az a halmaz, amelynek az elemeihez a függvény hozzárendeli az értékkészlet elemeit. PI. annak a függvénynek az értelmezési tartománya, amely két számhoz hozzárendeli a legnagyobb közös osztójukat, nem lehet bővebb a Z*Z (vagyisZ 2) halmaznál, az egész számokból alkotható számpárok halmazánál (szűkebb lehet, ennek bármely nem üres részhalmaza). Az x - 1/x vagyis y = 1/x) függvény értelmezési tartománya a 0-tól különböző valós számok halmazának bármely nem üres részhalmaza lehet. a függvény bemenő értékeinek halmaza; azoknak az értékeknek (adatoknak, elemeknek) a halmaza, amelyeknek egy halmaz bizonyos elemeit a függvény megfelelteti. az y = 1/x - v. más jelöléssel: x -. 1/x függvény értelmezési tartománya nem állhat az összes valós számból, mindenesetre hiányzik belőle a 0. Értelmezhetjük a függvényt szűkebb értelmezési tartományon is, pl. a pozitív valós számok halmazán. Egyváltozós függvények esetében az értelmezési tartomány grafikusan a függvénygörbének az abszcissza tengelyre eső merőleges vetületével szemléltethető.
Többtagú kifejezésnél megkeressük azt a tagot, melyben a kitevők összege a legmagasabb, példánkban ez $4 + 2 = 6$. Egy algebrai kifejezést akkor nevezünk algebrai törtnek, ha a nevezőben is található változó. Ha a tört nevezőjében nincs változó, egész algebrai kifejezésnek nevezzük. Ha kiszámoljuk egy kifejezés értékét egy adott valós szám behelyettesítésével, akkor megkapjuk a helyettesítési értékét. Az algebrai egészeknél bármilyen valós számot behelyettesíthetünk, kapunk valós megoldást. Igaz ez az algebrai törtekre is? Nézzünk néhány közönséges törtet, és döntsük el, melyik nem értelmezhető! Tudod, hogy a 0-val való osztásnak nincs értelme, tehát azok a törtek, melyeknek a nevezője 0, nem értelmezhetők. Természetesen ugyanez érvényes az algebrai törtekre is. Úgy kell meghatároznunk az értelmezési tartományt, hogy a nevező ne legyen 0. Ha a nevező egytagú, a benne szereplő változóra kötjük ki, hogy ne legyen 0. Ha a nevező többtagú, meg kell vizsgálnunk alaposabban, milyen kikötéseket tegyünk.
KÉPHALMAZ ÉS ÉRTÉKKÉSZLET Egy függvény megadásához két halmazból kell kiindulnunk. Az elsõ, amelyet értelmezési tartománynak nevezünk, azokból a dolgokból áll, amelyekhez egy másik halmaz egy-egy elemét hozzárendeljük. Az értelmezési tartománynak tehát minden egyes eleme szerepel a hozzárendelésben. A második halmaz elemeinek azonban esetleg csak egy részét rendeljük az értelmezési tartomány elemeihez. Ezért a képhalmaz nem tartozik olyan szorosan a függvényhez, mint az értelmezési tartomány. Ha egy függvénynek adott egy képhalmaza, akkor minden olyan másik halmaz is, amelynek ez a képhalmaz valódi részhalmaza, választható lenne az adott függvény képhalmazának. Maga az értékkészlet, vagyis a helyettesítési értékek halmaza, az már ugyanolyan szorosan hozzátartozik a függvényhez, mint az értelmezési tartomány. Miért beszélünk akkor végül is képhalmazról? Azért, mert sokszor csak nagyon bonyolultan tudjuk megadni az értékkészletet! Ha például minden természetes számhoz rendeljük a tizedik hatványát, akkor hogyan adnánk meg az értékkészletet?
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a betűk használatát a matematikában, illetve az általános iskolában megtanult hatványozási alapfogalmakat. Tudnod kell, mit nevezünk algebrai kifejezésnek, mi a változó és az együttható. Tudnod kell használni a nevezetes azonosságokat és a szorzattá alakítás módszereit. Ebben a tanegységben megismerkedsz az algebrai tört fogalmával és megtanulod az algebrai törtek egyszerűsítésének módszereit. Megvizsgáljuk az algebrai törtek értelmezési tartományát, és az is kiderül, hogyan kell műveleteket végezni az algebrai törtekkel. Általános iskolában is találkoztál algebrai kifejezésekkel. Betűk vagy változók, számok vagy együtthatók, illetve az alapműveletek együttese, melyeket véges sokszor használunk a kifejezés felírásakor. A $ - 3{x^4}y$ (ejtsd: mínusz 3 x a negyediken y) egytagú algebrai kifejezés, a fokszáma 5. A $\frac{2}{5}{a^4}{b^2} - 7{a^2}{b^2} + 5a$ (ejtsd: kétötöd a a negyediken b négyzet, mínusz 7 a négyzet b négyzet, plusz 5a) már többtagú algebrai kifejezés, a fokszáma 6.
