El tudod képzelni ma, hogy volt idő, amikor azt mondták, hogy a nőknek nem való a sport? Ha mégis mozogni akarnak, a házimunka elegendő testmozgás számukra? Kronberger Lili mégis egy ilyen korban szerezte meg (1908-ban) 17 évesen a magyar sporttörténet első világbajnoki aranyérmét. Igen, egy nő! Vagy ismerős Brunszvik Teréz neve? Ugye nem. Milyen kár! Sokat köszönhetünk neki. 200 éve azt találta ki, hogy a pici gyerekeket taníttatni kell, mert amit két-három évesen megtanulnak, az majd egész életükben elkíséri őket. Akkoriban kinevették, ma már tudjuk, hogy igaza volt, hiszen mind jártunk óvodába, nem igaz?! Brunszvik Teréz alapította az első óvodát! És csak kettőt emeltem ki az ötvenből. Egy biztos, a kötet olvasása után számos példaképed lesz, elképesztően motiváló nőkről olvasni pedig minket is inspirálhat a saját vágyaink elérésében. Edith Eva Eger: A döntés Bár lépten-nyomon ajánlom, nem maradhat ki ebből a listából sem, hiszen számomra ez volt a nagybetűs INSPIRÁLÓ KÖNYV! Úgy érzem, ez az a regény, amely helyretette az életem, amely voltaképpen megmentett.
É letem eddigi legnehezebb időszaka volt a tavaly novemberi, és nagyban köszönhető ennek a könyvnek, hogy mára már őszintén kijelenthetem: jól vagyok. Edith Eva Eger lett a legnagyobb példaképem. E z a könyv segít az elengedésben, a megbocsájtásban, a szabadságod és önmagad megtalálásában. Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek szülővárosába, Kassára, és családjával együtt elhurcolták Auschwitzba, 1944-ben. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele gázkamrába küldte, amit Edith végignézett, majd később szülei gyilkosa kérte arra, táncolja el neki a Kék Duna keringőt - jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Csodával határos módon a kislány nővérével együtt túlélte a haláltábor borzalmait, majd Amerikába ment, és úgy döntött megbocsájt fogvatartóinak, szülei gyilkosának. Sőt, azóta pszichiáter lett, és arra tanítja az embereket, hogyan engedjék el a múltjukban történt tragédiákat. Azt hiszem nála hitelesebben a tettek erejéről, a bukásból való felállásról és a motivációról senki sem írhat.
A kezdő stresszlevezető módszer városlakóknak! A japánok találták ki a 80-as években a sirin-joku, vagyis az erdőfürdőzés kifejezést, amely ma már egyes helyeken népszerűbb, mint a jóga. Az elv szerint a természetben tett séta fantasztikus hatással lehet a testre és a lélekre egyaránt. De számos területen tetten érhetjük az erdő jótékony hatását. Tanulmányok bizonyítják, hogy összefüggés van a természet és a kreativitás között. A zöldben az agy nyitottabb a reflexióra, az álmodozásra és az elkalandozásra, ami fokozza a kreativitást. Sőt, holland kutatók még azt is bebizonyították, hogy tovább élnek azok, akik zöld környezet közvetlen közelében laknak. A könyv praktikus tanácsokat, könnyen megvalósítható, szórakoztató ötleteket, inspirációt ad azoknak, akik szeretnének változtatni, és boldogabban élni. Ne feledd: az inspirálódás feltöltődéssel kezdődik! Fotók: Peleskey Bence A Telekom hiszi, hogy a jövő MOST kezdődik, tehát most kell cselekednünk - például belevágnunk az olvasásba, és többé nem kifogásokat gyártani, hogy miért nincs rá időnk!
