Bene Krisztián, a lúgos orvosként elhíresült férfi előzetes letartóztatásba került, Renner Erika pedig egy videóinterjúban mesélt az elmúlt négy év küzdelméről. Ahogy a Velvet megírta, elfogadta a Kúria az ügyészség indítványát, és kedden az előzetes letartóztatását rendelte el Bene Krisztiánnak, a budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatójának, aki 2013-ban egy injekcióval elkábította volt barátnőjét, majd maró lúgot öntött az asszony nemi szervére. Tegnap Renner Erika is megszólalt egy videóban. A másodfokú bíróság március 10-én nem jogerősen, kilenc év börtönbüntetésre ítélte, és egy életre eltiltotta hivatásától Bene Krisztiánt. A bírói gyakorlat ilyen szigorú ítélet esetében, hogy szinte automatikusan előzetes letartóztatásban helyezik az elkövetőt, de ezt Bene esetében az ügyész indítványának ellenére sem rendelték el. Így a férfi szabadon távozhatott a bíróság épületéből, majd ezzel a lendülettel végig is haknizta az egyes sajtóorgánumokat, ártatlanságát hangoztatva. A szerecsenmosdatásokról itt írtunk.
A Fővárosi Törvényszék november 25-én első fokon ítéletet hirdetett a lúgos orvos áldozatának kártérítési ügyében. Bene Krisztiánnak 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért megsértette testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát – írja a Telex. Bakos Enikő bíró döntését azzal indokolta, hogy a szakértői vélemény alapján Renner Erika másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, magát nem tudta ellátni, a legalapvetőbb fizikai szükségleteinek biztosítása is nehézséget, fájdalmat okozott számára, sérüléseinek ápolása ráadásul ma is nagy fájdalommal járnak. A bíróság megalapozottnak értékelte a szakértői véleményt, Bene Krisztián viszont alkalmatlannak tartotta azt, szerinte ugyanis úgy nem lehet szakértői véleményt készíteni, hogy a felperest a szakértők nem vizsgálják meg személyesen – derül ki a Telex cikkéből. Bene azzal is érvelt, hogy a nő sérüléseiről 2013-ban és 2015-ben készült fotók nem alkalmasak az aktuális állapot értékelésére, ezért a szakértői vélemény kiegészítését kérte, de a bíróság szerint elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, ezért nem rendelt el további bizonyítást.
Kedves Olvasó, az év elején megalakítottuk a Felhő Café Könyvek Kiadót, amelynek első kötete Mérő Vera Lúg című regénye. A kötet bemutatója 2022. április 12-én kedden 18 órától kezdődik az Átriumban. Itt az esemény linkje: Szeretettel várjuk minden kedves olvasónkat! Jegyek a helyszínen, vagy a link alatt online kaphatók. 2013-ban az egész országot megrázta a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója lakásában megtámadta, aneszteziológiai szakértelemmel elaltatta volt barátnőjét, majd a magatehetetlen testet lemeztelenítette és nemi szervébe lúgot öntött. Az borzalmas csonkítás örökre megnyomorította Renner Erikát. A magyar igazságszolgáltatás hosszú évekig nem tudott mit kezdeni az esettel, sokáig úgy tűnt, hogy a magas politikai kapcsolatokkal rendelkező Bene család eléri, hogy Krisztián minimális büntetéssel megússza az előre kitervelt, aljas bűncselekményt. Renner Erika azonban nem adta fel, a hatalmas túlerővel szembeszállva megküzdött az igazáért és ezzel minden bántalmazott, minden túlélő példaképe lett.
Július 27-én járt le a határidő, hogy a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián átutalja azt a 25 millió forintos kártérítést, amelyet áldozata, Renner Erika kap. Az összeget a férfi apja küldte el, de nem Renner Erika, hanem a végrehajtó számlájára, ami miatt újabb eljárás következik – írja a Telex. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mindez szándékosan történt-e, de a végrehajtó szerint életszerűtlen a helyzet, Renner Erikának pedig most a Fővárosi Törvényszéken kell kérnie a végrehajtási eljárás elrendelését. Ennek az átfutása valószínűleg újabb többnapos procedúra lesz több százezer forintos költséggel, de mivel a jogerős ítélet alapján Renner Erika "költségmentességet élvez", ezt az összeget is a férfira terhelhetik majd. Bene Krisztiánt 2018-ban ítélték jogerősen 11 év szabadságvesztésre, a kártérítés összegéről pedig most júliusban született jogerős döntés. Bene Krisztián 2016 óta folyamatosan és módszeresen szabadult meg a vagyonától, nehogy kártérítést kelljen fizetnie áldozatának, akinek a nemi szervét ő öntötte le maró lúggal 2013. március 12-én, bosszúból, amiért szakított vele.
