Tájékoztató – NKM Energia Zrt. ügyfélfogadás szünetelése – Orosháza Város weboldala Skip to content Tájékoztatjuk, hogy személyes ügyfélszolgálati irodáink további rendelkezésig zárva tartanak az új típusú koronavírus további terjedésének megakadályozása céljából, az Ön és kollégáink egészségének, biztonságának megóvása érdekében. MVM ~ Áram Online Ügyfélszolgálat. Kérjük, hogy ezen időszakban válassza, a továbbra is teljes kapacitással működő online ügyfélszolgálatot, mobilapplikációinkat, a telefonos ügyfélszolgálatot, illetve eljuttathatja hozzánk megkeresését írásban, e-mail- és postacímünkre. Honlapunkon minden információt megtalál, online ügyfélszolgálatunk vagy mobilapplikációnk használatával időt és energiát takaríthat meg, ügyeit várakozás nélkül, a nap 24 órájában, akár hétvégén is otthonról intézheti, a regisztráció néhány percet vesz csupán igénybe. Ráadásul, ha most a kényelmes, környezetbarát elektronikus számla mellett dönt, 1000 Forintot jóváírunk az új regisztrálóknak. Számlái befizetéséhez sem szükséges kimozdulnia, azok befizetéséhez is több lehetőség áll rendelkezésére: • online bankkártyás fizetés átutalás Társaságunk folyamatosan nyomon követi a járványügyi helyzettel kapcsolatos fejleményeket, további intézkedést szükség esetén ennek ismeretében teszünk.
Cookie beállítások Kérjük, válassza ki, hogy mely cookie-k használatát engedélyezi. Cookie kezelés állapota Nincs elfogadva Akadálymentes verzió Cookie kezelés javasolt beállításainak elfogadása Sikeresen módosította a Cookie kezelés beállításait! Alap funkcionalitást biztosító cookie-k A sütikre a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez, így pl. a biztonságos bejelentkezéshez, a képek betöltéséhez, illetve a süti preferenciák beállításához van szükségünk. Nkm energia zrt ügyfélszolgálat na. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni. A ReCaptcha működéséhez a Google anonim statisztikai információkat is gyűjt. Az alábbi listában találja azon sütiket, amelyeket használunk oldalunkon.
Bejegyzések: 0 | Oldal: 1 / 1 F P N E Rows Per Page
A kérdés oka nyilvánvalóan az a szabály, mi szerint táppénz alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet keresőtevékenységet. A 217/1997. (XII. 1. ) Korm. rendelet 1. § (2) p) pontja értelmében azonban ez csak a "személyes tevékenység"-et jelenti, és a keresethez, bevételhez nincs köze. Munkaviszony esetén főszabály, hogy a jövedelem a munkavégzés időszakára kell figyelembe venni. (Természetesen itt is vannak kivételek. ) Önálló tevékenység esetén, ilyen például az egyéni vállalkozó is, a tényleges tevékenység és az ebből származó jövedelem időben eltérhet, elég gyakran el is tér. A felvezetőben említettek alapján, táppénz esetén csak a tevékenység végzése nem megengedett, az azonban nem probléma, hogy a bevételt, jövedelmet táppénzes időszak alatt szerzi meg a vállalkozó. Átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a másik kérdés abból adódik, hogy amikor a jövedelmet megszerzi, abban az időszakban keletkezik (keletkezhet) járulékalapja is. Azonban ez valójában nem probléma, hiszen az esetleges jövedelme alapján a fizetendő járulékot (szochót) ki lehet számolni, és a bevallásban is ezt kell feltüntetni.
