A szemét, a hulladék az, amivel legkevésbé szeret foglalkozni az ember. A szeméttől általában megpróbálunk minél gyorsabban és hatékonyabban megszabadulni, és kidobni azt, ami nem kell. Jó esetben a megfelelő gyűjtőhelyekre kerül a hulladék, de sajnos az illegális szemétégetésre is van számos példa, ilyenkor az égés során a levegőbe kerülő káros anyagok okoznak komoly környezeti és egészségügyi problémát. Hulladékból készült tárgyak játékok. A szeméttől való megszabadulásnak egy fokkal tudatosabb megoldása, ha újrahasznosítás céljából szelektáljuk a hulladékokat. Azt a korábbi írásunkból is megtudhattuk, hogy számos újrahasznosított hulladékból készült tárgy vesz körbe minket a hétköznapokban. De az bizonyára sokakat meglep, hogy a műanyag szemétből akár étel is lehet. Persze nem pont úgy, ahogy azt elsőre gondolná az ember. A világ első "szemétkávézója" Indiában nyílt meg, ahol műanyag hulladékért cserébe ételt adnak a vendégeknek, rászorulóknak. Ez a kezdeményezés tökéletesen rávilágít arra, hogy egy alapvetően káros, ártalmas dolgot miként lehet a köz és a környezet hasznára fordítani, és hogy egy kis odafigyeléssel, összefogással mennyit tehetünk magunkért és a környezetért egyaránt.
Hulladék Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb. ) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók. Háztartásainkban egyre nagyobb helyet foglalnak a csomagolási hulladékok. Ezek a megvásárolt termékkel kerülnek be házainkba, lakásainkba. A csomagolás rendkívül hasznos, hiszen: megvédi a terméket a szennyeződésektől és a sérülésektől (pl. hungarocell) növeli a termék eltarthatóságát, tartósítja azt, informál a termék származási helyéről, összetevőiről, hatékonyabbá teszi a szállítást és tárolást. Ezen jó tulajdonságok mellett, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a csomagolás a fogyasztóhoz kerülve nagyon rövid életű, hiszen hamar hulladékká válik. Életnagyságú bálna készült hulladékból amibe belefulladhat. Ekkor pedig rajtunk múlik, hogy mi lesz a sorsa: Néhány saját ötletet szeretnék bemutatni nektek.
Babits Mihály: In Horatium 2018. október 26. Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök – nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám. Szüntelenül lobog főnix-világunk. Igy nem is él soha, mi soha meg nem halt. Halálnak köszönöd életedet, fü és vad! Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s »nem lépsz be kétszer egy patakba«, így akarák Thanatos s Aiolos. Babits Mihály: In Horatium (elemzés) – Jegyzetek. Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra. S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek! Minden a földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint hegyi záporár, hullámtörés, lavina, láva s tűz, örökös lobogó. – Te is vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést, légy könnyű, mint a hab s a felhő, mint a madár, a halál, a szél az.
Horatius verseinek egyik csoportjának (epodus) is ez az elnevezése (ott jambikus sorokból álló versforma) ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat. ) szóból; 1. Babits Mihály: In Horatium (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze 2. olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall szatíra: a társadalmi visszásságokat és emberi gyengeségeket gúnyoló irodalmi mű
Értő olvasónak pedig azok számítanak, akik az új iránt fogékony, művelt emberek. Tehát intellektuális értelemben véve tekinti Babits saját költészetét "arisztokratikusnak". í Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
És ő is a múzsák papjaként nyilatkozik meg, ami azt jelenti, hogy költészetét Horatiushoz hasonlóan szent tevékenységnek tartja. Az ő költészetének értő befogadói csak kiválasztottak vagy beavatottak lehetnek. Ez az oka annak, hogy az első sor ősi, mitikus időkbe visszamenő, szertartások előtti felszólítás, amit a szentélyek kapuja felett is lehetett olvasni: " Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! " Ez figyelmeztetés, hogy csak az lépjen be, aki beavatott (azaz ismeri az isteni törvényt, a titkot, a tudás, a kultúra titkát). Az ókorban így tiltották el a misztikus titkokba be nem avatott embereket a kultikus istentisztelettől. Az ókori Rómában a papok az isteneknek szóló áldozatbemutatáskor felszólították a tömeget (" Odi profanum vulgus "), hogy fordítson hátat, mert az áldozatbemutatásnak csak a kiválasztottak lehetnek részesei. A vers első sora tehát azt jelzi, hogy a kiválasztottakhoz szól Babits. Van ebben egyfajta arisztokratikus elkülönülő szándék. Szembeszáll a tömegízléssel, és csak a beavatottakhoz, az értő olvasókhoz akar szólni.