Napra pontosan 120 évvel ezelőtt kezdődött az első újkori olimpia: 1896. április 6-án, a görögök nemzeti ünnepén nyitotta meg I. György király az athéni ötkarikás játékokat. Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai mozgalom atyja az 1880-as években elhatározta, hogy újjáéleszti az ókori játékokat – melyeket i. e. 776-tól 393-ig négyévente rendeztek meg. Lelkes szervező munkájának köszönhetően 1894 júniusában megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, melynek vezetésébe beválasztották Kemény Ferencet, így a magyar sport az újkori olimpiai mozgalom alapítóinak egyike. A Magyar Olimpiai Bizottság – hatodik nemzeti olimpiai bizottságként – 1895. december 19-én jött létre, Magyarország harmadik legrégebbi, ma is működő társadalmi szervezete. A MOB tavaly decemberben ünnepelte alapításának 120. évfordulóját, az ünnepségen a NOB elnöke, Thomas Bach is jelen volt. A NOB Athént jelölte ki az első újkori olimpia helyszínének, az anyagi nehézségek leküzdése után a görög főváros sikeres ötkarikás játékokat szervezett 1896-ban.
Megnyitó ünnepség Olympiában Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok több sportot magában foglaló nemzetközi sportesemény, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393 -ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében. 1894 -ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat. A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Teljesítményét még a parton várakozó I. György is dicsérettel illette, majd megkérdezte az ifjú sportolót, hogy hol tanult meg így úszni? Hajós Alfréd zavarában csak annyit felelt: "A vízben, Felség! " Az eredményhirdetésnél a zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani, mire a magyar sportolók teli torokból énekelni kezdték a magyar Himnuszt.
Rövid sétával elérhető a Soós- hegy mesés panorámája. A Tátorján tanösvény felvezet a Soós-hegyre, ahonnét a siófoki szállodáktól a Tihanyi-félszigetig ellátni. Soós-hegyi kilátó és Soós Lajos obeliszkje | LikeBalaton. A hegyen álló adótorony köré kilátót is építettek. Mintha ufók építették volna a kenesei Soós-hegyi kilátót Fotó: Szücs Ildikó Ezért a látványért megéri a Soós-hegyi kilátó Fotó: Szücs Ildikó A Soós János költőről elnevezett hegyen emlék-obeliszk áll, melyre a költő egyik versének sorait vésték: "Szép Balaton én csak hozzád vágyok Ringasson el a Te habos ágyod. Itt boruljon rám az örök éjjel, Te takarj be bársonyos fövénnyel, Te suttogd el hajnali szellőnek, Alkonyattal vándorló felhőnek, Csillagos ég hulló harmatának: Mért szaggatta e szívet – a bánat. " Balatonkenese, Soós hegyi obeliszk Fotó: Szücs Ildikó Balatonkenese, Soós hegyi obeliszk Fotó: Szücs Ildikó
A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb. A területre szakvezetés kérhető a... Találatok száma: 3 Balatonkenesei Tájház A Balatonkenesei Tájház múzeum és műemlék gazdag néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel. A látogatók megismerkedhetnek Kenese múltjával és bepillantást nyerhetnek a Balaton-melléki népi kultúrába. Balatonkenese Soós-hegyi kilátó | képek, térkép, megközelítés - Balcsi.net. Soós Lajos obeliszkje Balatonkenese A város híres poétájának kilátó mellett álló emlékoszlopát 1927-ben állították föl a hegy legmagasabb, 175 méteres pontjára, ekkor kapta jelenkori nevét az egész hegy is. Az obeliszk Balatonra néző oldalán olvasható a költő egyik kedves balatoni verse. Soós-hegyi Tátorján kilátó Balatonkenese Bővebben
Látnivalók, nevezetességek Veszprém és környékén. Összegyűjtöttük Neked a Veszprémi és Veszprém környéki látnivalókat egy helyre. Válogass közöttük és szervezd őket útitervbe.
Balatonkenese - Soós-hegyi kilátó megközelítés - képek - térkép - gps A kenesei löszfal legmagasabb pontján épült a balatonkenesei kilátó, melyből csodálatos panoráma nyílik a Balaton keleti medencéjére. GPS: 47. 036390 18. 094339 Megközelítés: Balatonkenese. GPS koordináták 46. 9853 17. 9797 Nyitvatartás 0 – 24 Belépők ingyenes Panoráma 5/5 Gyalog 3/5 Bringával 4/5 Autóval Kilátó Az idelátogató turistákat főleg a Balatonpart vonzza ide. Soós-hegyi kilátó. A környék azonban kiváló kirándulóhely. A vasútvonal és a 71. számú főút mentén magas partfal húzódik. A helybeliek ezt a részt korábban Magas-Partnak, vagy Partfőnek nevezték, melynek tetején 1927 óta magasodik a Soós Lajos emlékoszlop. A Tátorján (a Dunántúlon egyedül itt tenyésző ritka védett növény) tanösvény vezet el a kilátóhoz, amely a Faluháztól indul (Táncsics Mihály u. 24). A Keneséről Fűzfőre vezető műúton elindulva hamarosan meglátjuk a meredek partoldalt, oldalában több kis barlanggal (tatárlikak). A Partfőről gyönyörű kilátás nyílik a tóra, és a tanösvényen végigsétálva megismerhetjük a térség különleges állat-és növényvilágát.
Nagyon jó 41 értékelés Kiváló 206 értékelés Nagyon jó 14 értékelés Kiváló 173 értékelés Nagyon jó 118 értékelés Nagyon jó 614 értékelés Nagyon jó 430 értékelés Nagyon jó 353 értékelés Nagyon jó 10 értékelés Nagyon jó 9 értékelés További szálláshelyek betöltése...