Az átalányadó alap összevonásra kerülő jövedelem marad, amelyet továbbra is a bevételnek az elismert átalányköltségekkel csökkentett összegében kell megállapítani (bevétel – bevétel x átalányköltség százalék). Az átalányadó lényege az igazolás nélkül elszámolható költséghányadban rejlik. Az elismert költségek mértéke tevékenység függvényében változó, azonban a módosító törvény már nem tesz különbséget aszerint, hogy a tevékenységet végző egyéni vállalkozó kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet végzőnek (nyugdíjas) minősül vagy sem. A jelenlegi szabályozás alapján e két vállalkozói csoport még megkülönböztetésre kerül. Az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát jelenleg még két tényező határozza meg: 1. a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása. 2. kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet folytat-e az egyéni vállalkozó. Az átalányadó alapja – 2021-ben Tevékenységi bontás Nem kiegészítő tevékenység Kiegészítő tevékeny-ség Törvényben nem nevesített tevékenységek Bevétel – 40% Bevétel – 25% Törvényben nevesített tevékenységek Bevétel –80% Bevétel – 75% Kizárólag kiskereskedelemi tevékenység Bevétel – 87% Bevétel – 83% Kiemelt kiskereskedelmi tevékenység Bevétel – 93% Bevétel – 91% Mezőgazdasági őstermelő Bevétel – 90% A törvénymódosítás értelmében 2022. január 1-jétől már csak a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása lesz a meghatározó tényező.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a szochot és a tb-járulékot az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg, de a tb-járulék alapja legalább a minimálbér, a szocho alapja pedig legalább a minimálbér 112, 5%-a. Pl. januárban a bevétel 2 millió Ft, a költséghányad 80%, azaz az átalányban megállapított jövedelem 400 ezer Ft. A tevékenységhez alapfokú végzettség szükséges. A januári átalányban megállapított jövedelem még adómentes, azaz SZJA-kötelezettség nincs. Az adóköteles átalányban megállapított jövedelem 0 Ft, ezért a tb-járulékot a minimálbér (200 000 Ft), a szochot pedig csak a minimálbér 112, 5%-a (225 000 Ft) után kell megfizetni. A nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók (36 órás munkaviszonnyal rendelkezők, főfoglalkozású társas vállalkozók) csak az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után kötelesek SZJA-t, tb-járulékot és szochot fizetni, míg a kiegészítő tevékenységet folytatók pedig csak SZJA-t. Náluk tehát a teljes adómentes átalányban megállapított jövedelem adó- és járulékmentes lesz.
Pl. a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele januárban 1 millió Ft, a költséghányad 40%, azaz az átalányban megállapított jövedelem 600 ezer Ft. A januári átalányban megállapított jövedelem még adómentes, az átalányban megállapított adóköteles jövedelem 0 Ft, azaz SZJA-kötelezettség nincs. Emiatt a szocho-alapja és a tb-járulék alapja is 0 Ft, azaz sem szochot, sem tb-járulékot nem kell fizetni. Az átalányban megállapított jövedelemből az SZJA-törvény szerinti adóalap-kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 éven aluliak kedvezménye, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény és családi kedvezmény) is érvényesíthetők. Ha a családi kedvezményből marad nem érvényesített összeg, akkor az családi járulékkedvezményként érvényesíthető. A családi járulékkedvezményt nemcsak az adóköteles átalányban megállapított jövedelemre, hanem az adómentes részre is érvényesíteni lehet. Pl. ha a januári átalányban megállapított jövedelem 150 000 Ft és 2 gyermek után jogosult a családi kedvezményre a vállalkozó, a tb-járulékot a garantált bérminimum után fizeti meg.
Ez alapesetben 40%, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket. Vagyis: ha nem kiemelt, felsorolt tevékenységet végzel a bevételedből 40% költséget minden további bizonyítás nélkül levonhatsz és a bevételed 60%-a lesz a jövedelem. Jövedelemadót a jövedelem után fizetsz. Ennek mértéke 15%. BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM A TB törvény azt mondja: A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta LEGALÁBB a minimálbér.
Az pedig nem más, mint a vállalkozó bevételéből, a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása.
Előfizetni itt lehet: Vissza az előző oldalra