Skip to content Digitális fogászat Lézer a fogászatban Mikroszkópos gyökérkezelés CBCT diagnosztika Kezeléseink BEJELENTKEZÉS Bemutatkozás Munkatársaink Áraink Garancia Galéria Kapcsolat Bejelentkezés 061/250 9086, 06 30/494 45 48 E-mail Dental Palace - Nagyszombat utca 1036 Budapest, Nagyszombat u. 1/c. Dental Palace - Bokor utca 1037 Budapest, Bokor utca 15. Kapcsolatfelvétel Bejelentkezés
000 Ft Időpontot foglalok most Gyermekbőrgyógyászat - Dr. Torma Katalin - szakorvosi vizsgálat Gyermekbőrgyógyászat - Dr. Torma Katalin - szakorvosi vizsgála (20 perc) Szakvizsgálat kontroll 20.
Kék Lagúna Egészségközpont 0 értékelés Elérhetőségek Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21. Telefon: +36-1-4302188 Weboldal Kategória: Egészségügyi központ További információk Egészségközpontunk 2008. Referenciák. júniusában Óbuda rohamosan fejlődő részén nyitotta meg kapuit. Intézményünk modern, új épületben, korszerű diagnosztikai eszközökkel, műszerekkel (röntgen, labor, ultrahang, mammográfia, csontsűrűség mérés) komplex szakellátást biztosít. A szűréseket és a különböző vizsgálatokat időpont egyeztetéssel, várakozás nélkül, rövid idő alatt végezzük.
Nem Mohács volt az egyetlen csata, amely komolyan beárnyékolta egy európai nemzet történelmét. A középkortól kezdve egészen a II. világháborúig választottunk ki néhány olyan ismert és kevésbé ismert csatát, amelyeket adott esetben szintén nemzeti traumaként élhettek, és élnek át még ma is az adott országban. Első rigómezei csata ta 1389. Szerbia: a rigómezei csata 1389-ben, a mai Koszovó területén vívták a szerbek és szövetségeseik az első rigómezei csatát az Oszmán Birodalom ellen. A 12-20 ezer fős szerb, bosnyák, albán sereg nézett szembe a 27-40 ezer fős török haddal. Hiába kezdődött bíztatóan a csata a keresztény seregeknek, végül a török ellentámadás elsöpörte csapataikat. Arról vitatkoznak a szerb történészek, hogy Vuk Brankovics, Rigómező hercege még a csata elvesztése előtt Lázár cárt elárulva, vagy csak a szerb fejedelem megölése után, katonáit mentve hagyta el csapataival a harcmezőt. Ugyan a törökök is komoly veszteségeket szenvedtek, és I. Murát szultán is életét vesztette a csatában, de a vereség megtörte a szerb nemeseket, miközben az Oszmán Birodalomnak még bőven maradtak tartalékai.
Õ volt az egyetlen szultán, aki csatatéren hunyt el. A harc annak ellenére a törökök teljes győzelmével ért véget, hogy jóformán mind az oszmán, mind a szerb sereg teljesen felőrlődött, és mindkét fél elveszítette első számú parancsnokát. Közel hatvan évvel később újra megütköztek a török és keresztény csapatok Rigómezőnél. A koszovói herceg féltékenysége vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Utóbbiakat ezúttal Hunyadi János vezette, míg az oszmán erők élén II. Murád állt. Az 1448-as ütközetben újra egyenlőtlen erők vették fel egymással a küzdelmet, hiszen a Magyar Királyság és Havasalföld alkotta csapatok létszáma mintegy 24 ezer fő volt, míg az oszmán erők létszáma alsó hangon is 40 ezer fő körül alakult, ám akadnak olyan források is, melyek 60 ezer főre teszik a hódítók létszámát. A keresztény erőket a létszámgondok mellett ismételten viszályok is sújtották, 1444-ben ugyanis a szegedi békével Brankovics György került Szerbia élére. Az uralkodó tartva az egyre erősebb magyar befolyástól, az Oszmán Birodalom kegyét kereste, hogy hatalmát megtarthassa. A két fél közötti tárgyalások megrekedtek: a Magyar Királyság ettől kezdve Szerbiára, mint ellenséges területre tekintett, sőt, Hunyadi János egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy Brankovicsot személyesen öli meg azután, hogy Szerbiát leigázta.
