Belehalt a sérüléseibe a raliversenyző, miután fának csapódott Belehalt a sérüléseibe a magyar raliversenyző, miután fának csapódott Kecskeméten Kelő Gere László vezette azt a gépkocsit, amivel a magyar autósport ismert versenyzője fának csapódott Kecskemét határában, a Kiskőrösi úton, az Alsószéktói tanyák közelében. Súlyos, életveszélyes állapotban volt, a túléléséhez vérre volt szüksége, és hiába… Belehalt a sérüléseibe a magyar raliversenyző, miután fának csapódott Kecskeméten Kelő Gere László vezette azt a gépkocsit, amivel a magyar autósport ismert versenyzője fának csapódott Kecskemét határában, a Kiskőrösi úton, az Alsószéktói tanyák közelében. Meghalt a súlyos balesetet szenvedő Kelő-Gere László "Latyak" magyar raliversenyző - PestiSrácok. Súlyos, életveszélyes állapotban volt, a túléléséhez vérre volt szüksége, és hiába segítettek sokan, nem sikerült megmenteni az életét. Az autóban utazott a… Egy nappal a balesete után belehalt a sérüléseibe a raliversenyző Kelő Gere László, azaz Latyak szervezete december 22-én, szerdán este feladta a küzdelmet. Kedden a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy személyautó fának ütközött Kecskemét határában, a Kiskőrösi úton, az Alsószéktói tanyák közelében.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Gyász: balesete után egy nappal elhunyt a magyar raliversenyző. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
Nem az "esés" volt borzalmas erejű a Bánkút és Mályinka közötti szakaszon, a bajt az autóba fúródó szalagkorlát okozta. Ma történt Letért az úttestről, és az árokban az oldalára borult egy személyautó a 3-as főút Nagyréde és Gyöngyös közötti szakaszán. Itt is fának rohant egy autó Fának csapódott egy személyautó Decsnél, a Tabánban, az 5113-as út 13-as kilométerénél. A balesethez mentők is a helyszínre érkeztek. A címlapfotó a felvétele.
47 éves korában életét vesztette egy közismert magyar autóversenyző, miután autójával egy fának hajtott Kedden történt Kedden, egy személyautó fának ütközött Kecskemét határában, a Kiskőrösi úton, az Alsószéktói tanyák közelében. A járművet Kelő-Gere László, ismertebb nevén Latyak vezette. Beszorult a kocsiba A raliversenyző a járműbe szorult, a kecskeméti tűzoltók feszítővágó segítségével emelték ki onnan, majd átadták a mentőknek. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! Kórházban még küzdöttek érte A pilótát életveszélyes állapotban kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni, bő egy nap után meghalt. A bejelentés Tavaly egy versenyen történt halálos baleset Képtelen feledni a tragédia sokkoló pillanatait és magát hibáztatja Dudás Gergő. A ralipilóta a magyar bajnokság miskolci futamának második gyorsasági szakaszán veszítette el uralmát az autója felett, lecsúszott az útról, s a balesetben meghalt a navigátora, Tóth Zsolt – írtuk tavaly nyáron. Borzalmas pech A mezőny tagjainak egybehangzó véleménye szerint abban a szituációban százból ha egyszer történik tragédia.
E láp-világ volt hát csataterünk, Itt kellett hát, hogy egymásra találjunk, Uj inzurgensek, pártot ütni készek, Félig-fölkészült jó és szánt vitézek. Mennyit igért az egyszer Budapest S lendülni-kész itt-amottabb kis medrek: Csodálatos Tél és kora-Tavasz, Dalos-frissen mikor összesietnek Szent olvadás kis csörgetegei, Mintha a Mesék mély Szerelem-tója Nagy üzenettel hívná össze őket, Margitát s a nyugtalan szeretőket. Így vallott Ottokárnak Margita: »Máskor talán minden másként lehetne, Lehetnék kapós zsidó-feleség Vagy zsidó Beniczkyné Bajza Lenke, De most az Élet itt élni akar, Ahogy soha, engem hiv s vele tartok, És ugy lesz, ahogy dacosan kimondtam: Ott-leszek minden szédült izgalomban. « »Élő, száguldó valaki leszek, Ki asszony-árral csermelyeket áraszt, Hites úrasszonya valakinek, Ki azt hiszi, hogy ő az, aki választ. S benne akarok lenni osztozón Minden mai Valaki életében S asszony-rangom készítem úri módra Szabad, gyönyörű megélnivalókra. Ady Endre – Wikiforrás. « És Ottokár leejtve várt fejét, Ájult-durvát nem mondott Margitának: Már tudta, hajh, ő nem terelheti E szép nyakat szegénységes igának S el kell bocsássa, mert élni akar S mert ez akarás Hunnia pecsétje: Pecsét-jel, melyet ezeren óhajtnak, Piros pecsétje éhes, piros ajknak.
