A lekoptathatatlan - TV4, április 9. szombat, 21h Az üzletasszony Sue, átutazóban Arizona államon, megszáll az egyik útszéli motelben. A tulajdonos csemetéje, Mike a cég nevében egy üveg itallal ajándékozza meg. A találkozás ártatlan italozásba megy át, a végére pedig az álmodozó fiatalember teljesen belehabarodik a nőbe. Kapcsolatuknak Sue szempontjából nincs jövője, a naiv Mike azonban képes keresztülutazni utána a fél kontinenst. Az sem rettenti el, hogy a nő visszatért a volt barátjához, Jangóhoz. Sue nyomában járva mindent megtesz annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a sors egymásnak rendelte őket. A Pogány Madonna - Duna Tv, április 9. szombat, 21. 45h Nyár, Balaton, vitorlások. Kék ház nagykanizsa. A Tihanyi Apátságból ellopják a Pogány Madonnát, egy aranyszobrot, mely Déméter istennőt ábrázolja. A rendőrség azonnal lázas nyomozásba kezd. A tettesek azonban semmitől, még a gyilkosságtól sem riadnak vissza, s mivel profik, nyomot sem igen hagynak maguk után. Kardos doktor, a fiatal, ambiciózus rendőrtiszt fanyalogva bár, de arra kényszerül, hogy a minden hájjal megkent Csöpi, azaz Ötvös hadnagy segítségét kérje… A többi néma csend - Duna Tv, április 9. szombat, 23.
Varga Gábor hatóanyag-kutató ELŐADÁST tart: NAGYKANIZSÁN 2014. december 12-én 17 órától a Medgyaszay Ház Nagytermében (Nagykanizsa, Sugár út 5. ) Az előadás ingyenesen látogatható!
Anekdota Csokonai Vitéz Mihályról Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája a magyar irodalom egyik remeke. Vajda Juliannához, Lillához, írt versei a mai napig a kötelező memoriterek közé tartoznak. A versek tartalmát még megerősíti az is, hogy Csokonai és Lilla szerelme nem lehetett teljes, ugyanis Lilla apja, a költő háta mögött, máshoz adta feleségül leányát. Csokonainak azonban egész életében Lilla marad a múzsája, és Lilla sem feledte el a költőt. Halálos ágyán Csokonai egyik hozzá írt versét idézte, és a tőle kapott gyűrűt húzta újára. Sírkövére is ez a név került: Lilla. Ha egyben olvassuk ezt a történetet, szép, kerek és szomorú szerelem képe rajzolódik ki előttünk. De vajon ennyire egyértelmű minden? Csokonai nagyon fiatalon, 31 évesen hunyt el. Lillával 24 éves korában ismerkedett meg. Élete és költészete nagyon rövid. Ebből kifolyólag, valamint a Lilla versek hatalmas sikerének köszönhetően, Csokonai "Lilla előtti" életéről nem nagyon tudunk semmit. Ennek többek között az is az oka, hogy a korszakra jellemző volt, a nagy költők életrajzából kitörölni olyan részeket, amik morálisan nem illettek a korszellemhez, vagy az adott költő nagyságához.
A Lilla szerelem története Csokonai verseinek tükrében A reneszánsz óta divat a szeretett hölgyek átkeresztelése. Ez a szokás Petrarcánál jelent meg először, aki egy ismeretlen nőt nevezett verseiben Laurának. Csokonai Vitéz Mihály 1797-ben ismerkedett meg Lillával, akinek a valódi neve Vajda Julianna. Egy jó nevű kereskedő lánya volt, szülei nem igazán kedvelték a szegény költőt. Csokonai szerelmes versei három csoportra bonthatjuk, melyek összhangban vannak érzésvilágával: Az első szakaszban a boldog szerelem hatása alatt ír. Ilyen versei például: "A pillantó szemek", "A boldogság", a "Tartózkodó kérelem". Ezek a versek rokokó stílusban, vagy anakreóni dalokként jelentek meg költészetében. Az anakreóni dalok legfőbb jellemzője, hogy a dalok rövidek, és versformájuk az anakreóni sor. Ezek a dalok Csokonai Lillához fűződő viszonyának kezdeti szakaszához tartoznak, és elárulják, hogy ez a szerelem kölcsönös és boldog volt ("Lillámmal ülök együtt", "csókolódva tréfál"). Ilyen vers például "A boldogság" című, melyben rendkívül optimista a jövővel kapcsolatban, úgy érzi, hogy a boldogsága örökké tart.