Hogyha például rossz kedvünk van, mondhatjuk azt, hogy vegyük az x2-et csak a negatív x-ekre. Vagy éppen ezekre az x-ekre: És ilyenkor az értékkészlet… Itt van aztán ennek a másik függvénynek a grafikonja. A függvény képletét most épp nem tudjuk… De ez nem is baj, a rajz alapján rengeteg dolgot meg tudunk róla mondani. Azokat a pontokat, ahol a függvény grafikonja az x tengelyt metszi, zérushelynek nevezzük. Ezek most a zérushelyek. Nézzük, mi van az értelmezési tartománnyal. A függvény -5 és 8 között van értelmezve. Hogyha itt üres karika van… Az azt jelenti, hogy a -5 már nincs benne az értelmezési tartományban. A 8-nál viszont teli karika van, az tehát benne van. Az értékkészlet pedig… Végül itt jön még egy függvény. Milyen számot rendel hozzá ez a függvény a 3-oz? Melyik az a szám, amihez a függvény a 12-t rendeli hozzá? Mik a függvény zérushelyei? Mindig csak ez a rengeteg kérdés… Ha szeretnénk tudni, hogy mit rendel a függvény a 3-hoz… egyszerűen csak be kell helyettesíteni x helyére 3-at.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás halmaz függvény értékkészlet szám legnagyobb közös osztó egész számok valós szám érték abszcissza egyváltozós függvény Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Ahol tudsz, egyszerűsíts! Kezdjük az értelmezési tartománnyal: A tört nevezője nem lehet 0, ez mindhárom nevezőre érvényes. Alakítsuk szorzattá a nevezőket. x nem lehet y-nal vagy –y-nal egyenlő. Mi legyen a közös nevező? Talán megpróbálhatnánk a törteket egyszerűbb alakra hozni. Nézzük csak! Az első és a harmadik törtet egyszerűsítjük $\left( {x + y} \right)$-nal, így a közös nevező $\left( {x + y} \right)$. A számlálóban felbontjuk a zárójelet, összevonunk, így a tört értéke. $\frac{{3xy}}{{x + y}}$ (ejtsd: 3xy per x + y) Az algebrai törtek gyakran előfordulnak a matematikában, de a fizikában vagy a kémiában is. Sokat kell gyakorolnod, hogy pontosan, hiba nélkül tudj velük dolgozni! Sokszínű matematika 9, Mozaik Kiadó, 56–61. oldal Sok kidolgozott, megoldott példát találsz itt:
A szobrok visszahelyezése előtt Varga Benedek egy időkapszulát helyezett el a Toldi Miklóst ábrázoló szoboralakban a következő nemzedékek számára. A rozsdamentes acélhenger tartalmazza a restaurálási dokumentumokat; a szobor konzerválásáról és a Múzeumkert rekonstrukciójáról a legrészletesebben szóló újságcikkeket; a Honismeret folyóirat Arany János-emlékévvel foglalkozó számát; egy puzzle-t, amelyből a Toldi Miklós szoboralak rakható ki; az Arany-emlékév reliktumait, valamint a Magyar Nemzeti Bank Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített emlékérméit. Varga Benedek az időkapszulába személyes üzenetét is elhelyezte. Visszakerült a Múzeumkertbe Arany János szobra. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének teljes körű rekonstrukciója januárban indult. Ennek során megújul a növényzet, felújítják a teljes közműhálózatot és restaurálják a kert szobrait is. A tervek szerint a megszépült kertet a látogatók nyár végén vehetik birtokba, a munkálatok ideje alatt a Magyar Nemzeti Múzeum változatlanul látogatható. Forrás: MTI Fotó: Senger Nikolett/Józsefváros újság
Úszófalu épült Abádszalókon Magyarországon egyedülálló, úszófalut épített az abádszalóki Abád Kikötőben a kikötő tulajdonosa, a tizenhét, cölöpökön álló, négy évszakos ház elkészülte után idén újabbak kivitelezése kezdődött el. Négynapos programsorozat, közel 50 tematikus séta az idegenvezetők világnapján Az idén ismét élőben rendezik meg az idegenvezetők világnapját: február 24. és 27. között csaknem ötven tematikus sétán vehetnek részt az érdeklődők, tematikus séták, tárlatvezetések, épületbejárások, múzeumlátogatások, valamint dunai hajózás, Rekordszámú maskarás búcsúztatja a telet az idei mohácsi busójáráson Minden eddiginél több, mintegy 2000 maskarás űzi a telet a február 24. és március 1. között zajló mohácsi busójáráson. A népszokás hat napon át, tizenöt helyszínen zajló csaknem másfél száz Hétvégi úticél: Boldog Özséb-kilátó A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre.