Nem tisztázott azonban, hogy a gyengébb iskolázottság és a kisebb szellemi aktivitás önmagában kockázati tényezője-e, vagy egyszerűen nehezebb kimutatni az Alzheimer betegséget olyan embereknél, akik képzettebbek, illetve gyakran edzik az agyukat. 6. Toxicitás Egy régóta ismert elmélet szerint bizonyos elemeknek, illetve vegyszereknek kitett emberek könnyebben kapnak Alzheimer-kórt. Egy időben az alumíniumot tartották ilyen lehetséges veszélyeztető tényezőnek, mert az Alzheimer kóros embereknek az agyában alumínium lerakódás található. Az Alzheimer-kór okai és kockázati tényezői. Számos év elteltével azonban, senkinek sem sikerül közvetlen kapcsolatot találni az Alzheimer-kór és a szervezetbe jutott alumínium között. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan bizonyíték, amely szerint egy konkrét anyag növelné a betegeknél az Alzheimer-kór rizikóját. 7. Fejsérülés Egyes megfigyelések szerint bizonyos volt bokszolóknál idővel demencia alakul ki. Feltételezik, hogy a fej súlyos traumája - például a hosszabb eszméletvesztéssel kísért agyrázkódás -, rizikófaktora lehet az Alzheimer-kórnak.
E kapcsolatot nem minden vizsgálat igazolta. 8. Hormon szubsztitúciós terápia A női hormonok bejuttatásának szerepe a demencia kialakulásában jelenleg nem tisztázott. Az 1980-as és 90-es években a vizsgálatok azt mutatták, hogy a menopauza (a menzesz elmaradása) után adott ösztrogénkezelés csökkentheti a demencia kockázatát. Más vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy a 65 éves kor felett ösztrogént szedő nők esetén a demencia kockázata inkább nő. Az Alzheimer-kór és tünetei szakaszai_Alzheimer-kór. Egyelőre nincs eldöntve, hogy az ösztrogén csökkenti-e vagy növeli a kockázatot. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus Hozzászólások (6) Cikkajánló Az Alzheimer-kór kezelési... Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit... Higiénia és testápolás a demens... A betegápoló egyik leggyakoribb feladata, hogy segítsen a mosakodásban, fürdésben.
Testünk védelme Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai Dátum: 2017. 07. 28., 15:09 Kulcsszavak: Alzheimer-kór, egészség, fehérje, felhalmozódás, gén, Huntington-kór, mutáció, orvostudomány, öröklődés, Parkinson-kór A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza. A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre. Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.
A Ki mit tud? megnyerésével olyan helyzeti előnyt szereztek, amelyet egyébként talán soha nem értek volna el. A publicitással együtt a rádió-, tv-, lemezfelvétel lehetősége villant fel előttük, s ők természetesen éltek az alkalommal. Emlékszünk még a korábbi Ki Mit Tud? -győztesekre, s arra, hogy két út állt előttük: vagy meglovagolták a sikert és profikká váltak, vagy amatőrök maradtak, és (sajnos) eltűntek a süllyesztőben. Az "üzem" nem ismer más alternatívát, s a Colornak is e között kell választania. Hogy pontosabban érzékeljük helyzetüket, le kell mondani polgári foglalkozásukról is: Bokor Gyula orvos, tudományos gyakornok; Bokor Tibor III. éves orvostanhallgató; Bokor Attila az Ybl főiskola I. éves hallgatója, Láhmer Emil irodagép-műszerész, Pólya László I. éves zeneművészeti főiskolás. A zenekarvezetővel, Bokor Gyulával terveikről, elképzeléseikről beszélgettünk szobájában, az orvosi egyetem elméleti tömbjének hetedik emeletén. - Mi a két út közül a harmadikat választjuk - mondja a fekete hajú, bajuszos fiatalember.
