A jogszabály mai napon ( 2022. 03. 22. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! Vissza az oldal tetejére
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) 15. 00 óra után 06. 00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni. (2) A vendéglátó üzletben 15. 00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára korlátozódóan megengedett a tartózkodás. 2. 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. § (1) A 70. életévüket betöltött személyeket a Kormány arra kéri, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el. (2) Ha a 70. életévét betöltött személy az (1) bekezdésben foglaltakat vállalja, és erről az önkormányzatot tájékoztatja, az ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.
(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint. § (1) E rendelet szerinti korlátozó intézkedések betartását – a 2. § (1) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése kivételével – a rendőrség ellenőrzi. (2) E rendelet szerinti korlátózó intézkedések be nem tartása esetén a rendőr a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv. ) szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket az Rtv. Két napig rendezhető autós könnyűzenei koncert a veszélyhelyzet ideje alatt. -ben meghatározott módon alkalmazhatja. § E rendelet hatálybalépésétől a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) által kiállított hivatalos okmányok kizárólag postai úton kerülnek kézbesítésre az ügyfeleknek, annak személyes átvételére az ügyfélszolgálatokon nincs lehetőség, b) a kormányhivatal a hivatalos iratok kézbesítésekor eltérhet a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX.
(3) A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének e rendelet hatálybalépésétől 2020. szeptember 1. napjáig nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után. 5. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések 6. § (1) A rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és temetés tartható. (2) A vallási közösség szertartása, továbbá – a házasuló felek kivételével – a polgári házasságkötés és temetés során biztosítani kell a védőtávolság megtartását. 6. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések 7. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatók által a rektor döntése szerinti rendben látogatható. A felsőoktatási intézmény kollégiuma hallgatók általi látogatása tilos. (2) A védőtávolság megtartásához szükséges feltételek biztosításáról a rektor gondoskodik. 7. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. május 4-én lép hatályba.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Ünnepek és hétköznapok 2020. 07. 23 | olvasási idő: kb. 7 perc A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben bekebelezte Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat nyitó Nándorfehérvár ellen.
A nándorfehérvári csata Az ostrom első szakasza 1456. július 4-én kezdte ostromolni a várat a törökök hatalmas hadserege. Az ostromlók a Duna és Száva közti sík területen felállított tüzéségi ágyúkkal lőtték az várat, hatalmas károkat okozva a falakon. Nándorfehérvári diadal. A cél a falak teljes lerombolása volt, mellyel védtelenné vált volna a védő sereg az óriási túlerőben lévő oszmán haddal szemben és gyakorlatilag nyílt terepen lett vokna kénytelen megküzdeni egymással a két szemben álló fél. Az első szakaszban ugyan a védelem nem szenvedett nagy veszteségeket, de az élelem fogytán volt. Miután Hunyadi ennek tudatában volt, támadnia kellett ahhoz, hogy ne veszítse el ezt az erős sereget. Bár nem volt kapcsolata az ostrom kezdete óta a várral, tudta, hogy nincs más lehetősége, mint támadni. A dunai ütközet A török sereg előrelátó módon hajózárat hozott létre a Dunán, hogy a felmentő seregek ne tudjanak a várvédők segítségére indulni. A védelemhez csatlakozni kívánóknak ezért első lépésként a hajózárat kellet valamilyen módon feloldaniuk.
Miután a várfalak nagy része megsemmisült a tüzérségi támadásban, ez a túlerő könnyen érvényesíthető volt. A hatalmas sereg legnagyobb ellensége azonban az idő volt. Ennek múlásával elharapódzott a táborban a pestis, ellátási nehézségekkel küzdöttek. Ennek megfékezésére a szultán július 21-én parancsot adott a döntő rohamra. A nándorfehérvári diadal emléknapja. A törökök öldöklő küzdelemben áttörték a külső védelmi vonalat és már a belső várat ostromolták. Éjfél után a harc már a vár falai közt folyt, melyen öt török zászló lobogott. A szultán pasaságot és jutalmat helyezett kilátásba a zászlók kitűzéséért, de ezt a magyarok természetesen próbálták megakadályozni. Egyes írók szerint Hunyadi veterán harcosa, Dugovics Titusz is ekkor vitte véghez híres hőstettét, mikor a török zászlót tartó katonát a mélybe rántotta, saját életét áldozva hazája védelmében. A hajnali fényben messziről is látszó hőstett megzavarta a török támadókat, de annál nagyobb lelkesedést okozott a védők körében. A korabeli források vizsgálata után valóban voltak arra utaló tények, hogy egy ismeretlen katona így adta bizonyságát hősiességének.
A pápa törekvései még
Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Nándorfehérvári diadal 1456. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.