Szerencsére találkozhattunk ellenpéldákkal is, például Adorjáni Panna és Láng Dániel Közelebb előadásával vagy a Szabad Európa TV-vel. A Szabad Európa TV egy közösségi, kísérleti online tévécsatorna, ami hét stúdió közös munkájából született. Nemzetközi csapatról van szó, magyar, német, dán, osztrák és szlovák alkotók dolgoznak együtt a projekten, melynek kiindulópontját a rendszerváltás és az azóta eltelt harminc év adja. Két magyar, egy budapesti és egy szombathelyi stúdió is működik, a résztvevő szervezetek többségét ők, azaz a Pneuma Szöv., a KÖME – Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete, a Pneuma Vizuál, a BOHÉM Klub, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Vizuális Művészeti Tanszék és a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium Mozgókép- és Animációkészítő szakának tagjai alkotják. Maga a folyamat a koronavírus előtt kezdődött, és 2021-ig fog tartani. A sajátosan rugalmas formátumból adódik, hogy még így is jobban alkalmazkodik a karantén kereteihez, mint a legtöbb, direkt erre a helyzetre reakcióként létrejövő előadás.
Nem rádióként, hanem online multimédiás portálként, de visszatért Magyarországra a Szabad Európa Rádió. A portált az Egyesült Államok kongresszusa finanszírozza olyan országokban, ahol szerintük baj van a sajtószabadság körül. A Szabad Európa Magyarország igazgatója Csák Gyula, munkatársainak névsora pedig így néz ki: Báthory Róbert, Hegyi Tímea, Keller-Alánt Ákos, Kerényi György, Németh Dóra, Szalai Bálint, Rippel Veronika és Vovesz Tibor. Csák Gyula a prágai központból irányít, a budapesti irodát Vovesz Tibor vezeti. Korábban mind a ketten megfordultak a Euronews televíziónál. Mivel közszolgálati médiumnak minősül, elvárás a lappal szemben az objektivitás, a pártatlanságra törekvés és a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás. Miután ez egy nonprofit szervezet, hirdetések egyáltalán nem futnak majd az oldalon.
Csák szerint a podcast visszautalás a Szabad Európa rádiós múltjára. Az induló budapesti szerkesztőség nem lesz nagy, és az állandó munkatársak egy része kizárólag a mélyebb, hosszabb tartalmakkal foglalkozik majd. A rendszerváltásban nagy szerepet játszó Szabad Európa jelenleg 20 országban, 25 nyelven üzemel. Jellemzően olyan helyeken, ahol a sajtószabadság veszélyben van, vagy már egyáltalán nem érvényesül. A SZER-t 2018-ban heti 25, 8 millió ember hallgatta, weboldalukat 918 millióan látták. A rádió 2017-ben 117 millió dollárból gazdálkodott, prágai és washingtoni székházában összesen 600 állandó munkatárs dolgozik, munkájukat 750 szabadúszó újságíró segíti. A rádió magyar adását 1950-től 1993. október 31-ig sugározták, akkor azért kapcsolták le, mert a rendszerváltás és a kiteljesedő sajtószabadság miatt úgy gondolták, értelmét vesztette a további működés. Most a magyarországi sajtószabadság körüli súlyos problémák miatt indítják el újra a Szabad Európát, de immáron multimédiás oldalként, audiós, videós, szöveges tartalmakkal.
"Gyi, te fakó, gyi, te szürke…" – írja Petőfi Sándor a V ándorlegényben. Régen azonban a kutyát (főleg a fához hasonló színűt) és a farkast is fakónak nevezték, nemcsak a lovat. A XVI-XVIII. században használatos a " fakót is vonják, de fakó is vonja " mondás azt jelenti, hogy "komiszul bánnak a kutyával, de a kutya is komisz másokhoz. " (O. Nagy, 1979) Erre azt is mondhatnánk, hogy egyik kutya, másik eb. Tehát az eb ura fakó kifejezést másképp úgy mondhatnánk, hogy ebnek ura a kutya, és a fordulat a dacos ellenszegülés és függetlenség kifejezésére szolgál. Aki tehát mondja, az a másik felet tartja kutyának, aki neki ne parancsoljon. Ugyanezt jelenti az eb ura kurta szólás, ebben a kurta szó régen a kurta farkú kutyát jelölte. Források: Forgács Tamás (2005): Állati szólások és közmondások. Eb ura fakó jelentése. Akadémia Kiadó, Budapest. O. Nagy Gábor (1979): Mi fán terem?. Gondolat Kiadó, Budapest. Kép forrása: StockSnap
-t, melynek vezetője Sági Géza. De ez egy másik történet. Visszatérve Kovacsicshoz, 2008 áprilisában az önkormányzat Borkai előterjesztésére már visszaadott közel hétmilliót (6. 971. 806) az addig összesen befolyt 22. 088. 970 forintból. Ez az összeg pont a fele volt az akkor elfogadott fejlesztések költségének, és megfelelt a szerződésbe foglaltaknak, a legfeljebb ötven százaléknak. Eb ura fakó! | Végvár. A múlt év végén viszont ezt a határt alaposan túllépték. A december 17. -I közgyűlés nagy többséggel, egyedül Kun András "akadékoskodott" egy kicsit, elfogadta: a befolyt és a jövőbe ténylegesen befolyó bérleti díj terhére, 2013 végére 66 127 010 forintot vissza ad a fürdőnek fejlesztésekhez. Most abba ne menjünk bele, hogy ezt az összeget mire, és miként fordítják, néhány tételt azért furcsállunk. Például a beléptető rendszer 13 milliós megújítása, az öltözőkben kamera elhelyezés 4 750 000-ért (utóbbi személyiségjogi problémákat is felvet) és a belső csúszdához 2012-2013-ban 18 illetve 13 és negyedmilliós ráfordítással összesen több mint 31 millióért csigalépcsőt helyeznek el.
És üres is maradt az 1711-es szatmári béke megkötéséig, ahol a kurucok engedményekért cserébe lemondtak a szabad királyválasztás jogáról és elfogadták a Habsburg-családból származó magyar királyok trónhoz való jogát. Az ónodi országgyűlésen levágták Turóc vármegye követeit, mert a labanccal való békekötést támogatták (Than Mór festménye) Trónvesztettnek nyilváníttatik A következő alkalmat a forradalom és szabadságharc hozta el: 1849. április 14-én, a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt ülésen, a képviselők közfelkiáltással fogadták el Kossuth javaslatát a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház trónfosztásáról. "A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Szlavóniának, Fiaménak és kerületének Magyarországtóli elszakítását s az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott …" – fogalmaz a magyar Függetlenségi Nyilatkozat.