Csokonai Vitéz Mihály portréja Az írás vázlata: ● Megismerkedésük ( A fogadástétel, Az esküvés, A muzsikáló szépség című versek szövege) ● "Ha van állás, van lány" – Csokonai álláskeresése ( Lillához távollétemben című vers szövege) ● Búcsú és szakítás (a búcsúlevél s annak rejtélyei) ● Az apa fondorlatai ● Lilla élete házassága után ● Lilla halála és emlékezete Csokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött A rózsabimbóhoz (kéziratban még Földi Rózsa) című költeményében is, mikor az asszony áldott állapotba került. A korai szerelmes versek mögött állhat konkrét, valóságos diákszerelem is, de születhettek puszta ábrándozásokból is. Ezekben a versekben a szerelem még nem életélmény, hanem tudatosan választott költői téma, amelynek minél hatásosabb feldolgozására törekedett Csokonai.
Az utána következő versszak éppen ellentettje a másodiknak: a tél képei a költő hanyatlását, szomorúságát mutatja meg. Szerelme férje is megjelenik negatív szereplőként ("Régi jó világom Méltatlanra szállt. "). Az utolsó versszakban a remény elvesztéséért könyörög, és halálvágya is megmutatkozik. Ily módon állít párhuzamot a remény és az élet közé ("Amíg élek – remélek"). A vers utolsó soraiban lévő költői felkiáltások a felfokozott lelkiállapotra utalnak. Ezek együtt úgy hatnak, mintha a mű az életcélját vesztett költő búcsúlevele lenne ("Kedv! Remények! Lillák! – Isten véletek! "). Csokonai szerelmi költészetének harmadik szakaszára nagy hatást gyakorolt Lilla szerelmének elvesztése. Az eddigi boldogsággal, játékossággal, szeretettel telt versei helyébe a természetbe visszaforduló, magányossággal telt, elgondolkodtató művek léptek. A versek strófaszerkezete is újszerű és bonyolult lett. Ebből a szakaszból kerültek ki legértékesebb költeményei (pl. : A tihanyi ekhóhoz, Magánosság). Ezekben a művekben halálvágya tükröződik és önmagát sajnáltatja, ami érthető, ha átgondoljuk sikertelen életét.
A történetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Közben szerelmét a szülei hozzáadták egy gazdag kereskedőhöz. Csokonait mély megrázkódtatással fogadta a hír, mely öszeomlatta reményeit. Még mindig szerelmes volt Juliannába, de szívét boldogság helyett a szomorúság és a magány kezdte betölteni. Ebben az időszakban a költő lelkivilágát leginkább "A reményhez" című mű mutatja meg. A vers tulajdonképpen a Lillához fűződő szerelem történetét, a boldogság keresésének fázisait mutatja be. A reményt csak az első és az utolsó versszakban szólítja meg és ez keretet alkot a történet leírása köré. Az életet egy allegorikus kép, egy kert helyettesíti. A változást az évszakok váltakozásához köti. Ezeknek a természeti elemelnek a választása a költő természet-imádatából adódhatott. A boldog szerelem leírását a második versszakban találhatjuk. A tavasz általi megújulás és Lilla viszonzott szerelme a költő boldogságát mutatja be ("Egy híjját esmértem örömömnek még: Lilla kezét kértem, S megadá az ég"). Élete, művészete ebben az időszakban – ugyanúgy mint a kert – felvirágzott.