A múltját, amennyiben volt, mintha tökéletesen elfeledte volna. Egy kissé, úgy látszik, szándékosan is. A jó öreg Múzeum körutat, amelyen egy márciusi délelőtt Petőfi szavalt és amelyen Jókai Mór koporsója elindult a nem ismert mesetartományba, egyszerűen és pogányul Mehmet-szultán útjára keresztelte egy háborús napon. 1195 budapest ady endre út 122-124. A régi házakat szó nélkül bontogatták Pesten, és Krúdy Gyulának Budára kellett menekülnie, hogy régi pesti hangulatokat érezzen. A vonatok pedig csak menjenek Budapest felé. Hátha kiszáll megint belőlük egy csomó szegény, lelkes, tüzes és komoly vidéki ifjú magyar, hogy új gazdagságot, lelket, tüzet adjon, új tavaszt és új dicsőséget hozzon Budapestnek, Magyarországnak, széles e világnak!
Tagja lett a KÚT-nak, itt állította ki 1943-ban a bazaltból faragott-csiszolt Egry fejet. Az Ernst Múzeumban 1943 telén rendezett csoportos kiállításon bazaltszobrokkal, fejekkel, rézdomborításokkal szerepelt. 1945-ben Gyõrbõl Budapestre költözött. Tagja lett a Mûvészeti Tanácsnak. 1946-tól az Iparmûvészeti Fõiskola tanára volt, 1960-ban tanárságát idealistának és nacionalistának bélyegezve megszüntették. Budapest ady endre út 28. 1960-tól kapott rendszeres illusztrátori megbízásokat Illés Endrétõl, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójától. Illusztrálta Arany János, Ady Endre, Illyés Gyula mûveit, Babits Mihály Jónás könyvét stb. Éremmûvészettel 1947 óta foglalkozott, neves kortársait örökítette meg. Utolsó mûve a Barcsay Jenõ érem volt. A nyarakat tihanyi házában töltötte. 1965-ben rendezték meg tihanyi kiállítását, életmû kiállítása a Nemzeti Galériában volt 1976-ban. Nyolcvanadik születésnapja tiszteletére az Országos Széchenyi Könyvtárban kiállításon mutatták be illusztrációit. 1959-ben elnyerte Carrara város szobrászati díját, a Premio Carrarát.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Az ars poetica (latin:) a gondolati líra egy költeménytípusa; magáról a költészetről, a költészet lényegének gondolati megragadásáról, költészet értelméről szól. Nagyon sok költő megfogalmazta ezt, írt verset, verseket a költészet és a saját költészete lényegéről, szóval költői hitvallásáról. Az antikvitástól kezdve az ars poeticák oktató, normatív jellegűek. Híres ars poeticák: Horatius – Ars poetica, N. Boileau – Költészettan, P. Verlaine – Költészettan, Ch. Baudelaire – A művészet hitvallása, R. M. Rilke – Archaikus Apolló-torzó, Petőfi Sándor – A XIX. Budapest ady endre út 22. század költői, Arany János – Vojtina Ars poeticája, Ady Endre – Hunn, új legenda, József Attila – Ars poetica Idézetek 1. [ szerkesztés] Keresd, művész, a magányt, művet foganj s befejezz; de hogy élvezd alkotásod, ahhoz társakat keress. Johann Wolfgang von Goethe Hány elem kell keveredjen a valódi, büszke dalba, hogy a köznép megérezze, örömmel a mester hallja? (részlet Goethe:Elemek rséből) Mások siralmas énekekkel Bőgettessék az óboát, És holmi gyász-trenódiát Ríkassanak jajos versekkel.
