Itt a végső kiárusítás! Az irattárban is indulhat majd a söprés Fotó: Net Zrt. 2018. november 22. Miközben mindenki arra számított, hogy a kormány bővíti a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programját, inkább lehúzzák a rolót ennél a szervezetnél. Villámgyorsan becsukták az új jelentkezés lehetőségét, a birtokukban levő lakásokat pedig eladják. Aki nem tud azonnal vásárolni, alighanem rosszul jár. Már egyetlen új rászorult sem léphet be a bajba jutott hitelesek megsegítésére létrehozott eszközkezelős programba. Index - Gazdaság - 30 ezer lakás térhet vissza a piacra. Viharos gyorsasággal közzétették ugyanis azt a kormányrendeletet, amely szerint a hatálybalépést (ez tegnap megtörtént) követően "a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlására már nem kerül sor". Azok az adósok reménykedhetnek még, akiknek a jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatát már befogadták. (A rendeletet itt nézheti meg. ) A parlament előtt már van egy, az eszközkezelős programot alapjaiban átalakító, pontosabban tulajdonképpen megszüntető törvényjavaslat (ezt itt olvashatja).
Tájékoztatjuk, hogy a TLA Vagyonkezelő és –hasznosító Kft. 2021. szeptember 30-án átalakul, 2021. október 1-jétől Maradványvagyon-hasznosító Zrt. -ként folytatja működését. Felhívjuk a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a fenti változással kapcsolatosan nincs teendőjük. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő Ügyfeleink részére biztosított telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége (06 (1) 795 5100) és levelezési címe (1539 Budapest, Pf. 655. 25 ezer lakás kerül a Nemzeti Eszközkezelőhöz | Ingatlanok.hu. ) nem változik. A kialakult egészségügyi helyzet miatt a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő Ügyfeleink részére biztosított személyes ügyfélszolgálaton (1122 Budapest, Városmajor u. 35. ) az ügyfélfogadása határozatlan ideig szünetel. Az aktuális információkért kérjük, kísérje figyelemmel honlapunkat.
Az idei év végére 25 ezer lakást ajánlhatnak fel a jelzáloghiteleiket törleszteni nem tudó tulajdonosok a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. -nek. Eddig 15 ezer lakást ajánlottak fel a jelzáloghiteleiket törleszteni nem tudó tulajdonosok a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Nemzeti eszközkezelő eladó házak. -nek, az idei év végére ez a szám eléri a 25 ezret, ezzel 100-120 ezer ember lakhatása oldódik meg tartósan A legtöbb felajánlás az ország keleti részéből érkezett: Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 1500, Szabolcs-Szatmár-Beregből pedig 1300 lakást ajánlottak megvételre tulajdonosaik. A vásárlás átfutási ideje 3, 5-4 hónap, de a felajánlástól már szünetel a banki végrehajtás - mondta el Csillag Tamás, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a 2011-es indulás után azért volt lassú a felfutás, mert - az adminisztráció kiépítése mellett - gondoskodni kellett a megvásárolt lakások kezeléséről is. Ezt a feladatot a MÁV Ingatlankezelő Kft. végzi, így nem nulláról kellett megszervezni ezt a feladatot - tette hozzá a vezérigazgató.
Mindenkire rákényszerhetik a kivásárlást Meglehetősen hiányosak tehát még az információink, de az már egyértelmű, hogy a NET igyekszik megszabadulni a teljes lakásállománytól. Valószínűnek tartjuk, hogy azok, akik egy összegben ki tudják vásárolni az ingatlant, elég jól járhatnak. Akik erre nem képesek, azoknak is eladják viszont a lakást. A javaslat szerint az adásvételi szerződés megkötésének bármely okból meghiúsulása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jén tulajdonjoga keletkezik. Bárki kaphatna eszközkezelős lakást? - Akár el is tűnhetnek a tartalék ingatlanokra kiírt pályázatok - Az én pénzem. A vételárat a végrehajtási rendeletben meghatározandó időpontokban és több részletben fizeti meg. Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő nem veszi meg a lakást, és arról sem nyilatkozik, hogy kéri a lakásbérleti jogviszony fenntartását, akkor is maradhat az ingatlanban, de megemelik a bérleti díját. Hogy mennyire, azt szintén majd a végrehajtási rendelet határozza meg. A jogukkal a bérlők csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatukkal élhetnek.
