"Megfogta a kezemet, s meg sem állt velem Párizsig. " Hogyan találkozott Ady Endre és Brüll Adél? Milyen viszonyban volt a költő szeretője férjével? Milyen hatással volt Ady költészetére ez a szerelem? Léda és Ady szenvedélyes kapcsolata ma már nemcsak legendás, de legenda is. A 27 éves Ady Endre 1904-ben költözött Párizsba szerelme, a 32 éves Diósyné Brüll Adél után. Léda, Diósy Ödönné, Brüll Adél | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Előző évben ismerték meg egymást Nagyváradon, amikor a gazdag kereskedőcsalád lánya hazalátogatott szülővárosába. Itt ment férjhez 1898-ban meglehetősen rövid ismeretség után Diósy Ödönhöz, miután előző szerelme, egy huszártiszt elhagyta. Ödön kereskedelmi ügynök volt Szófiában, közös életüket is itt kezdték meg. A folytatásról a sajtó így számolt be: "Diósy Ödön néhány év óta Szófiában lakó bizományos több csalás elkövetése után megszökött. Adósságai mintegy százötvenezer frankra rúgnak…" Nem tudjuk, mi történt, mindenesetre kalandos körülmények között menekültek Párizsba. Itt a férfinek sikerült talpra állnia, s ismét sikeres üzletember lett.
S aki közismert, illetve felelős vezető, könnyen válhat példaképpé, ezért igen nagy a felelőssége: " Legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját; viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként, az Isten szándéka szerint; ne haszonlesésből, hanem buzgóságból. Ne zsarnokoskodjatok a választottak fölött, hanem legyetek a nyájnak példaképei " (Péter 1. levele 1, 5). A valláserkölcs, tovább gondolva, így foglal állást többek között a Róma 14, 12–13-ban: " Mindegyikünk számot fog adni magáról Istennek. Éljetek úgy, hogy ne történjen meg olyan, hogy a testvéretek azért esik el, mert látja, hogy olyat teszel, amit ő rossznak tart. " Szemléletesen érteti meg ezt az Aranyigazságok című kötetben (összeáll. Diósyné brüll adél. : Kiss B. – Kiss G. – Miksné M. E., TINTA Könyvkiadó, 2016) közzétett reformkori mondás: " A rossz példán nem kell himet varrni. " A kora középkortól a lelkipásztorok szívesen szőttek a prédikációikba példákat, amelyek erkölcsi tanulsággal vagy allegorikus értelemmel ellátott rövid, olykor anekdotikus történetek.
kötet, Budapest, 1930–1941. (elektronikus elérés:) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. További információk [ szerkesztés] Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből.
Találatok megjelenítése Keresés: AN 2708411 OSZK Katalógus - Amicus Ugrás: Megjelenítve: 1 - 1 / 1 1 / 1 Rövid megjelenítés MARC formátum Cédula formátum Rekord tárolása Szerző: Szinnyei József (1830-1913) Cím és szerzőségi közlés: Magyar írók élete és munkái /... írta Szinnyei József Megjelenés: Budapest: Hornyánszky, 1891-1914 Terj. /Fiz. jell. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I-XIV - Vatera.hu. : 14 db; 23cm Osztályozás: 894. 511 (092): 030 015 (439) 013 (=945. 11) 929 (439): 030 929 (=945. 11) (100): 030 Szolgáltatások OpenURL: E-könyv rendelés: Hozzáadás a kedvencekhez: OSZK borító: Google Books borító: Cool URI: Keresési problémák/hibák: Technikai problémák: Szolgáltató: Országos Széchényi Könyvtár Copyright: ©2003 LibriCore Utolsó frissítés: 2. 1. 0: Aug 02, 2007
Magyar írók élete és munkái: nemzeti életrajzi alaplexikon, a legteljesebb írói életrajz-gyűjteményünk. - Elindítója id. →Szinnyei József. 1-14. köt-e (Bp., 1891-1914; utánnyomás 1980-81) 29. 553 életr-ot tartalmaz. Minden magyar állampolgár életrajzát és írásainak kiadási adatait tartalmazza, bárhol, bármikor, bármilyen nyelven és formában jelent meg, ill. kéziratát (hazai) közgyűjteményben őrzik. - Folytatója, →Gulyás Pál (1881-1963) a II. sorozattal (1-6. köt. [15-20. köt] Bp., 1939-44., A-Dz, benne a fölfedezett régi v. Szinyei józsef magyar írók élete és munki . újonnan jelentkezett 17. 813 író életrajzával) korlátlanul bővíthető lexikonfolyammá tette úgy, hogy az 1-14. köt-ben már megjelent író cikkéhez, a II. sor. köteteiben, az addig közöltek megismétlése nélkül, a korábbi köt. hasábszámára hivatkozva csak azok kiegészítéseit adta. - A ~ készítői szerint írók mindazok is, akik nevét összeállító ként, szerkesztő ként, szövegmagyarázó ként, válogató ként ( sajtó alá rendező ként), fordító ként a kv-ek címlapján említették, folyóiratokon, újságokon (szellemi közreműködőként) közölték, akik ajánlást, bevezetést, elő- v. utószót írtak, a műveket jegyzetekkel ellátták stb.
