2015 óta a Vasárnapi Újság című rádióműsor felelős szerkesztője, s abban az évben kerülete díszpolgári címet adományozott neki példamutató életművéért. Elismerései [ szerkesztés] Rádiós nívódíj (2002) Az év újságírója (2012) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013) Budapest XVI. Nagy katalin kossuth rádió artist. kerület díszpolgára (2015) Magánélete [ szerkesztés] Férje Jónás István újságíró, a Magyar Rádió vezérigazgatója. Két leánygyermekük van, Dorka és Orsi. Források [ szerkesztés] A Hír TV-s Nagy Katalin meg Lantos Antalt legyőzte További információk [ szerkesztés] Orbánba fojtotta a szót Nagy Katalin
Úgy gondolom, hogy ők négyen ilyenek. Hiteles példaképek, akik bizonyították, hogy bármit elérhetsz, ha elég kitartó vagy – tette hozzá a riporter. Gyerekkori álomból valóság Nagy Margit már egészen kisgyermekkora óta arról álmodozott, hogy riporter lesz. Kisiskolás koromban nagyapám lovaskocsiján állva készítettem el életem első interjúját az unokatestvéreimmel és egy kukoricacsutka volt a mikrofon. Azóta a kukoricacsutkát mikrofonra cseréltem, az unokatestvéreim helyett pedig valódi riportalanyokat kérdezek – mesélte nevetve a Kossuth Rádió munkatársa. Nagy Margit 1994-ben kezdett el dolgozni a közmédia szegedi körzeti stúdiójában, ahol oknyomozó riporterként számos országosan is jelentős témát dolgozott fel pályafutása során. Első munkája például az olajszőkítésről és az olajmaffiáról szólt, 2009-ben pedig Újhelyi Zoltán kollégájával együtt robbantották ki a fuzárium-botrányt, amitől aztán hónapokig visszhangzott a magyar sajtó. A Kossuth rádió riportere közös interjúban szólaltatta meg a koronavírus elleni két legígéretesebb védőoltást kifejlesztő négy magyar tudóst. A Karikó Katalinnal és munkatársaival készült riportsorozatát eddigi pályafutása egyik csúcspontjaként értékeli.
A sorozat narrátora, Reviczky Gábor színművész arról beszélt, hogy olyan történeteket hallhatunk majd, amelyekről ő sem tudott. A szövegek felmondása közben számos szakmai nehézségével is meg kellett birkóznia, ugyanis fontos, hogy a történetek az ő előadásában természetesnek hassanak, miközben kellően fenntartják az érdeklődést. Kiemelt kép: Reviczky Gábor (Fotó: MTI/Zih Zsolt)
Az orosz fővárosban marad Kovács Béla, a kémügyben első fokon felmentett, másodfokon elítélt volt jobbikos európai parlamenti képviselő. A pártjában csak "KGBélaként" emlegetett egykori politikus nem a büntetés elől menekül, hanem az egykori egyetemén oktat nemzetközi kapcsolatokat. Január 14-én a Magyar Nemzet újságírójának megkeresésére jelentkezett Kovács Béla. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés alól felmentett, de kémkedésre való előkészület miatt másodfokon elítélt egykori jobbikos EP-képviselő jelenleg életvitelszerűen tartózkodik az orosz fővárosban. Magyarnak születtem és magyar is maradok, még ha most Moszkvában is élek – szögezte le az egykori politikus, aki az egykori egyetemén tanít nemzetközi kapcsolatokat. Kovács Béla 1976–1980 között Tokióban, az amerikai alapítású Saint Mary középiskolában tanult. Eközben 1978-ban a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában magyar érettségi vizsgát tett. 1980-tól négy éven át Tokióban, egy amerikai magánegyetemen politológiát és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott.
Az elsőfokú bíróság a vádirat I. tényállása kapcsán az alábbiakat állapította meg: a vádlottak közül az I. rendű vádlott az egyik magyar parlamenti párt tagjaként, 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatait ellátó bizottságaiban vállalt szerepet. 2010-től több alkalommal találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az O. F. K. H. Szolgálat hivatásos állományába tartozó orosz hírszerző tiszttel. A találkozókon az orosz hírszerző tiszt az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával összefüggő információkra vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte az I. rendű vádlottól.
Az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságából kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira. Az Alkotmánybíróság szerint ahogyan az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget ezen tulajdonságok alapján, úgy intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel azt is biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg. Az alkotmánybírák megállapították, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás nem vezethet az Alaptörvény által megkövetelttől alacsonyabb alapjogvédelmi szint érvényesüléséhez. Ugyanígy nem vezethet az Alaptörvény által megkövetelttől alacsonyabb alapjogvédelmi szint érvényesüléséhez az sem, ha a tagállamokra nézve kötelező uniós jogi norma megfelel ugyan az Alaptörvény alapjogvédelmi követelményeinek, annak végrehajtása azonban elégtelen, vagyis a kötelező normában foglalt eredmény nem vagy csak részlegesen valósul meg.
Több más megbeszélést követően, a Magyarországról távozó orosz hírszerző tiszt 2013 novemberében bemutatta utódját az I. rendű vádlottnak, aki fent végzett tevékenysége folytatásának keretében 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően, informálta immár az újonnan megismert orosz hírszerzőt a moszkvai útjáról, az Európai Unió aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű vádlott kötetlen beszélgetések keretében az orosz hírszerzővel történt találkozásai során a felmerült kérdésekben csupán saját álláspontját, véleményét fogalmazta meg a képviselői tapasztalatai alapján. A törvényszék a vádirat II. tényállása kapcsán az alábbiakat állapította meg: a képviselői gyakornokokra vonatkozó gyakornoki szabályzat szerint az EU Parlament képviselői szakmai gyakorlatot biztosíthatnak a brüsszeli és strasbourgi plenáris ülések idején, vagy a megválasztásuk szerinti országban végzett képviselői tevékenységeik során.
A közös hatáskörgyakorlás Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése elvezethet-e Magyarország szuverenitásának, alkotmányos önazonosságának, illetőleg az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok (különösen az emberi méltóság) sérelméhez. Az alkotmánybírák szerint az ember – mint valamennyi társadalmi közösség (így különösen az állam) legelemibb alkotóeleme – egy adott társadalmi környezetbe születik bele, amely különösen etnikai, nyelvi, kulturális, illetve vallási meghatározottságai révén mint az ember hagyományos társadalmi környezete definiálható. E körülmények a születés által determinált természetes kötöttségeket hoznak létre, amelyek a közösség tagjainak önazonosságát meghatározó módon befolyásolják. Ezen születés által determinált természetes kötöttségek, illetve tulajdonságok olyan, az ember önmeghatározását befolyásoló körülményeknek minősülnek, amelyek egyrészről a születéssel keletkeznek, másrészről nehezen megváltoztatható tulajdonságok.
Ez egyelőre még várat magára.