Alapvető probléma, hogy keretjogszabályról van szó. A valódi tartalom majd egy külön kormányrendeletből derülhet majd ki. Ami még nem világos Megnevezés Részletek Tájékoztató levél Ennek tartalma, valamint a pontos határidők Vételár A meghatározás módja, a kedvezmények részletezése, határidő Bérleti szerződés A részletes feltételek és szabályok, különösen a felmondásra vonatkozóan Lakbér A NET újat határozhat meg, de nem tudni, minek alapján Forrás: Azénpé gyűjtés a törvényjavaslatból Az benne van a tervezetben, hogy aki rendben fizet, az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant kamatmentesen megvásárolhatja. Sőt arra is kitér a javaslat, hogy a vételárból lejön a már megfizetett lakbér. Arról azonban, hogy az ár mennyi lehet majd, egyetlen szó sem esik. Nem mindegy pedig, hogy a NET által fizetett összeget vagy valamilyen piaci értéket (ez ki, hogyan, mi alapján számolja ki? ), illetve a bérleti díj meghatározásához használt, az eredeti hitelszerződésben szereplő értéket veszik-e alapul.
A nyilatkozó és maradó bérlőkre is cudarabb világ várhat. Részben egyáltalán nem biztos, hogy ők megússzák a lakbér emelését. A törvény alapján módosuló szerződés szerint nem létesíthető majd bérlőtársi jogviszony. Befogadni csak házastársat, élettársat vagy családi pótlékra jogosító gyereket lehet – a NET előzetes írásbeli hozzájárulásával. Kötelezhetik a bérlőt előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól. A "reszlit" és Ócsát is rásózzák az önkormányzatokra A javaslat alapján a megüresedett lakóingatlanok hasznosításáról, értékesítéséről a nemzeti vagyonkezelő (MNV Zrt. ) gondoskodik. Ezt a lakásvagyont első körben az egészségügynek (a minisztériumnak vagy az általa felügyelet költségvetési szervnek) ajánlják fel. A törvényjavaslat szerint ezeket az egészségügyben dolgozók kaphatják majd meg szolgálati lakásként. Amennyiben a tárca nem tart igényt egy ilyen lakásra, akkor azt az "állami vagyonról szóló törvény szerint versenyeztetés útján" értékesítik.
A NET-program már idén tavasszal gyakorlatilag betelt, miközben ez adhatja a legütősebb segítséget az igazán rászorultaknak. Még kormányzati berkekben is elismerték, hogy valóban szükség lenne az eszközkezelő keretének felemelésére. Az ezzel kapcsolatban várt változtatásnak azonban a mai napig nincs nyoma. Az előbbi előírást egy olyan kitételre cserélik le, amelyben már sem a megüresedés, sem a pályázat vagy akár az áttekinthető elektronikus árverés nem szerepel. Az új rendelkezésben csupán annyi van, hogy a lakást a NET a hiteladós és a zálogkötelezett részére – visszavásárlási joguk gyakorlása során – elidegenítheti. Tényleg így lesz hatékonyabb? A javaslatból kiderül, hogy mi lehet majd a már üresen álló lakások sorsa (ezeket hívják a NET-es "zsargonban" tartalék ingatlannak). Ezeket az eszközkezelő egyszerűen "átadhatja" a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV). A részletes indoklás szerint: "egyes, megüresedett lakóingatlanok hatékony közcélú hasznosítása érdekében indokolttá vált, hogy az ingatlanok felett tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.
Attól eltekintve, hogy jogszerű magatartással is lehet kárt okozni (ennek következménye azonban nem kártérítés, hanem kártalanítás), a több évtizede követett bírósági gyakorlat szerint az építkezés szabályszerűsége, az engedély maradéktalan betartása, a használatbavételi engedély kiadása nem mentesíti az építkezőt a szomszédos ingatlanokban bekövetkezett károk megtérítésének a felelőssége alól. Ez a megállapítás természetesen nem azt jelenti, hogy mindenfajta építkezés következménye a szomszédos ingatlan károsodása. Az ilyen ügyeket (amelyeket jogi nyelven szomszédjogi jogviták elnevezéssel illetünk) csak széleskörű vizsgálat, megfelelő bizonyítéktömeg beszerzése és mérlegelése alapján lehet egyedileg nyugvópontra juttatni, egyáltalán a kárkövetkezményeket megállapítani. Használatbavételi engedély minta: Szomszéd nyilatkozat fennmaradási engedély. Kép:Pixabay Elsősorban vizsgáljuk meg, milyen károsodások keletkezhetnek egy építkezés során a szomszédos ingatlanokban! Az egyik gyakori kárkövetkezmény az, hogy az épület korlátozza vagy elzárja a szomszédos építményből történő kilátást ("panorámaperek").
