Síromnál sírva meg ne állj, nem vagyok ott, nincs is halál. Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog... Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. ' Mary Elizabeth Frye Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
Született: 1905. november 13. Dayton, Ohio, Amerikai Egyesült Államok Elhunyt: 2004. szeptember 15. (98 évesen) Baltimore, Maryland, Amerikai Egyesült Államok Nemzetiség: amerikai Idézetek: 2 idézet (mutast őket) Foglalkozás: virágkötő Rövid információ a szerzőről: Leghíresebb műve a Ne jöjj el sírva síromig című verse. Bővebb információk a szerzőről:
Halotti beszéd..... Ne jöjj el sírva síromig..... - YouTube
Madarak dala vagyok én, Öröm minden csecsebecsén. Síromnál sírva senki ne álljon, Ott vagyok, s itt vagyok. Túl a halálon. (Tolnai Antal fordításában) 4. Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog... Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. 5. Én nem vagyok eltemetve. Benne fújok ezer szélben, Csillogok a havon télen, Érett kalászon a napfény én vagyok, S ősszel az eső is belőlem csorog. Hajnali csendet, ha zavarja lépted, Rebben a madárraj, - kavargását nézzed! Ott repülök én is, velük, szerte-széjjel, S a csillagok fénye rejt el minden éjjel. Hát ne állj a síromnál könnyezve, Nem - Nem vagyok eltemetve. És az angol eredeti: Do not stand at my grave and weep, I am not there, I do not sleep.
Kép forrása: Pixabay
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
[... ] az elcsatolt magyar városok, megyék és velük összefüggő fogalmak neveit kell kiszögezni messzire fehérlő táblákon a budapesti forgalmas utcák és közterek sarkaira! " (Gondolat, 1921. február 26. ) Az 1920-as évek elején ez az elképzelés főleg jobboldali lapok és politikai szervezetek által fogalmazódott meg, azonban az évtized végére már a teljes magyar politikai élet kiemelten kezelte a revízió kérdését. Egyik forrása ennek a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alábbi rendelkezése: "…az elnevezéseknél elsősorban a helyi, földrajzi és történeti vonatkozásokat, továbbá az elszakított országrészek jóhangzású neveit kell figyelembe venni". (Fővárosi Közmunkák Tanácsa 13. 011/1928. Budapest II. kerület utcakereső térkép. km. sz. határozata. ) A cél az volt, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak a települések, földrajzi egységek magyar névalakjai, és az utókor számára is egyértelmű legyen, hogy az adott helyszín egykor a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott. Ebben a korszakban csak a fővárosban összesen 343 közterület kapta nevét valamely határon túlra került helységről.
A XII. kerület sok részén sétálhatunk olyan utcákon és tereken, dűlőkön és lépcsőkön, amik a történelmi Magyarország valamelyik földrajzi helységének nevét viselik. A Királyhágó, Ugocsa, Breznó szavak mind furcsán ismerős csengésűek, de térképeinken hiába keresnénk bármelyiket is. Trianon máig ható következményei közt ritkán jut eszünkbe, pedig velünk élő történelem a két világháború közötti időszak közterület-keresztelő és utcanév-változtatási gyakorlata. II. kerület | utcanevek. Az 1920-as évek itthoni politikai és közgondolkodásának alapvető témája volt a revizionizmus, ami megjelent a közterületek elnevezésében is. A két világháború közötti időszakban egész Magyarországon rengeteg utca és tér kapott nevet az elcsatolt településekről, vármegyékről, folyókról, hegyekről. Budapesten és vidéken is komoly törekvés mutatkozott a nemzeti emlékezet erősítésére és a trianoni békeszerződés következményei elleni tiltakozásra, amihez ez bizonyult az egyik legkézenfekvőbb módszernek. Alátámasztja mindezt a Gondolat című lap egyik 1921-ben kelt írása is, amely arról szól, hogy a külhoni magyarokhoz való tartozást úgy lehet a legjobban hirdetni, hogy "az lépten-nyomon mindenkinek beleütközzék a lelkületébe, belefúrja magát az utcán járó-kelők leghétköznapibb gondolatai közé, s ezen a réven ki nem irtható erővel egye bele magát Budapest egész vérkeringésébe.