A torony emléktáblái, feliratai kizárólag a szerbek hősiességéről emlékeznek meg, nem hozzák szóba sem az albán erőket, sem a havasalföldi vajda katonáit, és miért is fecsérelnének tisztelgő mondatokat a magyar, lengyel, bolgár lovagoknak, akik ott vesztek a véres Rigóföldön. Vagy ugyan minek eltöprengeni a második rigómezei csatán, amely Hunyadi János nevéhez fűződik? Nem csoda, ha Szent Vid napján, a szultán és az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásának dicsőséges évfordulóján az ide zarándokló szerb tömegek buszait a helyi albánok kőzáporral fogadják. Hiszen Rigómező mindenkinek nagyon mást jelent. Fotó: Major Anita Ahogy semmi dicsőségest, történelmit vagy pátoszosat nem jelentett azoknak a katonáinknak, akik 1915 novemberének első napjaiban indultak tovább Prištinából, hogy átvándoroljanak a régi csatamezőkön, ahol a hátráló szerb hadsereg maradékai próbálták megvetni a lábukat, és megállítani a minden irányból előretörő osztrák–magyar német és bolgár alakulatokat. Kétszer diadalmaskodott a török Rigómezőn. Ez volt a negyedik, utolsó rigómezei csata.
Amikor röviddel Rigómező után Zsigmond magyar király megtámadta a meggyengült Szerbiát, hogy gyepűt teremtsen a magyar határ és a törökök között, a támadást a szerbek már török segítséggel verték vissza. Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nem csak azért, mert ez a vidék a szerb nemzet bölcsője, hanem azért is, mert a szerbség első állama is itt bukott el. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, és ez is szerepet játszott abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A független Szerbia 1878-as létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, és az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott nagyszabású ünnepségen, Slobodan Milosevic szerb politikus ekkor elhangzott beszéde pedig már a délszláv háborúkat előlegezte meg. Érdekes egybeesés, hogy a rigómezei csata 525. Szamár-sziget szellemkatonái: Az utolsó rigómezei csata. évfordulóján, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban a szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, casus bellit teremtve az első világháború kirobbantásához.
Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nem csak azért, mert ez a vidék a szerb nemzet bölcsője, hanem azért is, mert a szerbség első állama is itt bukott el. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, és ez is szerepet játszott abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A független Szerbia 1878-as létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, és az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott nagyszabású ünnepségen, Slobodan Milosevic szerb politikus ekkor elhangzott beszéde pedig már a délszláv háborúkat előlegezte meg. Érdekes egybeesés, hogy a rigómezei csata 525. évfordulóján, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban a szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, casus bellit teremtve az első világháború kirobbantásához.
A törökök ellen vívott előző, 1389. évi csatát lásd a Rigómezei csata (1389) c. szócikkben! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A második rigómezei csata (gyakran csak rigómezei csata) 1448. október 17 – 20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. (Az "első" rigómezei csatát 1389-ben vívták. ) Előzménye [ szerkesztés] Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni.
Hunyadi elbizakodott volt, s seregeit úgy vezényelte egyre mélyebbre az ellenséges területekre, hogy nem biztosította a kellő védelmet egy esetleges visszavonuláshoz. Még a támadást megelőzően Hunyadi megállapodott Szkander béggel (azaz Kasztrióta Györggyel), hogy egyesítik seregeiket, s együtt fogják kiűzni a törököt a Balkánról. Ezen egyezség értelmében Kasztrióta György Hunyadi közeledésének hírére megindította csapatait, hogy egyesüljenek, de ebben a szándékában megakadályozta Brankovics György szerb despota, aki csapataival útját állta, valamint tájékoztatta a szultánt a magyar seregek helyéről, hadmozdulatairól, s így a törökök a magyar sereget – még az albánokkal való egyesülés előtt – döntő csatára kényszerítették. Lefolyása [ szerkesztés] Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án mentek végbe, ekkor sorakoztak fel a szemben álló felek, a török sereg körülbelül 60 000, míg a Hunyadi vezette keresztes hadak 24 000 főt számláltak. Október 16-án az akindzsik és a ruméliai szpáhik vették fel a harcot Hunyadival, de nem jártak sikerrel.