A tárgyaláson arról is érdeklődött, hogy a sérülései problémát okoznak-e neki a mindennapokban, vagy azok mindenféle szövődmény nélkül gyógyulnak. "Gondolom, ha megöl és elás, akkor az azt jelentette volna, hogy még jobban szeret. " - mondja Renner. A filmben Renner párja, Attila is megszólal, akivel mindösszesen csak három hónapja voltak együtt, amikor a tragédia megtörtént. A férfi kitartott a nő mellett, bár saját bevallása szerint többen azt mondták neki, köztük pszichológusok is, hogy a saját maga érdekében jobban teszi, ha véget vet a kapcsolatnak. A nő arról is szót ejt, hogy nemcsak a hatóságok bagetellizálták a történteket, hanem sokszor a környezete is. Így történt ez a fia iskolájában is, ahol a fiát többször elővették és figyelmeztetésbe részesítették késései miatt. Renner egyenesen az igazgatóhoz ment és arra kérte, kivételesen legyenek megértőbbek, mert tragikus események történtek a család életében. Az igazgató minderre ennyit reagált: "Na és akkor mi van, mindenki erről beszél, mit tudok én tenni? "
Hatásukat százalékban kellene az orvosszakértőnek megállapítania. Milyen volt Erika támadás előtti egészségi állapota, a traumát megelőzően volt-e esetleg pszichés megbetegedése? Ezekre a kérdésekre a tegnapi tárgyalási napon kellett volna választ kapni, de a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ tavaly június óta kapacitás hiányra hivatkozva nem tudja elvégezni a bíróság által kért vizsgálatokat. A bíró ezért újabb intézményt kénytelen felkeresni.
azt mondta, az áldozat tehet róla, minek megy oda, csakhogy ha nem megy oda, akkor megbírságolják a kapcsolattartás akadályozása miatt, vagy büntető eljárás indul ellene, ugyanis a zaklatónak még jogai is vannak. dr. Regász Mária ügyvéd
Ideiglenesen felfüggesztették az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást kedden Németországban. A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) közleménye szerint az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárjának németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel a német jognak. Ezért a beruházást irányító, svájci központú Nord Stream 2 AG úgy döntött, hogy létrehoz egy német leányvállalatot. Északi Áramlat-2: Hogyan kapcsolódik a gázvezeték az orosz-ukrán konfliktushoz? - NRGreport. Ez a cég lesz a csővezeték németországi szakaszának tulajdonosa és üzemeltetője. Így ennek az új leányvállalatnak kell majd teljesítenie az energiaipari törvény független rendszerüzemeltetőkre vonatkozó követelményeit – emelte ki a hatóság, utalva a jogszabály azon pontjaira, amelyek alapján a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani.
Mégsem folytatódhat az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése Németország felségvizein, mert környezetvédő civil szervezetek hétfőn megfellebbezték a munkálatok folytatását engedélyező hatósági döntést. Német hírportálok beszámolói szerint a szövetségi hajózási és vízrajzi hivatalnál (BSH) elmondták, hogy értesítést kaptak a Deutsche Umwelthilfe (DUH) és a Naturschutzbund Deutschland (NABU) nevű környezetvédő egyesülettől arról, hogy bírósághoz fordulnak a csőfektetés folytatását engedélyező pénteki döntésük miatt. Ezzel az engedély a bírósági eljárás végéig érvényét veszti, vagyis a beruházó nem folytathatja a munkát egy harminc kilométeres szakaszon, amely a nemzetközi tengerjogi szabályok alapján Németország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik. Leállítaná a Németország által promotált Északi Áramlat 2 építését a német csúcsjelölt | Azonnali. A… Read More Először ismerte el az orosz Gazprom gázipari vállalat, hogy meghiúsulhat az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének befejezése. A Gazprom a holdig által kibocsátott új kötvényekhez kiadott, a hírügynökségek által ismertetett memorandumban nem zárta ki, hogy a politikai helyzet hirtelen megváltozása esetén a projektet fel kell majd függeszteni vagy törölni kell.