Azt gondolnánk, ha valamit jogerős építési engedély birtokában építettek, bármekkora gondot okoz is a szomszédnak, nem lehet megtámadni a bíróságon. Ez azonban tévedés. Szakértőnk segít! Újabban – főleg a fővárosban – elszaporodtak azok a perek, amelyeknek tárgya a szomszédos ingatlanon történő vagy történt építkezéssel okozott kár megtérítése. Első olvasatra ez a jogvitaféleség teljesen abszurdnak tűnik, ugyanis már miféle kár keletkezhetne akár a szomszédban, akár másutt azzal, hogy valaki egy jogerős építési engedély alapján, az abban foglaltakat milliméterre betartva létesít épületet. Engedély nélküli beépítés 10+ éve – Jogi Fórum. Ha ugyanis – mondja az átlagember – egy hatóság valamely ténykedésre rábólint (építési engedély, fennmaradási engedély, használatbavételi engedély formájában), úgy az semmiképpen sem lehet jogszabályba ütköző, azaz – jogi műnyelven – nem lehet jogellenes. Márpedig kárt okozni csak jogellenes magatartással lehet, olyan tevékenységgel, amely szemben áll akár egy jogszerű hatósági határozattal, akár valamely jogszabályi előírással.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. május 16. szerda 20:35 A településkép teljes felborulásával riogató főcímek lepték el a sajtót 2016 elején. Az egyszerű bejelentési eljárás hatálybalépésével elültették számos magyar fejében, hogy "azt építhet, amit akar". Elévül az ideiglenes fennmaradási engedély hatálya?. Hatósági szakértők panaszkodnak, hogy rendszeresen találkoznak olyan építtetővel, aki nem tudja, hogy be kell tartania az országos és a helyi szabályokat, komplett kivitelezési tervdokumentációt kell feltöltenie az elektronikus építési naplóba, továbbá nyilatkoznia arról, hogy természetes személyként saját részre építkezik. Az építési felügyelet pedig mindezt ellenőrzi. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) és az önkormányzatok által kiadott helyi építési szabályzat (HÉSZ) továbbra is egyfajta "zsinórmértéknek" tekintendő az építtetők számára. Való igaz, hogy a 300 négyzetméter alapterületű új ház építésekor, illetve bővítésekor, ha az a bővítés után sem haladja meg a 300 négyzetmétert, továbbá a 300 négyzetmétert meghaladó, csak lakásként funkcionáló, saját részre készült építmények esetén nagy százalékban nem szükséges előzetes építési engedélyt beszerezni.
Az építési engedély ugyanis védi az épületet, hiába nem vett észre (rosszabb esetben nem akart észrevenni) rajta a hatóság bizonyos szabálytalanságokat. Így később feleslegesen ágál például a szomszéd, a tulajdonos zsebében ott az engedély, amely minden ellenvetést jogszerűen felülír. Az egyszerű bejelentés nyomán éppen a szomszédjogi viszonyok mérgesednek el sokszor. Az egyszerű bejelentési kötelezettség ugyanis nem követeli meg, hogy az építtető beszerezze szomszédai hozzájárulását házának átépítéséhez, bővítéséhez. A szomszéd csak a munkagépek megjelenésekor értesül az új helyzetről, majd aggódva szemléli, vajon az építtető mennyit vesz el például a kilátásából. Az OTÉK ugyan tiltja, hogy az új építkezés túlzott értékcsökkenést okozzon a szomszédnak a kilátás romlása, az "intim zóna" megsértése vagy a természetes megvilágítottság és benapozottság leárnyékolása miatt, szakjogászok szerint az elmúlt időszakban mégis nőtt az úgynevezett panorámaperek száma, amelyekben a szomszédok kártérítéssel hoznák vissza az elvesztett kilátás okozta ékcsökkenést.
Ha csak az új épület földszintjére van használatbavételi engedélyed, akkor az vélhetőleg egy ideiglenes használatbavételi engedély, ami alapján a földhivatal nem tüntetheti fel az épületet. Ez viszont magyarázná, hogy miért nem kérték még számon az előírt átalakítást (visszabontást). Nyilván a végleges használatbevételi engedélyezési eljárás keretében történne ez meg. Ennek alapján viszont közel sem biztos, hogy eltelt a 10 év, mert azt az épület használatbavételétől kell számítani. 2016. 18:24 Esélyes.
A per során elengedhetetlen igazságügyi műszaki és ingatlanforgalmi szakvélemény beszerzése, mivel a károsodás (értékcsökkenés) mértékét és annak okait kizárólag szakértő tudja megállapítani. Forrás: