Egy hágai múzeum gondnokát bízták meg Vincent van Gogh mintegy 200 festményének, köztük a világhírű Napraforgóknak a restaurálásával a két világháború között, és Jan Traas csekély hozzáértése okozhatta azt, hogy a Napraforgók című festmény Amszterdamban őrzött példánya jelentősen megfakult. Jan Traas szerepét a Van Gogh-festmények hajdani restaurálásában Ella Hendriks, az amszterdami Van Gogh Múzeum egykori kurátora fedte fel a múzeum szimpóziumán bemutatott tanulmányában – adta hírül a The Art Newspaper című művészeti folyóirat honlapja. Jan Traas eddig ismeretlen volt a művészettörténészek számára, mivel semmit nem jegyzett fel és nem publikált munkásságáról. 1922-ben húszévesen került a hágai Mesdag Múzeumba gondnokként. A múzeum igazgatója Willem Steenhoff, Van Gogh sógornőjének, Jo van Gogh-Bognernek a jó barátja volt Mivel a múzeumban Traasnak kevés munka jutott, Steenhoff javasolta, hogy képezzék ki reasturátornak, és dolgozzon a van Gogh család festményein. Van gogh napraforgók 11. Kezdetben csak képkereteket javított, 1925-ben azonban már kisebb munkákat is végzett a festményeken.
Steenhoff kérte a Rijksmuseumot, hogy képezzék ki a férfit, de elutasították. Ezért a művészettörténész és festőművész maga adott kisebb gyakorlati utasításokat Traasnak. 1927-ben Traast megbízták a család Van Gogh-festményei egy részének, köztük a jelenleg az amszterdami Van Gogh Múzeumban lévő Napraforgók nak a restaurálásával. Hozzálátott a csendélet teljes helyreállításához, amelynek egyebek között részét képezte a Van Gogh által készített keskeny fa toldat eltávolítása, egy új vakkeret hozzáadása, a vászon megerősítése (dublírozás), megtisztítása, retusálása és a lakkozás. A dublírozás és a lakkozás mindennapos gyakorlat volt abban az időben, de Traas ezen beavatkozása a Napraforgók megsérüléséhez vezetett. A hő és az eljárásba bevont oldószerek a színeket tompíthatják, a dublírozáshoz használt megolvadt ragasztó átszivároghat a vászonba, ezáltal a festmény elsötétedik. Van Gogh: Napraforgók – 100 darabos Puzzle | Játék.hu Webáruház - Játék rendelés. Ez segít megmagyarázni, miért koptak meg az amszterdami Napraforgók eredeti vibráló színei. 1927-ben Traas a bécsi Művészettörténeti Múzeumban öt hónapos ösztöndíjat kapott, ahol egyszerű javítási munkákat végezhetett.
Vincent van Gogh (1853-1890) 1888 és 1889 között öt változatban készítette el a virágokat vázában ábrázoló alkotását. A Van Gogh Múzeumban múlt pénteken nyílt és szeptember 1-jéig tartó kiállítása 23 festmény alapján meséli el a Napraforgók keletkezésének történetét.
A festmény két részletét a múzeum az eredeti állapotoknak megfelelően rekonstruálta, hogy megmutassa, milyenek voltak az eredeti színek. "Az egyik virág közepe tulajdonképpen lila volt, ma viszont már világoskéknek tűnik" – állapították meg. A festményt viszonylag könnyen restaurálták. Van gogh napraforgók e. A később rákerült lakkot viszont nem tudták eltávolítani, mivel különben károsodtak volna a színrétegek. A múzeum pénteken nyíló és szeptember 1-jéig tartó kiállítása 23 festmény alapján meséli el a Napraforgók keletkezésének történetét. Van Gogh már 1886-ban Párizsban megfestette a napraforgókat ábrázoló első csendéleteit. Van Gogh egykor azt írta a festményről: "a hála szimbólumai". Az alkotás barátjára és kollégájára, Paul Gauguinre is mély benyomást tett. Maga Van Gogh is az egyik legjobb művének nevezte a Napraforgók -at.
