Habár nekünk a messenger RNS újdonság lehet, valójában már 20 éve alkalmazzák az oltások során fertőző betegségek ellen: "Nem ez a koronavírus elleni vakcina volt az első mRNS tehát, amelyik nukleozid-módosított lipidbe burkolt volt: 2008-ban a Moderna madárinfluenza ellen vakcinált embereket Németországban" Arra, hogy az mRNS -alapú vakcina meddig nyújt védelmet, Karikó Katalin azt felelte, hogy azt veszik alapul, hogy akiket már beoltottak, elkapták-e a fertőzést. A klinikai vizsgálatok 1 éve kezdődtek, egyelőre kevés idő telt el ahhoz, hogy meg tudják mondani, meddig tart a védelem. Jelenleg 7 hónapról tudnak, mivel a klinikai vizsgálatok novemberben zárultak, de majd ha eltelik még egy hónap, akkor azt lehet mondani, hogy nyolc hónap. Vagyis most még nem lehet tudni, hogy meddig véd. Olvassa el ezt is! Kínai vakcina: mikortól ad védettséget a Sinopharm oltás? Ezek a kínai vakcina utáni mellékhatások Szputnyik vakcina: ezek az oltás utáni mellékhatások Pfizer vakcina: ezek a 2. Pfizer vakcina mellékhatások 50. oltás utáni mellékhatások Forrás: EgészségKalauz
Ezek alapján az alábbi következtetéseket vonták le a szakemberek: Az oltottak 25, 4 százalékánál lépett fel egy vagy több szisztémás, azaz egész testet érintő oltási reakció, míg 66, 2 százalékuk számolt be az oltás helyén fellépő reakcióról. Az első dózis Pfizer-vakcinát követően az alanyok 13, 5 százaléka, a második adag után a 22 százalékuk, míg az első AstraZeneca-oltás után 33, 7 százalék jelentett mellékhatásokat. A leggyakoribb mellékhatás a fejfájás volt, ez az első Pfizer-vakcina után az alanyok 7, 8 százalékánál, a második dózist követően 13, 2 százaléknál, míg az első AstraZeneca-vakcina után 22, 8 százaléknál jelentkezett. Pfizer vakcina mellékhatások. A második leggyakoribb tünet a fáradtság volt, ez a Pfizerrel oltottak 8, 4 és 14, 4 százalékát, az AstraZenecát kapók 21, 1 százalékát érintette. Az oltás utáni reakciók gyakoribbak voltak az 55 éves és annál fiatalabb korosztálynál, valamint a nőknél. További érdekesség volt, hogy azok a résztvevők, akik korábban átestek a COVID-19-en, háromszor nagyobb eséllyel számoltak be szisztémás oltási reakciókról a Pfizer-vakcina beadatása után, és kétszer nagyobb valószínűséggel az első adag AstraZeneca-oltás után.
A korábbi fertőzötteknél emellett a helyi oltási reakciók is gyakrabban fordultak elő. Kevesebb a mellékhatás, mint amire számítottak A tapasztalt mellékhatások összecsengenek a Pfizer III. Vakcina mellékhatások - Portfolio.hu. fázisú klinikai tesztjeinek eredményeivel, ám a gyakoriságuk a való életben jóval alacsonyabb, mint azt a vizsgálatok alapján várták a szakemberek. A klinikai tesztek azt mutatták, hogy leggyakrabban az injekció helyén jelentkező fájdalom (71-83 százalék), fáradtság (34-47 százalék) és fejfájás (25-42 százalék) jelentkezik az oltottaknál, a jelenlegi felmérés azonban arra jutott, hogy az alanyok kevesebb mint 30 százaléka panaszkodott csak a tűszúrás helyén tapasztalt fájdalomra, és 10 százaléknál is kevesebben fáradtságra, valamint fejfájásra. Az AstraZeneca-vakcina esetében a III. fázisú kísérleteknél a fiatalabb (18-55 éves) résztvevők 88 százaléka tapasztalt szisztémás mellékhatásokat az oltást követően, a jelenlegi adatok azonban ennek közel felét mutatják, az applikációt használók 46, 2 százaléka jelentett oltási reakciót az első dózis vakcina után.
