Mi az? Négyzetes alaprajzú, sátortető fedi, és elmúlt 50 éves? Ez a Magyarországon elterjedt jellegzetes kockaház, ami kötöttnek tűnő elrendezése és kora ellenére is számtalan lehetőséget rejt magában. Ebben a bejegyzésben ö sszegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a kockaházakról, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Kezdjük az alapokkal! Mi az a kockaház? Az ország talán legismertebb családiház-típusa. Kockaház-kisokos – 1. rész. A kockaházak (vagy más néven Kádár-kockák) nevüket a rájuk jellemző négyzetes, jellemzően 10x10 méteres alaprajzról kapták, közös vonásuk a tagolatlan homlokzat oldalanként két ablakkal és a jellegzetes sátortető. A hatvanas évek kezdetétől egészen a nyolcvanas évekig épültek a kockák, becslések szerint több mint 800. 000 ilyen ház áll ma is az országban. Mit tud és mit nem mai szemmel egy kocka? A tipikus, nagyobb felújításon át nem esett kockaházak hőszigetelése, fűtési rendszere és stílusa sem mindenben felel meg a modern kor követelményeinek. Ha a kockán még az eredeti tető áll, biztosan megérett a cserére a fedés és a fóliázás.
A tetőtér kapcsán új fogalom is jelentkezik, ez pedig a hasznos alapterület! Ezt is ismeri az OTÉK: Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 m. Nos a fennmaradó terület is terület, nevezzük nettó alapterületnek, amire rávághatnánk, hogy akkor az a haszontalan alapterület! Beépítenéd a tetőteret? Ennyiből hozhatod ki!. Nem, nincs haszontalan alapterület! A fényképeimen láthatod, hogy az a bizonyos 1, 90 m belmagasságot el nem érő alapterület is többféle módon hasznosítható!
ilsj # 2006. 09. 08. 05:09 Laikus vagyok, de amikor én építettem, a szomszéd megorrolt rám, mivel nekem nem kellett benapoztatást elvégeztetnem, mint neki, mert az én házam nem takar épületet. Nem tudom ki kérheti és hogy, állítólag vagy cirka 200-300 ezer a költsége, de az biztos megmutatná, hogy most mennyi napot kapsz, és a tetőtér beépítése után mennyit fogsz kapni.
Kapcsolódó kérdések:
Fóton Öregfalu térségben, 2 generációs lakóházat melléképülettel kínálunk vállalkozni vágyók figyelmébe valamint eladásra! Az ingatlan 3 ütemben épült: Az első ütem: 1930-as években épült terméskőből, borospincével. Második ütem: 1975 - ben masszív tégla építésű kockaház létesült. Harmadik ütem: 2002 - ben valósult meg, tetőtér beépítés következtében. 220 m2 lakótér, 100 m2 melléképület, 25 m2 borospince, Az ingatlan összközműves, külső szigeteléssel ellátott, betonfödémes, főépület zsindellyes fedett, melléképületek cserép fedésüek. Fűtés vegyes kazánnal puffertartály segítségével, vízteres kandalló, de gázcsonk is rendelkezésre áll. Tetőtér beépítés – Álomszép tetőtér. Extrák: Klíma, kamerarendszer, ipari áram, szerelőműhely, 2 állásos garázs, gyűrűs kút, 100 m2 tégla melléképület, borospince, nyári konyha. Az ingatlan akár 3 generációnak is használható mivel külön épületben lévő nyári konyha 1 szobás garzonként is üzemelhet, ami a földszintes ingatlan kedvelőinek, szülőknek vagy a társasági élet kedvelőinek nyújt extra helyiséget.
Gondoljuk végig hány szobát és milyen szobákat szeretne kialakítani az átalakított padlástérben. A kivitelezéshez műszaki vezetőt szükséges biztosítani és a munkálatok előrehaladásáról építési naplót is vezetni kell. Egyeztessünk szakértővel, hogy a födém bírja-e a terhelést, kell-e gerendákat vagy teljesen új tetőszerkezetet is szükséges építeni. Milyen lesz a tetőtér szigetelés és a szerkezeti rétegrend? Hogyan és hol kerül kialakításra a tetőtérbe vezető lépcső.
Az Étv. felhatalmazása alapján a bejelentési eljárás részletes szabályait meghatározó jogszabály csak 2013. január 1-jétől lépett hatályba, éppen ezért érdemben csak ezt követően találkozhatunk ilyen eljárásokkal. [4] A főépítész közreműködésére vonatkozó egyértelmű előírás nincs a jogszabályokban, azonban az Étv. Meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása 2009/3. hivatkozott szakasza – és a szakmaiság elkerülhetetlen biztosítása – miatt véleményem szerint szükséges az önkormányzat megbízásából eljáró főépítész a bejelentési eljárás jogszerű lefolytatása érdekében. A főépítész kötelező közreműködésére utalhat még a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15. rendelet 2. § (5) bekezdése, amely szerint a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos, települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok megosztott feladatai szerint a fővárosi, illetve a kerületi főépítész készíti elő (hasonló rendelkezés van a térségi főépítészre is).
[5] A bejelentési eljáráshoz kapcsolódó díj- vagy illetékfizetési kötelezettségről az egyes önkormányzatok eltérően gondolkodnak. Központi jogszabály hiányában egyes településeken az önkormányzati rendelet díjfizetés mellett követeli meg a bejelentést, de előfordul az is, hogy a képviselő-testületek díjfizetés nélkül alkották meg a helyi rendeletet.