A Tesco Otthonról vásárlói számára országszerte szinte minden körzetben akár az adott napra szóló kiszállítási idősávok is elérhetővé válnak. Amennyiben reggel 9 óráig adják le bevásárlásukat, úgy legkorábban a 14 órától elérhető szabad idősávokra kérhetik a kiszállítást. Ha pedig 13 óráig küldik el a bevásárlást, akkor a legkorábbi szabad idősávok a 18 és 22 óra közöttiek lehetnek. Rendeléskor a vásárló azt is kiválaszthatja, hogy szeretne-e bevásárlótáskát a szállításhoz, mert alapesetben a Tesco bevásárlótáska nélkül készíti össze a rendelést. Az áruházlánc ezzel is hozzájárul a környezet védelméhez. Tesco házhozrendelés. Amennyiben a vásárló az Átvételi Ponton veszi át a termékeket, viheti a saját táskáit, akárcsak személyes bevásárlásnál tenné. Ha ezt nem szeretné, kérheti, hogy papírzacskóban adják át az árucikkeket.
A Tesco Otthonról felületén lévő termékkínálat csak tájékoztató jellegű, és előfordulhat, hogy a rendelésében megjelenő termék helyett helyettesítő terméket kapunk, amennyiben a rendelés során jeleztük az igényünket bizonyos termékekre vagy az egész rendelésre vonatkozóan. Rendelésünket a kiszállítás napján készítik elő, nem előre csomagolva, így helyettesítő termék akkor kerül kiküldésre, ha a rendelésünk összekészítésének pillanatában az adott áruházban nincs elegendő készlet az általunk rendelt termék(ek)ből. A képzett bevásárlási asszisztensek azonban úgy választják ki a termékeket, hogy a helyettesítő termék közel azonos legyen az eredetileg választott termékhez mind árban és minőségben. A helyettesítő termékeket külön csomagolva helyezik el a többi terméktől, és e-mail-ben előre értesítenek a helyettesítő termékekről a kiszállítás reggelén. A kiszállításkor mi döntjük el, mely cikkeket vesszük át, beleértve a helyettesítő termékeket is. Természetesen csak azokért a termékekért kell fizetnünk, amelyeket szeretnénk megtartani.
Szapolyai János állama csak azért nem tűnt el a történelem süllyesztőjében 1532 után, mert a keleten és a tengeren hadakozó szultán átmenetileg felhasználhatta azt Ferdinánd uralmi törekvéseinek ellensúlyozására. Ennek ellenére 1541-ben, amikor érdekei úgy kívánták, kíméletlenül felszámolta. Ma már tudjuk, hogy 1541-ben Szülejmán azzal a szándékkal jött Budára, hogy Szapolyai országrészét mindenestől megszállja, a törökpárt vezetőit pedig fogságba vesse. Ibrahim oszman sultan ali. A magyar főváros elfoglalása után azonban módosította koncepcióját; a hódítás fő irányából kieső Tiszántúlt és Erdélyt névleg János Zsigmondnak (ténylegesen gyámjának, Fráter Györgynek), a Temesközt pedig Petrovics Péternek engedte át kormányzásra. A két államférfi azonban már nem szövetséges magyar vezetőként, hanem oszmán szandzsákbég ként kapta hivatalát, azzal a feladattal, hogy előkészítse a közvetlen török megszállást a keleti részeken is, ami azután lett volna esedékes, ha a szultán megtörte Ferdinánd hatalmát. Hogy Szülejmán egyáltalán nem gondolt egy keleti vagy erdélyi vazallus magyar állam létrehozására, az abból is nyilvánvaló, hogy 1540-ben határozottan elutasította Maylád István erdélyi főúr erre vonatkozó javaslatát.
Uralkodása [ szerkesztés] Bátyját, IV. Murádot követte a trónon, mint Oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak. [1] Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt, [1] úgy vonult be a történelembe mint az "Őrült Ibrahim". Intézkedéseivel a birodalom hanyatlását siettette. A főhatalmat uralkodása alatt édesanyja, Köszem szultána tartotta a kezében, aki Murád kiskorúsága idején kormányzó volt, majd Murád halála után újra átvette az irányítást. Ibrahim uralkodása elején nem avatkozott bele a politikába, de idővel beleszólt a vezetésbe és kivégeztetett néhány vezírt. Ibrahim oszman sultan ii. Háborúba keveredett Velencével Kréta birtoklása miatt – e háborút már csak fia tudta befejezni. [1] Családja [ szerkesztés] Asszonyai: Turhan Hatidzse szultána Saliha Dilasub szultána Hatice Muazzez szultána Telli Hümaşah szultána Leyla Saçbağlı szultána Ayşe szultána Mahienver Sivekar szultána Zafire Hatun Sekerpare Hatun Gyermekei: IV. Mehmed (1642. január) - Turhan-tól Ümmügülsüm szultána (1642. január) Saliha-tól II.
1526 augusztusában Mohácsnál szétverte a Magyar Királyság haderőit, és maga a király, II. Lajos is a csatatéren lelte halálát. Magyarország megürült trónját Ausztria Habsburg főhercege, I. Ibrahim oszman sultan md. Ferdinánd és Szapolyai János erdélyi vajda egyaránt magának követelte, s a helyi uralkodót kívánó oldal keményen ellenezte a Habsburg-uralom gondolatát. Szulejmán hajlandó volt Magyarország neki alávetett királyának elismerni Szapolyait, és 1529-ben megostromolta Bécset; a nagy távolság, a rossz idő, az utánpótlásgondok és persze a keresztény hadak ellenállása miatt azonban fel kellett hagynia az ostrommal. A következő nagy török hadjárat 1532-ben zajlott le, de Kőszeg hősies ellenállása folytán nem lett belőle több, mint egyszerő török betörés Ausztria határ menti területeire. A szultánt már lefoglalták a keleten zajló események, s jól tudta azt is, hogy az osztrákokat egyetlen csapással nem győzheti le, így 1533-ban békét ajánlott Ferdinándnak. Miután 1540-ben meghalt János király, és az osztrák seregek benyomultak Magyarország középső részére, Szulejmán alapvetően átértékelte magyarországi politikáját.