No ez aztán vasmarok és acélszigor, igen! Elítéli, bazmeg. ELÍTÉLI. - Viktor, felszoptok kína és oroszo. felé, ne legyeél már ilyen, és picit kevesebbet lopj plz <3. - Anyád p*csája! - Ok, bocs!
level 2 a diplomás embereknek nincs félnivalójuk... én jobban aggódom a többiek miatt...
Tovább olvasom Egy élet a bolygónkon – A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről Fordította: Makovecz Benjamin Megjelenés dátuma: 2022-02-02 Terjedelem: 300 oldal Méret: 155 x 230 mm Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789633558720 4 999 Ft 3 999 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli. Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül – ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája – az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése – alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk. Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést.
Ezzel csak annyi gond volt, hogy ugyanannyi valóságalapja volt, mint azoknak a mémeknek, amin a dinoszauruszok tértek vissza a környezetbe: vagyis semmi. Ilyen körülmények között érkezett meg sir David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című ismeretterjesztő filmje a Netflixre, ami az angol természettudós életútjával párhuzamba állítva mutatja be, hogyan sikerült egy emberöltő alatt szinte teljesen tönkretennünk a bolygónk élővilágát és biodiverzitását. Attenborough neve garancia arra, hogy most nem egy manapság divatos szenzációhajhász, a valóságműsoroktól semmiben nem különböző dokumentumfilmet fogunk kapni, hanem egy rendesen adatokkal és információkkal ellátott szűk másfél óra vár ránk, ami nem csak a problémát bontja ki, hanem a végén valós megoldási lehetőségeket is kínál számunka. A film felütésénék helyszínéül Pripjaty városát választották, ami remekül példázza kicsiben, hogy mit művelünk a környezetünkkel, illetve halkan még felderenghetnek bennünk Djatlov elvtárs szavai: "nem jó, de nem is tragikus", ami tökéletesen lefedi az emberek többségének a környezetünk rombolásával kapcsolatos hozzáállását.
Ilyen a filmet keretező Csernobil-motívum. David Attenborough ugyanis "némi feloldásként", mintegy megnyugtatásul azt is közli velünk, nézőkkel, hogy bármit is teszünk, a bolygó fenn fog maradni, újjáéled. Ami ugyanis élete folyamán a természetfilmes számára bizonyossá vált, az az, hogy hogy akár velünk, akár nélkülünk, de a természet élni fog. A film stábja mindennek szemléltetésére Csernobilba utazott: a film kezdetén itt találkozhatunk Attenborouhg-val, aki elmondja, hogy bár jelenleg az emberiség a csernobili atomkatasztrófát tartja talán a létezése legsúlyosabb katasztrófájának, ez azonban tévedés, ha figyelembe vesszük, hogy a Földön várhatóan bekövetkező, hatodik kihalási hullám az emberi civilizáció végét fogja jelenteni. Ám, ahogyan a film végén illusztrálják: miképpen Pripjaty városa is kiürült, úgy int nekünk is búcsút majd a világ, és ahogyan a természet visszafoglalta az üres, roskadozó panelvárost és környékét, úgy fogja a bolygó is revitalizálni önmagát – csak épp immár az emberiség részvétele nélkül.
Mert bár megoldás van, a világ nagyhatalmú kormányai részéről vajmi kevés erre a hajlandóság, hogy ezt meg is valósítsák. eNNBeus 2020. október 17., 12:57 Micsoda élete lehet ennek az embernek jesszusom! Olyan magával ragadó a személyisége, hogy neki még el is hiszem hogy igen, ez így működhet. Maga a film nem győzött meg, hanem inkább ő maga. A felvételek csodálatosak voltak egytől egyig, de nyilvánvalóan máson volt itt most a hangsúly. Azt kérem ha legális lesz az emberi klónozás őt kérem minden városba a világon, lenyűgöző és nagyon szerethető. strangelove 2020. november 28., 20:12 Ha ezen a jó szándékú, korához képest remek formában lévő aggastyánon és az ő életművén múlna, egészen biztos, hogy kihalna az emberiség. Elég, ha a film dögunalmas utolsó harmadára célzok, ami egyfajta naiv, gyermeteg utópia arról, hogyan mászhatunk ki a slamasztikából. Hát persze, a technológia, az majd megoldja, ahogy eddig is. Na meg: "csak akaratra van szükség". Csak ez hiányzott, valóban. Elhatározzuk, hogy innentől másképp csináljuk és úgy is lesz.