Azt még egyszer hangúlyoznám: Szilas, Te szerkeszted a cikket, vagy cikkeket, Te vagy benne a témában, én semmiképpen nem tudok neked végleges és pontos tanácsot adni; Te döntesz. A kiterjesztések esetében lényeg az egyszerűség, de pontosság, a fontos infókat pedig a cikk magyarázza el! :) Remélem, segítettem, – Burumbátor Speakers' Corner 2009. december 16., 10:57 (CET) [ válasz]
Esemény időpontja: 2022-04-02 10:00:00 óra Esemény típus: élmény festés Helyszín: 2600 Vác Galcsek utca 4. Ez az esemény már elmúlt! !
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Az új Puskás Aréna számos látványos részlete közül eddig kevés figyelmet kapott a maga nemében különleges fotógyűjtemény, amely szinte teljes egészében betakarja az úgynevezett skyboxok, az exkluzív páholyok mögötti folyosó falát. A magyar labdarúgás története elevenedik itt meg, száznál is több, egységes stílusban újraalkotott fényképen, közülük jó néhányat ezúton mutatunk be olvasóinknak – a magyar sajtóban elsőként. A november 15-én Magyarország–Uruguay mérkőzéssel megnyitott Puskás Arénában a negyedik szinten az egész pályát körülölelik a cégek, magánszemélyek által bérelhető páholyok, összesen 80 skybox sorakozik itt, amelyeket egyetlen hosszú körfolyosó köt össze. A magyar futball afféle Feszty-körképeként megelevenedik itt vagy száz év sok büszkeségre okot adó pillanata, még ha nyilván nem is sikerülhetett itt megjeleníteni minden fontos csapatot, edzőt, játékost. A futballistákon és szakvezetőkön kívül helyet kapott a fotógyűjteményben két sportújságíró, a legendás Pluhár István és az MLSZ-, valamint FIFA-vezetőként is tevékenykedő Szepesi György, illetve két világhírű játékvezető, Palotai Károly és Puhl Sándor.
Ezeknek a vasbeton kardelemeknek a vasalása annyira összetett feladat volt, hogy a betonacélok szövevényes rendszeréről színes 3D-s ábra készült a szerelőbrigád számára. 26 kilométer fúrt cölöp, ha vízszintesen egybefúrtuk volna ezeket, akkor a Puskásról elérnénk Százhalombattára. 1700 km kábelhossz, ha ezt a Puskástól kifeszítenénk, messzebbre érne el, mint London vagy Barcelona Naponta 2000-en dolgoztak az építkezésen
Két Erzsébet hídnyi acél és 150000 köbméter vasbeton van a Puskás Arénában, mely ma, a cikk megjelenésével egy időben nyitja meg kapuit. A tervezést és az építést Fürjes Balázs kormánybiztos, Budapest-fejlesztési államtitkár irányította, a vezető tervező Skardelli György (KÖZTI Zrt. ) volt. Az épület koncepciójában az értékek továbbörökítése és a kor igényeinek való megfelelés is szerepet kapott. A Népstadion ( ifj. Dávid Károly építész, Gillyén Jenő statikus, KÖZTI, 1953. ) korának egyik legkorszerűbb létesítménye volt, számos labdarúgó és atlétikai sportesemény mellett, emlékezetes koncertek színtereként élt az emberek tudatában. A korszak számos épületéhez hasonlóan lefedés nélkül készült és hosszú évtizedekig így is maradt, ez nyomott hagyott az épület állapotán: a felső lelátó nézőtéri szektorait lezárták, befogadóképessége csökkent. Erre a helyzetre válaszként 2013 áprilisában kormányhatározat született a Puskás Ferenc Stadion jövőjét illetően. Ennek értelmében a "60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek – a lépcső pilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy 21. századi, legmagasabb igényszintű stadion felépítését irányozta elő" - írja Skardelli György építész, az Építészfórumon megjelent tervbemutatóban.