2021. május 15. 12:00 2019. május 11. 12:41 2019. május 10. 09:54 2018. május 26. 10:50 2018. május 23. 14:43 2016. május 28. 12:50 Olimpiai bajnok a medencében 80 évvel ezelőtt, 1936-ban Berlinben szerzett olimpiai aranyérmet Csik Ferenc. Csík ferenc uszoda kaposvár bank. A kaposvári úszó 100 méter gyorson lett bajnok, s az ő tiszteletére... 2015. június 06. 15:15 2014. június 01. 11:49 2014. május 31. 14:36 Kaposváron úszott Gyurta Dániel Huszonkét csapat csaknem 400 úszója szállt vízbe a 46. Csik Ferenc Emlékversenyen szombaton Kaposváron, amelynek legfőbb célja az úszósport... 2013. 01:26
Kapos Holding A kaposvári Virágfürdőben két fedett uszoda található. A 25 m-es úszómedencét kizárólag vendégeink vehetik igénybe. Vízhőfoka: 27 Co. A sportolók, úszók, vízilabdázók és szinkronúszók a sátras lefedéssel üzemelő 50 m-es versenymedencét használják, amely számos országos és regionális úszóverseny, valamint vízilabda-mérkőzés színhelye. Ez a dél-dunántúli regionális úszóközpont: itt történik a Somogyot, Tolnát és Baranyát összefogó utánpótlásképzés. Mindkét medence vízforgatós üzemmódban működik. Csík ferenc uszoda kaposvár most. A sportolók részére fenntartott 50 m-es medencében a tanévet követően, június 15-től augusztus 30-ig a vendégek számára is biztosítunk legalább egy pályát. A szabad pályát, illetve pályákat az úszómester jelöli ki. Ugyanakkor a Virágfürdő sportesemények és –rendezvények céljára felhasználja az 50 méteres medencét, és természetesen ezekben az időpontokban nem biztosított a vendégek számára sem az úszás. A rendezvényekről a pénztárnál és a weblapon tájékozódhatnak. A pályák foglaltsága Tájékoztatjuk kedves vendégeinket, hogy uszodánk aktuális pályatükrét itt találják: 25 m-es beosztása 2019. szeptembertől 50 m-es beosztása 2019. szeptembertől FINA 50 m-es beosztása 2019. szeptembertől Tanmedence beosztása Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályabeosztás versenyek, egyéb programok esetén ettől eltérhet.
Részletek -> Szinkronúszók, légtornászok és kaposvári színészek látványos közreműködésével átadták a Németh István Program keretében épült Csik Ferenc Versenyuszodát. Az avatóünnepségen számos közéleti személyiség és neves sportoló vett részt a kaposvári sportbarátok mellett. Szabó Tünde államtitkár, Lázár János kormánybiztos, országgyűlési képviselő és Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó is üdvözölte az új sportlétesítményt. A megnyitón Szita Károly Kaposvár polgármestere a jövő fiatalságának épített uszodáról beszélt. - Mi, kaposváriak tudjuk, milyen jövőt szeretnénk szeretteinknek és unokáinknak. Olyan életet, amely mindent megad számunkra, ami a tisztes boldoguláshoz, a biztonságos, kiszámítható és gyarapodást hozó mindennapokhoz csak kellhet – fogalmazott Szita Károly Kaposvár új, 10 pályás versenyuszodájának ünnepélyes átadásán. - A kormány támogatásával most építjük fel azt a várost, amely igazi, 21. Csík ferenc uszoda kaposvár a youtube. századi otthona lesz a kaposváriak közösségének. Úgy érzem, megszolgáltuk a bizalmat, hiszen a Németh István Program keretében – részben a Modern Városok Program beruházásai révén – olyan létesítményekkel gazdagodtunk és gyarapodunk ezután is, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy a kaposváriak jobban éljenek - hangsúlyozta Kaposvár polgármestere.
A közszemlére állított ereklye a Habsburgoknak magyar uralkodókként való legitimitását volt hivatott kifejezni, és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba. A Szent Jobb első körmenetét majd csak fél évszázad múltán tartották a budai várban, s ez maradt a helyszín egészen 1945‑ig. Az 1848‑as szabadságharc leverése után sokáig nem tarthatták meg az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860‑ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867‑es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét. 1891‑ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895‑ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Mit ünneplünk augusztus 20-án? - Neked ajánljuk!. A trianoni döntést követően az ünneplés kiegészült a Szent István‑i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Ebben az időszakban az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé vált.
Ekkor lett az ünnepség része a tisztavatás, az ünnepélyes őrségváltás, 1927 óta a tűzijáték, s ekkor lett az ünnep része a néphagyományok ápolása is (napjainkban: Mesterségek Napja, Magyar Ízek Utcája). Az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. 1945‑ig tehát nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947‑ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18‑án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947‑ig még szereplője volt a Szent István‑napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978‑ban került haza az Egyesült Államokból. Mit unneplunk augusztus 20 juin. ) A kommunista diktatúra számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, s átértelmezték. Előbb az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20‑át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20‑ra időzítették.
Majd XI. Ince pápa 1686-ban a törökök felett aratott győzelem emlékére megváltoztatta Szent István ünnepének dátumát augusztus 16-ra. Ezt követte pár száz év, mikor sok más egyházi ünneppel együtt, ez is kiszorult az egyházi naptárakból. Aztán 1774-ben Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította Szent István napját, és a hivatalos dátum ismét augusztus 20. Tisztavatás, körmenet, kenyérszentelés, tűzijáték: mit ünneplünk augusztus 20-án?. lett. Az 1848-as szabadságharc leverésétől viszont 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését. De az enyhítést követően ismét megtarthatták az ünnepet, amely egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről is. 1891-ben pedig Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot. Ezt követő években már százezres tömegek érkeztek a fővárosba, a megrendezett körmenetre, és a Szent István-napi vásárra. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után pedig egy még újabb jelentéssel bővült augusztus 20. A területében és népességében is megfogyatkozott Magyarországon Szent István ünnepe a magyar királyság és a nemzeti egység jelképe lett.
Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. (Borítókép: Pixabay, Forrás: Múlt-kor) Ossza meg másokkal is a cikket!
Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította Szent István uralkodása idején, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ára, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. Mit unneplunk augusztus 20 novembre. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította 1686-ban XI. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította 1771-ben XIV. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította Az 1848-49-es szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.