Például a zöld éttermek, a zöld oktatatás, amelyben a gyöngyösi főiskola már élen jár. A konferencián Koczurné Bencs Ilona, a Miskolci Polgármesteri Hivatal turisztikai referense a Kassa 2013 Európa Kulturálsi Fővárosa projektet és a lehetséges regionális kapcsolódási pontokat ismertette. Ez utóbbit elsősorban Miskolc és Kassa testvér városi együttműködésére alapozzák. Példaként emelte ki a sportban a Miskolc-Kassa futást, illetve a két város közötti kerékpáros versenyt. Arról is szólt, hogy a borsodi megyeszékhelyen az idei kocsonyafesztiválon Kassa lesz a díszvendég. Észak magyarország turisztikai regió . Forrás: Turizmusonline/PannonHírnök
Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban nem sikerült csökkenteni az egyenlőtlenséget a fejlett és fejletlen térségek között. A jövőbeni cél, hogy ezeket mérsékeljék. Így a következő hét évre jelölik ki a megyei feladatokat, melyben a turizmus is fontos szerepet kap, különösen Egerben és a Mátra környékén. Túraközpont épül Galyatetőn Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, miniszterelnöki megbízott, az Országos Kéktúra fejlesztéséről, valamint ennek az észak-magyarországi szakaszáról, mint kiemelt projektről beszélt. Aláhúzta, hogy ez a régió turizmusára jelentős hatást gyakorolhat. A program – többek között – arra épül, hogy olyan adatbázist hozzanak létre, amely a kéktúra vonalán túrázóknak konkrét információkkal szolgál az uticélokról, az attrakciókról, a közlekedésről, a szálláshelyekről, a boltokról. Fontos, hogy az egész rendszerben a turisták használhassák az okostelefonokat is az információszerzéshez. Észak magyarország turisztikai regions. Kiemelte, hogy a Mátrában Galyatetőn túraközpontot építenek, amely minden évben októbertől a következő év májusáig síközpontként működik majd.
Eredményei alapján az észak-magyarországi turisztikai régió dobogós helyet ért el – jelentette ki Mátraházán Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója, a régió szezonnyitó turisztikai szakmai konferenciáján. Észak magyarország turisztikai region. A négy csillagos Hotel Ózon Rezidence-ben tartott találkozón – amelyen az önkormányzatok, a turisztikai vállalkozók, a szervezetek és egyesületek képviselői vettek részt – a szakember hozzátette: a hazai vendégek körében a tavalyi kutatások szerint Észak-Magyarország a harmadik legnépszerűbb úti célnak bizonyult. Az elmúlt években a balatoni, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi turisztikai régióval folytatott versenyben általában a második, illetve a harmadik helyet érte el az északi térség. A falusi szálláshelyek kínálatában viszont az élen áll. Mártonné Máthé Kinga emlékeztetett, hogy a régióban tizenegy Tourinform iroda működik, melyek nagy múltra tekintenek vissza. Emellett 13 helyi és három térségi TDM szervezet is tevékenykedik, amely jelenleg a legtöbb a turisztikai régiók között.
A térség jelentős eredményeket tudhat magáénak a Virágos Magyarországért mozgalomban is, különösen Sárospatak, Eger és Noszvaj. Ám a régió elmaradt a turizmus minőségi díjakban, mindössze hat szálloda kapta meg az elismerést. Véleménye szerint a fellelhető összefogás és akarat megvan ahhoz, hogy ez a térség tovább fejlődjön és jelentős eredményeket érhessen el az idegenforgalomban. Növekedés az egészségtudatos hegyvidéken A 2011-ben elért sikeres turisztikai szezon után tavaly további növekedést értek el az északi régióban – mutatott rá előadásában Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője. Januártól novemberig 4, 9 százalékkal több vendég érkezett és 5, 2 százalékkal növekedett a vendégéjszakák száma. A magát "egészségtudatos hegyvidéki desztinációnak" tartó régió a legnagyobb magán- és falusi szálláshelyi kapacitással rendelkezik hazánkban. Észak - Magyarország | TravelPlaza Utazási Iroda. Az elmúlt években a belföldi kereslet 1, 3 százalékos emelkedése mellett Észak-Magyarországon 22, 9 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak a nem kereskedelmi, úgynevezett egyéb szálláshelyek.
A nagyrészt hegyes vidéket a kirándulók nagyon kedvelik: a magasabb és alacsonyabb hegyeket a Börzsönytől a Mátrán át a Bükkig át- meg átszövik a turistautak. Minden korosztály megtalálja a számára megfelelő emelkedőket, az idősebbek és a gyermekek csakúgy mint a hetente hegyet mászók. Itt találjuk Magyarország legmagasabb csúcsát, az 1015 méteres Kékestetőt, de gyönyörű kilátás nyílik más csúcsokról is: a Bükkben a Bálvány tetejéről szép időben a szomszédos szlovák hegyeket is látjuk, de érdemes kinéznünk Salgó vára mellől vagy a Boldogkői vár egyik tornyából is. Észak-Magyarország | Térport. Három világörökség is van a régióban: az Aggteleki-cseppkőbarlang különleges képződményeivel, Hollókő ófalujának jellegzetes tornácos, kontyolt nyeregtetős palóc parasztházaival, a múlt megőrzésével érdemelte ki a címet. A vidék egyik nagy kincse a zamatos szőlő és az abból készült bor. A szőlőművelés és a bor szeretete itt szinte összeforrt az emberekkel: apák adják fiaiknak és anyák lányaiknak. Tokaj-Hegyalja megannyi faluja - Tokaj mellett Tállya, Mád és Tarcal - épült a borra.