A vizsgálat megállapította, hogy a kórházba kerülésüket többnyire alapbetegségük, nem pedig az oltás okozta. Vissza a kezdőlapra
A KEKKH létrehozott egy nyilvánosan lekérdezhető adatbázist, melyből bárki sokat megtudhat a kiszemelt használt kocsiról. Mire jó az óraállás lekérdezése? Először is össze lehet hasonlítani az autó jelenlegi óraállását az adatbázisban szereplő értékekkel. Ha már van a kocsiról rögzített adat, akkor az biztosan legfeljebb 2 éves – hiszen a műszaki vizsgák alkalmával be kell írni az óraállást. Az első buktató tehát az, ha a kocsi órája ma kevesebbet mutat, mint amennyi a legutolsó rögzített adat volt. A svájciak a német autókat szeretik | Autoszektor. Az is legyen gyanús, ha a 2 évvel ezelőtti műszaki óta az óraállás szerint szinte nem volt hajtva a kocsi. Lehet, hogy az előző tulajdonos is pontosan tudja, hogy mikor került rögzített adat a tárolóba, s csak addig tekerte vissza az órát, hogy épp csak valamivel többet mutasson a rögzített állásnál. Viszonylag új autók esetében segít a legkevesebbet az adatbázis. Az új autót 4 éves korában kell először műszaki vizsgára vinni. Négy éves korára viszont több százezer kilométer is belekerülhet az órába.
Az oldal alján található mentés gombra kattintva lehet tovább lépni, ekkor a felhasználói felületen megjelenik a kívánt lekérdezés. Ez később is akárhány alkalommal felhasználható, az oldal alján lévő tovább gombra kattintva lehet átlépni a harmadik lépésre. A harmadik lépés a számlázási adatok megadása. Itt a bejelentkezett felhasználó bejelölheti, hogy kér-e számlát. Ha igen, akkor meg kell adnia a nevét és címét, a címadatok mindegyikét külön-külön mezőbe beírva. A következő lépésre ismét az oldal alján található tovább gombra kattintva lehet eljutni. Hol tudnám lekérdezni a Külföldi autó adatait?. A rendszám lekérdezés negyedik lépése szolgál az első három lépésben bevitt adatok ellenőrzésére, itt már megjelenítésre kerül az automata módon generált kérelem azonosító is. A szoftver kiszámolja a fizetendő eljárási díjat, s a megjelenő bankkártyás fizetés indítása gombra kattintva indulhat az online fizetési eljárás. A fizetés során a felhasználó átirányításra kerül egy banki felületre, ahol a bankkártyájával kifizetheti az eljárás díját.
Csupán eredetvizsgálatra nincs szükség. A külföldi autó átírásának menete tehát a következő: Az ideiglenes rendszámmal elmegyünk a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH), hogy levizsgáztassuk és honosítsuk az autót. Ezután a műszaki adatlappal együtt bemegyünk a NAV-hoz, és kifizetjük a regadót. Külföldi autó lekérdezése, járműtörténeti ellenőrzése. Majd végül elmegyünk az okmányirodába, és igényeljük, illetve kifizetjük a rendszámot, a plakettet, a forgalmit és a törzskönyvet.
Ekkor az órája 51062 kilométert mutatott és a kárérték 1148 euróra rúgott. Érdekes, hogy mindkét találat csak az egyik jelentésben szerepelt. Ezen felül mindkét kereső részletesen kilistázta az autóba rendelt extrákat, és biztosított, hogy a Golf egy uniós lopottautó-adatbázisban sem szerepel. A BMW-nél aggasztóbb dolgokat hozott ki az rendszere: a 320d-t háromszor is összetörték, 2008. és 2011. között, a legkorábbi balesetnél ráadásul 6300 euró kárérték keletkezett, természetesen mind a három eseményhez kapcsolódik futásteljesítmény. Ez nem jelenti, hogy az autót ne javíthatták volna igényesen, de figyelmeztet, hogy a szokásosnál alaposabban vizsgáljuk meg vásárlás előtt, ebben az esetben bőven megérte az árát a lekérdezés. És ha már az ár: ahogy korábban említettük, csak annyit kell fizetnünk, amennyi információ kiderül az autóról. Az alvázszám beütése után mindenképp lefuttatják, mi csak azt dönthetjük el, megvesszük-e a riportot, de a weboldal előzetesen még tájékoztat is, mire bukkant és mennyiért.
Viszont ha az ember nem Németországból, hanem a Benelux államokból akar autót vásárolni, a lekérdezés több mint ajánlott.