Az egész magyar nyelvterületen hittek abban, hogy az e nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz, pl. úgy vélték, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
vagy Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van". Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával. Harmatszedés Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt. A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték. Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
Teritsd le a köpönyeged Adjon isten jó meleget! (Marczell 1985: 40) A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására (Bálint S. 1977: I. 312–314). A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.
Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. 146 A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal.
Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt arra hivatkozva, hogy nem igazolható a léte. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
Az ünnepélyes zászlófelvonás után délután folytatódtak a március 15-ei rendezvények a fővárosban. A Békemenet résztvevői déltől gyülekeztek a Császár-Komjádi Sportuszoda mellett, Orbán Viktor 15 óra után mondott beszédet a Kossuth Lajos téren. Az ellenzék a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést A hatalom a népé címmel, ahol Donald Tusk is felszólalt. Percről percre tudósításunkat olvashatja. 15 58 A világ legszebb országa és a legszebb nyelve a miénk, a világ legtalálékonyabb emberei születnek ezen a földön - mondja, majd a C-vitaminra, a Rubik-kockára és a koronavírus-vakcinára tesz utalást. Kossuth nóta orbán ráhel. Ez a jószívű emberek országa, mondja, a menekülteket segítőket is szóba hozva. De ehhez erő is kell. "A szépségből, leleményből és nagylelkűségből csak akkor lesz boldog ország, ha mindez erővel párosul. Előbb legyen erőnk, és aztán igazunk" - tette hozzá. "15 millióan vagyunk a világban, nálunk hatalmasabb országok látókörében élünk: németek, oroszok, törökök, amerikaiak. De ez nem ok a kishitűségre.
Pál bácsi is csak halkan kísérte, aztán, mikor odaért, hogy "Ha még egyszer azt üzeni…", hirtelen azt érezte, hogy nagyon könnyű a lelke. Régen énekelte ezt a dalt, még otthon, Kecskeméten, a kertekben, nagyapja öblös hangját próbálva túlharsogni. Most meg ott állt az Erzherzog Karl tatján, a tavaszi naptól szinte meleg hajókorlátot markolva, másik kezében nagyapja kokárdájával. Csak az a kis tér maradt ott, a tatnál, ahol hárman álldogáltak a korlátnak dőlve őfelsége csattogó piros-fehér-piros hadilobogója alatt. Mirkó megszeppenve hallgatott, mert a Kossuth nevet ő is jól ismerte. – Mindnyájunknak el kell menni… Olyan volt az, mint a részegség, mesélte több mint fél évszázaddal később Pál bácsi. Kossuth nóta orban. – Egy pillanatra otthon voltunk, nem vettük észre, hogy bizony már hangosan énekelünk… Valaki állt mögöttük. Fekete kabátján megcsillantak a rezes gombok. A legények egy csapásra elnémultak, vigyázzba vágták magukat, mert Wilhelm első tiszt állt ott, kezét hátrakulcsolva, baljós kifejezéssel arcán.
Hogyan lesz a folytatólagos joggal való visszaélés rendszerében az ellenzéknek saját költségvetése? Itthon: Orbán Viktor: Ebben a háborúban semmit nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk | hvg.hu. Hogyan lesz az ellenzéknek egyetlen olyan törvénye, amelyben megkísérli ezt az erőfölényt helyre billenteni? Lehet-e más normákhoz fordulni, mint amit a társadalom erkölcsi törvényei diktálnak? A hatalom által elkövetett joggal való visszaélés szervezett rendszerével szemben csak akkor van esély, ha – ahogy taxisunk mondta – mindnyájan elmegyünk április 3-án, hogy április 4-e ne a felszabadulás, hanem a hazugságtól, a szervezett lopástól, megfélemlítéstől, a gyűlöletkeltéstől való megszabadulás napja legyen.