tölteléke kellően szaftos legyen.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Receptek, 2021. 03. 04. Hozzávalók a szaftos húshoz: 1, 5 kg csirkecomb 2 fej vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma 4 db hámozott paradicsom 3 tk só 2 tk pirospaprika 4 ek tejföl 2 ek liszt fél dl olaj Hozzávalók a palacsintához: 4 tojás 40 dkg finomliszt 7 dl tej 4 dl szénsavas víz fél dl olaj 1 tk só Elkészítés: Egy fazékba olajat öntünk, majd a felkockázott hagymákat kevés sóval meghintve pirítani kezdjük. Hozzáadjuk a feldarabolt paradicsomokat, majd megkeverve 1-2 percet főzzük. Megszórjuk pirospaprikával, és összekeverjük. A bőrétől eltávolított csirkecombokat beletesszük, majd ízesítjük sóval, és felöntjük 2 dl vízzel, ezután lefedjük. Miután felforrt, átforgatjuk a húsokat, felöntjük még 2 dl vízzel, és lefedve kb 1, 5 órát főzzük, időnként megkeverjük. Ez idő alatt elkészítjük a palacsintákat. Ehhez egy tálban a tojásokat felverjük sóval, majd a lisztet és a tejet felváltva adagolva csomómentesre keverjük. A végén hozzáadjuk az olajat, ezzel jól elkeverjük, és ásványvízzel hígítjuk.
Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3 Külső hivatkozások Szerkesztés Egyenletesen temperált (kiegyenlített hangolású) hangsor hangjainak alapfrekvenciái A zenei oktávok elnevezései MIDI hangjegyek frekvenciái Magyarított audiovizuális Flash prezentáció a zenei hangokról fizikus füllel. Zenei hangok frekvenciái. Szerző: David M. Harrison Jegyzetek Szerkesztés Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Zenei hangnak azt az összetett hangjelenséget nevezzük, melyet a zenetudomány a hangzás fogalmával határoz meg. Hangzás Szerkesztés Egyetlen periodikus rezgés hatására hang ( fizikai értelemben vett hang, egyszerű hang, szinuszhang) keletkezik. Hangzásnak nevezzük periodikus rezgéseknek azt a komplexumát, mely egy alaprezgés által keltett alaphangból és az alaprezgés egész számú többszöröseivel rezgő felhangokból áll. A hangzás ezen fundamentális definíciója köti össze a fizikai-élettani hangjelenséget a zenével. Okostankönyv. Ennek ellenére egyes zenei alapfogalmak meghatározása nem közvetlenül a hangzáshoz, hanem az alaprezgéshez, alaphanghoz és/vagy a felhangokhoz kötődik. A hangmagasság meghatározhatóságának szempontjából a hangzás a határozott hangmagasságú hang (szinuszhang) és a határozatlan hangmagasságú zörej között helyezkedik el, természetszerűleg az előbbihez jelentősen közelebb. A zenei hang tulajdonságai Szerkesztés A zenei hang elsődleges jellemzői: hangmagasság, időtartam, hangintenzitás, hangszín.
A középkor óta elterjedt zenei felfogás szerint viszont a zene hatását mindössze a hangok egymáshoz való viszonya határozza meg, nem pedig a megszólaló hangok magassága önmagában. Részben ennek a megközelítésnek volt az eredménye, hogy a normál "A" hang annyiszor és olyan tág határok között változott a történelem folyamán. Néhány példa erre: az 1720-ból származó angol hangolósíp a normál "A" hangot 380 Hz-en határozza meg, ezzel szemben azok az orgonák, amelyeken Johann Sebastian Bach játszott Hamburgban vagy Weimarban 480 Hz-es normál "A" hanghoz voltak hangolva. A tizenkilencedik század elején erős tendencia alakult ki a normál "A" fokozatos emelése irányában. Ezt a folyamatot végül az énekesek tiltakozásának hatására 1859 február 16-án a francia kormány egy törvény kibocsájtásával állította meg, amelyben a normál "A" hangot 435 Hz-en rögzítették, és diapason normal néven vált ismertté Franciaországon kívül is. Ebből a normál "A" hangból egy 258. 65 Hz-es "C" hang származik, aminek egy alternatívája az úgynevezett filozófus hangolás, amelyben ez a "C" hang 256 Hz.