Farkasrét népszerűségét és presztízsét elsődlegesen e művészsírok növelték meg. Síremlékei Szerkesztés Bartók Béla és családjának síremléke Budapesten. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12. A régi farkasréti síremlékek jelentős része más temetőkből került ide, számos olyan is akad köztük, amely régebbi, mint maga Farkasrét. Fő jellemzője, hogy a 20. század nagy részében befogadó temetőként működött, elsősorban a régi budai temetők – a harmincas évek végén felszámolt Tabáni és Vízivárosi, valamint az 1963 -ban megszüntetett Németvölgyi temető – öröksége révén, de temérdek síremlék került ide a Kerepesi úti temetőből, s jó néhány a Rákoskeresztúri temetőből is. Farkasrét, ha a korai síremlékeket vizsgáljuk, döntően a két világháború közötti korszak temetője. A síremlékek ikonográfiai megformálásában a túlnyomóan nemzeti és a katonai szimbolika mellett visszaszorult a profán (főként antik) megformálás és előretört a keresztény jelképek használata. Mindezt a vallásos feliratok elszaporodása kísérte.
Egyházi szertartás 1988-ig nem kísérhette az itt folyó temetéseket. Ezáltal Farkasrét értéke, rangja fokozatosan nőtt, végül helyet is cserélt a Kerepesi úti temetővel a fővárosi temetők szimbolikus hierarchiában. Farkasrét a hatvanas-hetvenes években a legfontosabb fővárosi elittemetővé vált, hivatalosan máig köztemető. A Farkasréti temető rangját páratlan természeti környezetű fekvése, több száz kimagasló jelentőségű személy itteni eltemetése, valamint a Tabáni és a Vízivárosi temető megszüntetése alapozta meg. MTI Fotó: H. Szabó Sándor – Farkasréti temető 1952-ben a Farkasréti temető vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. 1952-től Farkasrét fogadott be szinte mindenkit, aki 1948 előtt fontos pozíciót töltött be, tekintet nélkül az egykori társadalmi rétegre és foglalkozásra. A legszembetűnőbb azonban a történelmi, politikai sokszínűség és eklekticizmus: az 1952 után elhunyt és itt eltemetett politikusok között megtaláljuk például a dualizmus egyes veteránjait, a Horthy-korszak politikai elitjének nagy részét, továbbá a kisgazdákat vagy a polgári és a szociáldemokratákat.
Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetőjének megnyitására 1894-ben került sor. A kisebb sírkertek ekkorra ugyanis részben beteltek, részben közegészségügyi szempontból elavultakká váltak. Hamarosan nemcsak a Tabán-Krisztinavárosi és a vízivárosi, hanem már a tehermentesítésükre létrehozott németvölgyi temetőt is fokozatosan fel kellett számolni. A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén fekvő temető helyének kiválasztása annak idején sok vitát kavart. Gyönyörű fekvése egyszerre vált előnyére és hátrányára: sokan inkább üdülőterületnek, mintsem temetőnek kívánták volna hasznosítani. Mások még évtizedek múltán is attól tartottak, hogy az agyagos-kőzettörmelékes talajban átnedvesedéskor földcsuszamlás következhet be, esetleg talajvíz károsíthatja a sírokat. A jóslatok ellenére a Farkasréti temető rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb temetkezőhelyévé vált. Eredeti területét a főváros vezetése már 1914-ben kénytelen volt 20 holddal bővíteni a szomszédos telkek megvásárlásával.
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg. Több nevezetes magyar személyiség nyugszik itt, mint a kolozsvári Házsongárdi temetőben és a budapesti Fiumei Úti Sírkertben együttvéve. [1] Farkasréti temető Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest Városrész Budapest XII. kerülete, Farkasrét Cím 1124 Budapest, Németvölgyi út 99. Létrejötte 1894. április 1. Híres halottak A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet Földrajzi adatok Elhelyezkedése Farkasréti temető Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 05″, k. h. 19° 00′ 02″ Koordináták: é. 19° 00′ 02″ A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasréti temető témájú médiaállományokat. Fekvése Szerkesztés A régi budai sírkertek, főleg a Németvölgyi temető tehermentesítésére kijelölt Farkasréti köztemető hivatalosan 1894. április 1-jén nyílt meg. A temető nevét a területről, a Széchenyi-hegy délkeleti lejtőjéről kapta. Földrajzilag a Karthauzi-völgy folytatásaként északnyugat felől érkező Denevér-árok nagyjából az északi felén érinti a területét.
Panorámaképek Szerző: SZEGEDma 2011. október 3. hétfő 2011. október 14. péntek Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.