A szerző végül Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedésével kötött szerződést, és az első kötet első füzetei már 1890 -ben megjelenhettek. [1] Ekkor Szinnyei már 60 éves volt, de majdnem újult erővel fogott bele jegyzetei rendezésébe. A teljes sorozat végül 24 év alatt 14 kötetben jelent meg. A szerző nem érte meg élete fő művének befejezését: 1913 -ban 83 éves korában elhunyt. Az utolsó kötet csak egy évvel a halála után, 1914 -ben jelent meg fia, Szinnyei Ferenc közreműködésével. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái 1891-1914 | Arcanum Digitheca. [2] Leírása [ szerkesztés] A lexikonban a szerző mintegy 10. 500 hasábon, azaz körülbelül 5. 250 kéthasábos oldalon 29. 553 [3] tágabb értelemben vett magyar író (azaz nem csak szépírók, költők) életrajzi és könyvészeti adatait gyűjtötte össze. A különféle névváltozatok/változtatások, ill. az elírások és egyéb hibák okán az érintett személyek köre pár százzal kevesebb. [4] A nevezetesebb írókról bővebben szólt, a kevésbé jelentősnek minősítettek életrajzi adatait szűkebbre szorította, de önállóan megjelent műveik címeinek teljességére gondosan ügyelt.
bölcseleti doktor, evang. superintendens, a m. tudom. Akadémia tiszteleti, és a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, szül. 1809. febr. 2. Orosházán, hol atyja sok gyermekkel megáldott timármester volt; Mezőberényben végezte a gymnasium hat osztályát; 1826. felsőbb tanulmányokra Sopronba ment és ott három év alatt a bölcseletet és theologiát tanulta. A «Magyar társaság»-nak, hol Kis János a szónoki rögtönzésben gyakorolta, lelkes tagja volt. Tanulmányait végezve letette a papi vizsgálatot; 1830-tól nevelő volt a rudnai Nikolics szerb családnál és növendékeivel két évet Karlóczán (hol Nikos görög paptól a hellén és a szerb nyelvet megtanulta), kettőt Pesten, egyet Eperjesen töltött a törvénytudomány tanulásával; egyúttal a magyar nyelv és irodalomból adott leczkéket az ifjúságnak. Ez idő alatt kezdett fordítgatni szerbből. 1835 tavaszán Berlinbe ment, hol bölcseletet és theologiát hallgatva egy évet töltött és bölcselet doktori oklevet nyert. Miután Németország, Hollandia és Angolország vidékeit beutazta, 1836-ban hazájába visszatért és egyelőre nevelői állását a Nikolits családnál ismét elfoglalta.
200 oldalas munka. Gulyás Pál későbbi (befejezetlen) kiegészítő sorozatát ( Magyar írók élete és munkái – új sorozat) leszámítva mindmáig a létező legnagyobb terjedelmű és részletességű tudományos mű a témakörében. A régi magyar(országi) szerzőktől kezdve a kortársakig mindenkire kiterjedt figyelme. Beleértve az idegen nyelven (latinul, németül, szlovákul, románul etc. ) publikálókat, a nemzetiségi és "elmagyarosodott" szerzőket. A kor viszonyai és a szerző életpályája okán mindez a történelmi Magyarország ( Nagy-Magyarország) tág keretei közt értendő. Története [ szerkesztés] Szinnyei a 19. század második felének jelentős bibliográfusa, könyvtárosa volt, aki már fiatalon, 1860 -tól gyűjtötte az adatokat egy reménybeli nagy magyar irodalmi lexikon tervéhez. 1877 -re már annyira nagy mennyiségű anyag gyűlt össze, hogy Szinnyei benyújtotta kérelmét a Magyar Tudományos Akadémiához művével kapcsolatban. Az Akadémia anyagi gondok miatt elhalasztotta a kiadást, és csak Szinnyei újabb, 1885 -ös és 1886 -as kérelme után 1889 -ben döntött az anyagi támogatásról, de a mű kiadását nem vállalta.