Vén Árpád-lap s ifjú, piros pecsét: Ez volt akkor mi álmainknak álma S egy nő, aki szeret vagy nem szeret, De ott kereng nagy álmunkra vigyázva, Kinek nem fontos, mennyi életet Pusztit a mi vad hordású, nyilt aknánk, Kinek tán e nagy harc-gyűlés is semmi, De kortársnál mégis több akar lenni. Mikor Párisból hazajöttünk – Wikiforrás. S én Ottokárnak magyaráztam el, Elmagyaráztam százszor, békítően, Hogy jobb nekünk az élő Margita Férje-urával, mint a temetőben, Hol eddig szépen elnyugodtanak A mi nem-jött, sohse-volt Margitáink S ha most van egy, az mégis azt jelenti: Zsidó révén, de megtérül a senki. S aztán még százszor magyaráztam el: Margita másé, hogy majd újhodottan Keressen föl bennünket lebbeteg E vándorlós, sívó, magyar homokban S hogy végre is s mégis zsidó leány, Kit torz házasság emel önmagához S hogy lesz-ura, bárhogyan is ne tessék, Tán holnap nagy, nevezetes jelesség. Addig pedig a Margita ura, Ha hiszi, hogy az, hát e hittel éljen S csapkodja addig meleg szárnyait Mellette a nő vágyón és fehéren, Ő, aki szivére úgy szedeget Fürtös és ellenes szenzációkat, Mintha nem tudná, hogy táncos, nagy, küldött Útján kisérik óvó, zengő kürtök.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Janzer Frigyes (), értemművész. Budapest, 1939. március 4. - szobrász, éremmûvész 1960-1964: Bánki Donát Gépipari Technikum, emellett magánúton folytatott szobrászati tanulmányokat. 1969-1971: Derkovits-ösztöndíj; 1971: Derkovits-nívódíj; 1977: a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrászati díja; 1978: Munkácsy-díj; a Kulturális Minisztérium képzõmûvészeti nívódíja; 1979: III. díj a hatvani Portrébiennálén; a Városi Tanács díja a 26. Heraldikai lexikon/Borsos Miklós – Wikikönyvek. Vásárhelyi Õszi Tárlaton; 1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; a Csongrád megyei Tanács díja a Vásárhelyi Õszi Tárlaton; 1985: a XV. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás fõdíja; 1986: érdemes mûvész; 1988: a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus díja a XVIII. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításon; 1989: a hatvani Portrébiennálé III. díja; 2002: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt. A Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója Egyesületében vezetõségi tag volt. 1973-tól 1981-ig a Magyar Képzõmûvészek és Iparmûvészek Szövetsége Szobrász szakosztálya vezetõségi tagja, 1986-1990 között titkára.
Megint mennek a vonatok Budapest felé. Nem túlságos sokan, nem túlságos gyorsan, de mennek. Viszik a lelkendező embereket, akik viszont zsírt visznek, hajat, vágyat, álmot, spekulációt, ki-ki maga mesterségét űzve, reményét űzve-fűzve. Budapest: ez ma azt jelenti, amit réges-régen (jobb arra nem is emlékezni, mert nessun maggior dolore) Velence, Párizs, Berlin, Amerika jelentett. A lehetőségek világát. A fény városát, a világ szállodáját, az arany partokat, a távolt, a messzeséget, az ígéretet. No, ami azt illeti, Eldorádót egyelőre nem jelent. A visszanyert paradicsom fái kopaszok, tigrisei éhesek, sakálai üvöltenek és csalogányai nem énekelnek. Budapest ma csakugyan a Molnár Ferenc Éhes városa. Valaha régen, mikor feléje közeledett a vonat és a Nyugati pályaudvar villanylángos portikusza felénk ragyogott, vidéki koldusok és álmodók felé, úgy éreztem, hogy a síneken a kerekek ritmusa is ezt kongatja, zengeti acélos ujjongással: Budapest, Budapest, Budapest! Most egyre-másra szidják csalódott emberek.