Dr. Eger új könyvében leírja az általa ismert tizenkét legáltalánosabb bebörtönzött hiedelmet – beleértve a félelmet, a bánatot, a haragot, a titkokat, a stresszt, a bűntudatot, a szégyent és az elkerülést -, valamint azokat az eszközöket, amelyeket felfedezett ezen univerzális kihívások kezelésére. Eger saját és betegei életének történetei kíséretében minden fejezethez elgondolkodtató kérdéseket vet fel, mint például: Lennél saját magad férje/felesége? Fejlődsz vagy forogsz? Nem gyógyíthatod meg azt, amit nem érzel. Az empátiával, éleslátással és humorral teli Ajándék megragadja a sebezhetőséget és a kihívásokat, amelyekkel mindannyian szembesülünk, továbbá bátorítást és tanácsokat ad a személyes börtönökből való kitöréshez, hogy mindenki gyógyulást találjon és élvezhesse az életet. Mint írásom elején említettem, az ajándékhoz két fél kell, az adó már megvan, nekünk csak el kell vennünk/fogadnunk Az ajándékot. Az On The Spot csapatát is megérintette Dr. Eger története. Íme a vele készített beszélgetésük: Felhasznált források:
Karácsony felé közeledve mesekönyveket keresünk gyermekeink, unokáink számára ajándékba. Bátran vegyük elő Benedek Elek mesekönyveit, amelyeken sok generáció nőtt fel. Fenyves Mária Annunziata írásából az is kiderül, mi az igazi érték Benedek Elek meséiben. (A szerk. ) Mesterségét szent hivatásnak tartotta… "Gyermekekhez lehajoltam, a szívemhez fölemeltem, szeretetre így neveltem. " /B. E. / Százötvenöt éve született és 85 éve halt meg a nagy meseíró, Benedek Elek, aki sok-sok mesével örvendeztette meg a gyermekeket. Még csak18 éves volt, amikor első népballadájával, – napokig tartó gyötrődés és habozás után, – bátorságot sugallva önmagának fölkereste Gyulai Pált, aki elolvasva a kéziratot, így fejtette ki elismerését: "Ez igen! Benedek Elek: Gyerekkori emlék - 2018. szeptember 29., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Ez szép! " Az első mesét a kisbaconi zsellérházban egy leánykától hallotta, s miután azt feljegyezte, újabb és újabb mesékre biztatta a leányt. A kacagtató, érdekes és lélegzetfojtogató meséket a fonóban és a kukoricafosztó esteken hallotta "és szedte föl", s mondta tovább a lángban égő szemmel és tátott szájjal figyelő siheder legénynek.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Benedek elek mária benedek teljes film. Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
– Én pedig csókolom az édesanyádat, s csókollak téged is – mondta az asszony, s mindjárt meg is csókolt. Vissza-visszanéztem, vissza-visszanéztek ők is, mosolyogtak, integettek, míg az út fordulója el nem takart. – Tudja-e, édesanyám, kikkel találkoztam az olasztelki határon? – kérdeztem otthon. – Egy szép magas szál emberrel s annak a feleségével. Az is szép szál asszony volt. – Vajon kik lehettek? – ravaszkodott az édesapám mosolygása, aki már nemcsak sejtette, tudta is, hogy ki volt az a szép pár ember. – Azok bizony azok voltak, akik ott voltak a maguk lakodalmán. Benedek Elek. – Ó, ne mondd! – csudálkozott egyszerre édesapám s anyám. – De bizony, ott. S tudják-e, mit mondtak magukról? – Bizonyosan valami rosszat – enyelgett édesapám. Nagyot kacagtam, hogy csak úgy csengett belé a ház. – Úgy látszik, mégsem mondtak erős rosszat – enyelgett tovább édesapám. – Nem bizony. Azt mondták, szóról szóra, betűről betűre: Hiszed-e, hogy nem volt olyan szép emberpár Erdővidéken akkoridőben, mint a te apád s anyád?
A pince volt az iskolai étkezde krumplitárolója, az udvaron voltak a fát és szenet tároló színek és a tíz fülkés vécé. Az 1970-es években a képzős osztályok megnövekedett száma miatt, az addig megszokott elemi és V-VIII-as tagozatok mellett középiskolás osztályok is helyet kaptak a gyakorló épületében. Mivel 1974 után Csíkszeredából Székelyudvarhelyre helyezték az óvónőképzést, az egykori Mária Valéria Gyermekkert épületében ismét óvoda kezdett működni. Benedek elek mária benedek and james. A rendszerváltást követően, 1990 nyarán a Képző 1979-től működő gyakorló óvodáját átköltöztették a Malom utcai épületbe, a helyén a Marin Preda Elméleti Líceum működött néhány évig. Az elméleti líceum hamarosan új épületet kapott a Csereháton, úgyhogy a Mária Valéria épület ismét a Képzőhöz került. Az 1990-es évek közepén az épület állapota már meglehetősen leromlott volt, 1998. február 28-án a padlástérben tűz is pusztított. Készült egy felújítási terv, de akkor nem valósult meg. A kedvezőtlen állapotok ellenére a helyhiánnyal küszködő Tanítóképző és az időközben szerveződő református gimnázium néhány osztálya még továbbra is ebben az épületben működött.
– No, gyerekek – mondta Anikónak s nekem –, kisütött a nap, menjünk gombászni. Hétéves volt Anikó, én meg öt. Nagy kedvvel indultunk az erdőnek. Édesapám nagy öblös kosarat vitt, mi meg afféle kis kötőkosarat. Hát, szép lassan kimendegéltünk az erdőbe. Csak úgy fehérlett meg kékült a föld a keserű meg a kék hátú gombától. Ide-oda kapkodtunk, szaladgáltunk, ujjongtunk, kacagtunk, zengett az erdő. Egyszerre csak megszólal édesapám halkan: – Nézzétek, amott jön errefelé két bibarcfalvi asszony. Én meghúzódom egy fa mögé, ti meg csak gombásszatok. Ha ideérnek az asszonyok, s kérdik, hogy kivel vagytok itt, mondjátok, hogy magatok jöttetek ide. Mindjárt vissza is húzódott, mi meg szép lassan szedegettük a gombát, s közben egyre közelebb jöttek az asszonyok. Ezek is gombásztak. Bezzeg, hogy az asszonyoknak ez volt az első kérdésük: – Hát ti kivel vagytok itt, lelkem gyermekeim? Benedek elek mária benedek bremerhaven. – Mi bizony magunk vagyunk – felelt Anikó. – Ó, ne mondd! – Magunk bizony! – erősítettem én. – Ó, ó – csóválgatta fejét az egyik asszony –, halljon ide, komámasszony!