A zenész családja tudatta a hírt. December 2-án tragikus hirtelenséggel meghalt Bokor Tibor, az egykori Color együttes basszusgitárosa, énekese, a Féltelek című szám zeneszerzője – tudatta a család közleményét a sárándi önkormányzat. Játszótér helyett zenélés 1967 tájékán három sárándi fiatal, a 16 éves Bokor Gyula, a 12 éves Bokor Tibor, a 10 éves Bokor Attila a szokásos játszótér helyett a zenét választotta időtöltésnek, és BOKOR együttes néven megalapították saját zenekarukat. Amikor pályaválasztás elé kerültek, Gyula és Tibor az orvosi hivatást választotta. Sikeres felvételi után kerültek a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. 1975-ben az egyetemen csatlakozott hozzájuk Lámer Emil, és a BOKOR nevet a DOTE (Debreceni Orvostudományi Egyetem) névre változtatták, és mint házizenekar működtek. 1976-ban Pólya László is csatlakozott hozzájuk. Felvették a Color nevet, majd megnyertek egy országos, amatőr zenekaroknak hirdetett versenyt. 1977-ben a Color megnyerte a Ki mit tud? -ot, és ugyanebben az évben a Metronóm '77-en második helyezést ért el.
gyász halálhír Bokor Tibor color
A zenész családja tudatta a hírt. December 2-án tragikus hirtelenséggel meghalt Bokor Tibor, az egykori Color együttes basszusgitárosa, énekese, a Féltelek című szám zeneszerzője – tudatta a család közleményét a sárándi önkormányzat a cikke szerint. Játszótér helyett zenélés 1967 tájékán három sárándi fiatal, a 16 éves Bokor Gyula, a 12 éves Bokor Tibor, a 10 éves Bokor Attila a szokásos játszótér helyett a zenét választotta időtöltésnek, és BOKOR együttes néven megalapították saját zenekarukat. Amikor pályaválasztás elé kerültek, Gyula és Tibor az orvosi hivatást választotta. Sikeres felvételi után kerültek a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. 1975-ben az egyetemen csatlakozott hozzájuk Lámer Emil, és a BOKOR nevet a DOTE (Debreceni Orvostudományi Egyetem) névre változtatták, és mint házizenekar működtek. 1976-ban Pólya László is csatlakozott hozzájuk. Felvették a Color nevet, majd megnyertek egy országos, amatőr zenekaroknak hirdetett versenyt. 1977-ben a Color megnyerte a Ki mit tud?
Az eredményhirdetésnél már szó sem volt arról, hogy mi nem vagyunk benevezve, azt mondták: a Color kapja a Gyémánt Diplomát. Ebből mentünk tovább a győri Ki mit tud döntőbe, amit szintén megnyertünk. A Ki mit tud győzelem után már a Lemezgyár is megkeresett minket, hogy szeretnének velünk lemezt csinálni. És ettől függetlenül a Metronom '77 fesztiválra is beadtunk egy számot, így aztán a két fesztivál párhuzamosan futott egymás mellett.
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat – Hungaroton – egy nagylemez felvételére kérte fel őket. Így ez a debreceni együttes volt az első vidéki zenekar, amely képes volt a kizárólag Budapestre centralizált könnyűzenei szakmába betörni. A Color valóban új színfolt volt a magyar zenei világban: progresszív, melodikus, szimfonikus rock, sok hangszeres betéttel és kitűnő vokálokkal. 1978 -ban az együttes tagjai elvállalták Szűcs Judith nagylemezének hangszerelését és zenei kíséretét. Ugyanez év szeptemberében megjelent az első, Color című albumuk, rajta Gulyás Péter Pál költő és Bokor Gyula dalszövegeivel. (A későbbi zenék szövegeit mind Gyula írta és a zenék 90%-át továbbra is Tibor szerezte. ) A stúdiómunkák és a koncertek mellett a Magyar Televízió elkészített velük egy 50 perces műsort Panoptikum címmel. Ez évben Svédországban is turnéztak, ahonnan Pólya László már nem tért vissza. 1979 -ben turnék sora következett a Szovjetunióban, Romániában, Csehszlovákiában, az NDK -ban és Lengyelországban.