Ezt a sorbélyeget a május 27-i árverésen kaparinthatja majd meg egy lelkes gyűjtő a Béke Hotelben. Mármint ha elég mélyen a pénztárcájába nyúl, ugyanis már jóval az árverés előtt, az aukciósház honlapján is elképesztő ajánlatok érkeztek az egyedi bélyegre. A hibásan nyomott bélyegek nem kerültek postai forgalomba, igazi ritkaságok, amelyek rendkívüli értéket képviselnek – A bélyegeket kategorizálják és szerepelnek az adott évi illetékbélyeg katalógusban, ami gyakorlatilag a profi gyűjtők bibliája – tette hozzá a vezető. – Ám ez a mostani darab még ebben a katalógusban sem szerepel: tehát valóban hihetetlen ritkaságnak számít. A világ legdrágább egycentese A világ legdrágább egypéldányos bélyege évek óta egy bíborvörös egycentes bélyeg, amelyet a 19. A 7 legdrágább bélyeg: eurolotto.... században nyomtak egy dél-amerikai brit gyarmaton: a ritkaságot 9, 5 millió dollárért árverezték el a Sotheby's legutóbbi New York-i aukcióján. Idén áprilisban volt a negyedik alkalom, amikor az 1856-os British Guiana 1 cent Magenta névre hallgató ritkaság rekordárat döntött egy árverésen.
Sok szerencsét!
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. máj 13. 14:24 Az 1964–es sorbélyeg is kalapács alá kerül Csonka Krisztián (37) és társai aukcióján Budapest — Elképesztő összegekért kínálnak bélyegeket egy fővárosi aukción. Ráadásul a szelvénykék hibásak is! Ám amíg az élet egyéb területein, itt a "rontott áru" nemhogy lenyomja, de a csillagos égig veri fel a portéka árát. A Darabanth aukciósház vezetője, Csonka Krisztián (37) már tizennégy éve foglalkozik bélyegekkel és papírrégiségekkel: a majd' másfél évtized alatt már többször tanúja volt, hogy egy-egy bélyeg két- vagy akár hárommillió forintért kelt el. BAMA - A bélyeggyűjtés sokszínűségét mutatja be a pécsi szervezet. A tévnyomatok igazi ritkaságnak számítanak – Ezek a darabok azért olyan különlegesek, mert úgynevezett tévnyomatok, amelyekre rákerült valamilyen pluszmotívum, vagy éppen hiányzik róluk valami – magyarázta Krisztián. – Ezek a bélyegek nincsenek és nem is kerültek postai forgalomba. A gyűjtők elképesztő összegeket, akár hárommilliót is adnak egy-egy hibás darabért A legújabb különlegesség egy 1964-es magyar sorbélyeg, amely egy négy darabból álló ritkaság – erről az egy darabról lemaradt az ezüstszín.
Néhány évtizede még virágzott a bélyeggyűjtés Tolnában is. Volt olyan időszak, hogy csupán Szekszárdon öt filatelista kör működött. Ma már csak egyetlen csapat van talpon a megyében, a tolnai. Ma már nehéz elképzelni, hogy a "gyere fel hozzám, megmutatom a bélyeggyűjteményemet"-típusú ismerkedés hajdan a siker reményével kecsegtethetett bárkit is. Bélyegek, gyűjtők, értékes gyűjtemények persze ma is vannak, főként a nagyobb városokban. Ám a hajdan sokak körében népszerű filatelista mozgalom szinte elsorvadt. Tolna megyében mára mindössze egyetlen bélyeggyűjtő kör maradt hírmondónak: a tolnai. A 46. sorszámot viselő szervezet 1958-ban jött létre, vezetője immár három évtizede Steinbach Ferenc. A világ legdrágább bélyege lett egy 19. századi egycentes » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A kör jövőre lesz 60, elnöke pedig 85 éves. [caption id="" align="alignleft" width="250"] Steinbach Ferenc 1960 óta filatelista, az utolsó komoly bélyeggyűjtők egyike (Fotó: Makovics Kornél) [/caption] Steinbach Ferenc 1960-ban lett gyűjtő. Emlékei szerint azokban az években nagyon népszerűvé vált a bélyeggyűjtés, gyorsan gyarapodott a tagság, az ifjúságiaké is.
A beérkezett pályaművek közül most Szabó Zsuzsanna Flóra Kéz a kézben című, különdíjas alkotása került jótékonysági célt szolgáló bélyegre, amely 2009. augusztus 31-én jelent meg 300 ezer példányban. A perforációs méret: 50 x 30 mm, 50 bélyeg/ív. A keretrajz Berky Péter munkája. A bélyegeket az Állami Nyomda gyártotta le. A zöld háttér, illetve a boríték motívum utal a Magyar Postára, az egymásba fonódó kezek pedig a segítségnyújtásra és az összefogásra. A felár összege (50 Ft) bérmentesítésre nem használható! A felárból befolyó összeget a Magyar Posta a Krízis Alap javára utalja át. Magyar Posta
Csupán 0, 03 gramm tömegű, mégis ötmillió fontot, azaz 1, 6 milliárd forintot érhet az a ritkaság, melyet jövő héten bocsájtanak árverésre Genfben. Eltalálták, egy bélyegről van szó, bár ez esetben az "egy bélyeg" kifejezés kissé pongyolának tűnhet. A XIX. századi svéd levéltartozék ára ugyanis folyamatos növekedésben van, pedig már többször azt hitték róla, hogy nem éri meg a belé fektetett összeget. Az ominózus bélyeg tulajdonképpen annak a 14 éves svéd fiúnak köszönheti karrierjét, aki 1885-ben kihalászta a borítékot nagymamája szemeteskosarából, majd a rajta lévő bélyeget - akkor még potom pénzért - eladta egy helyi kereskedőnek. Magát a bélyeget ugyanakkor jóval korábban, 1855-ben gyártották és 1857-ben használták fel, a nagyi szemetesébe tehát vélhetően egy tavaszi nagytakarítás során kerülhetett. Különlegességét színe adja: a bélyegnek ugyanis zöldnek kellett volna lennie, ám egy véletlen folytán egy darab sárgaként hagyta el az üzemet. A brit Telegraph szerint az eset során nem csak ez az egy, hanem több, véletlenségből sárga bélyeg született, ám a többi sosem került elő, így lett az ominózus darab gyűjtők első számú favoritja.