Ez a mostani eljárás tehát nem specifikusan a Gazpromnak szól, a bíróság nem specifikusan Oroszország ellenében ítélkezett – hangsúlyozza az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Deák András György szerint azt is érdemes tisztázni, hogy a gázvezeték természetes monopólium, ami azt jelenti, hogy a természeti adottságokból kifolyólag elérhető közelségben nagyrészt egyedül Oroszország rendelkezik az európai piac számára kellő mennyiségű földgázforrással. Versenytárs híján azonban az EU erre azt mondja, szabályozás útján biztosítani kell az egyenlő hozzáférést a kapacitásokhoz. Leegyszerűsítve: az unió szempontjából nem az van, hogy ha ez a te vezetéked, akkor csak te tudod használni. Vagyis az EU álláspontja, hogy Oroszország kizárólag csak akkor profitálhat a saját vezetékéből, amennyiben megfelel a Brüsszel támasztotta európai normáknak – emeli ki az elemző, aki szerint ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy a helyi szabályozó megállapodik az üzemeltetővel – ebben az esetben a szabályozásért felelő német hatóság a Gazprommal –, és kitalálja a rendszert, hogy az oroszok hogyan használhatják a vezetéket.
Innen nézve hiába mutatja a történet optikája, hogy az orosz nagyvállalat elleni ítélet valamiféle személyes politikai attak, egy konkrét, Oroszország elleni támadás. Az ügy ennél természetesen jóval bonyolultabb, egyben árnyaltabb. Kezdve azzal, hogy magát a 2018-ban indult, tengerfenék alatti építkezést leginkább az indokolta, hogy akkoriban mindenki meg volt győződve arról, hogy nincs igazán alternatívája, Európának a jövőben irgalmatlan mennyiségű földgázimportra lesz szüksége – mondta el az Indexnek Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oroszország-kutatója. A szakértő hozzáteszi, Oroszország pedig belátta, ha nő a kereslet, és szeretné tartani a részesedését a piacon, logikusan több gázt kell bevinnie Európába. Vezeték ehhez viszont nincs elég, ami van, azt is nagyrészt fel kellene újítani, így ideje újat építeni. Így került Németország és Oroszország közé több mint 1230 kilométernyi csővezeték a Balti-tenger alatt. A német bírósági döntés azért születhetett meg, mert az uniós szabályoknak megfelelően az EU-ban nem csupán a gázosakat, minden vezetéket engedélyeztetni kell.
A bírósági döntés tehát részben elveszi az oroszoktól a gázvezeték működtetését. Jelen állás szerint például a vezeték kapacitásának felét a Gazpromnak a piaci versenytársak rendelkezésére kell bocsátania, magyarul el kell adnia. Az unió célja ezzel egyértelmű: a Gazprom leányvállalata és rajta keresztül Oroszország ne kerülhessen monopolhelyzetbe. Erről persze a frissen elmarasztalt félnek is van a véleménye, Oroszország várhatóan a német legfelsőbb bíróságon támadja meg a döntést, mindenekelőtt hivatkozva arra, hogy az unió említett gázdirektívája csupán 2019-ben lépett hatályba, és az addig működésbe lépett vezetékekre nem vonatkozik a szabályozás. A Gazprom leginkább azzal érvelt, hogy a befektetői döntés jóval korábban született, sőt a gázvezetékprojekt lényegében már addigra kész volt, mert 2019 előtt kifizették annak tízmilliárd eurós költségeit. Düsseldorf szerint viszont az a gázvezeték van kész, amelynek csövei konkrétan mind le vannak fektetve. Ezúttal nagyrészt szépen pihennek a Balti-tenger fenekén.
A Nord Stream 2 AG a Gazprom leányvállalata, a vezeték építését azonban mellettük még az angol-holland Royal Dutch Shell, a német Uniper és a szintén német Wintershall, az osztrák OMV, és a francia Engie finanszírozza. FOTÓ ÉS TÉRKÉP: Nord Stream 2 AG