Fotó: Bélyegmúzeum A Nagymánya-tévnyomatról itt láthatunk egy, a Magyar Posta által is engedélyezett, sehol máshol az online sajtóban fel nem lelhető képet a Bélyegmúzeum jóvoltából. A Bélyegmúzeum egyébként 1930 óta létezik, 1939 óta a jelenlegi épületében, amelynek márványtermét egyedi Zsolnay-csempék díszítik. Csaknem 13 millió filatéliai tételt őriznek itt, köztük számos kiemelkedően ritka, sőt világritkaságnak is számító darabot. Érdemes meglátogatni a múzeumot, ahol a bélyegek mellett sok más érdekességet is láthatunk. 15. feladvány: Nagymánya-tévnyomat darabolása Tegyük fel hipotetikusan, hogy a Bélyegmúzeum a fentebb látható 24 darabos ívből eladna néhány darabot. Öt darabra lenne is vevő, aki igen jó árat fizetne érte, csak egy kikötése van, az öt darab maradjon egyben, vagyis olyan összefüggő részletet kér, amiben minden bélyeg legalább egy oldalával érintkezik egy másikkal. Ugyanakkor a múzeum is szeretné egyben tartani a maradék részt. Hányféleképpen lehet ilyen módon kiválasztani az eladásra szánt öt darabból álló részletet?
A Margitsziget egyik legismertebb alkotása a Centenáriumi emlékmű – még ha a mű nevét nem is sokan tudják. A sziget déli részén, a zenélő szökőkút előtti területn egy közel 450 cm magas, belül nyitott, csavart bronz emlékművet láthatunk. Az emlékmű Kiss István 1972-es alkotása, amit Pest-Buda és Óbuda egyesítése 100. évfordulójának emlékére emelték. A margitszigeti Szent Margit szobor díszvilágítása - baudocu - piactér - építőipari termékek, termékleírások, márkák. Centenáriumi emlékmű a sziget déli végében Fotó: funiQ A különleges, nyitott szobor külseje sima felületű, ám a belseje részletesen kidolgozott. Benne a magyar történelem egy-egy eseményét, korszakát megidéző jelkép domborműve és számos felirat utal az egyesítés óta eltelt 100 évre. Az emlékmű körül a húsz méteres, kör alakú pázsitot Budapest utcáit szimbolizáló andezitcsíkok szakítják meg. A Centenáriumi emlékmű télen Fotó: Veszelovszki Luca, funiQ
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! A bronzszobrot Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából Bakos Ildikó szobrászművész, érdemes művész készítette Árpád-házi Szent Margit szentté avatásának 75. évfordulója alkalmából. A szoboravató a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a fővárosi önkormányzat részéről Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes mondott beszédet. "Ajánld tested-lelked az Úrnak, és szíved mindig nála legyen, úgy, hogy se a halál, se senki ember fia el ne vonhasson téged Isten szeretetétől. " Szent Margit gondolataival kezdte a beszédét a főpolgármester-helyettes, majd köszönetét fejezte ki a budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániának a szoborállítás kezdeményezéséért és Bakos Ildikó szobrászművésznek az alkotásért. A szobor történelmi és szakmai igényességgel fogalmazza meg az Árpád-házi királylány emberi magatartásának és hitbeli elkötelezettségének szociális vonatkozását, és korabeli politikai jelentőségét. Legószobrok a Margitszigeten. A kiszolgáltatottak iránti szolgáló szeretet gyakorlása, a társadalmi érdekellentétek mérséklése, a békeszerzés képessége a 21. század kezdetén is időszerű erkölcsi érték – mondta a főpolgármester-helyettes.
Az előnyös térhatás érdekében több esetben cserjeritkítást, pótlást, padok és más a terület rendeltetéséhez nem illő tárgyak eltávolítását kértem. Annakidején sokat tépelődtem, hogyan 'dokumentáljam' javaslataimat. A szobrok alaprajzi helyének számmal való megjelölése nem sokat árul el arról, milyen hatásuk lesz a helyszínen, környezetükkel kölcsönhatásban. A szobor a jellegének megfelelő miliőben hatásosan érvényesül, előnytelenben elárvul. Igen, de hogyan lehetne a raktárban heverő szobrokat, választott környezetükben, azzal együttlátásban úgy ábrázolni, hogy javaslatom bírálható legyen? Kitaláltam. Fotómontázzsal keltettem az elképzelt állapot illúzióját. Megkerestem az egyes szobrok legelőnyösebb helyét és lefényképeztem. A szobrokat is. A szobrok egy részének nem volt posztamense, a meglévők sem voltak használhatók. Index - Kultúr - Napfürdőző elvtársnő lett a Trianont sirató anyából. Rajzoltunk, festettünk megfelelőket és 'egybe fényképeztük' őket a szobrok képeivel. Az imitációkat az eredeti, a helyszínen készített fényképekre ragasztottuk, ügyelve arra, hogy eredményként léptékhelyes, a természetes állapot arányainak megfelelő 'hamisítványokat' kapjunk.