Dukai Takách Judit Élete Született 1795. augusztus 9. Duka Elhunyt 1836. április 15. (40 évesen) Sopron Pályafutása Írói álneve Malvina Jellemző műfaj(ok) vers Dukai Takách Judit sírja Dukán Dukai Takách Judit vagy Dukai Takács Judit, költői nevén Malvina ( Duka, 1795. – Sopron, 1836. ) magyar költőnő, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, született 1795. augusztus 9-én Dukán ( Vas megye). Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Amikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina néven, amit később is megtartott költeményeinél.
Versei népdalszerűségét később, elsősorban a még fiatal Berzsenyi Dániel – akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt – hatására, a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, s így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok valószínűleg megörültek az újdonságnak, vagyis a női gondolatok és érzelmek megjelenítésének, hamar felismerték, hogy az ifjú "költőnő" nemcsak általános műveltségével, de verselő hajlamával is kitűnik a hölgyek között, felkarolták, és egymással versengve látták el jó tanácsokkal, s más támogatásban is részesítették. "Ne rettegje a kisasszony azt a vádat, hogy amely lány verset ír, nem lehet jó feleség, jó anya, jó asszonya a háznak. Így ítél a közönséges ember mindég. " (Kazinczy Ferenc levele Dukai Takách Judithoz, 1815) A fiatal Dukai leveleiben és verseiben egyaránt gyakran panaszkodik magányosságáról, bizonytalanságáról és alkotói nehézségeiről.
A szép muzsika gyönyörködtet, a rossz pedig boszont: így a vers is. A muzsikának a dombortól fogva Haydn Koncertjéig számtalan nemei vagynak; így a poézisnak is, a konyhadaloktól fogva a Pindarus Hymnusáig. Az a kérdés tehát, hogy domborolni akar-e a poéta, vagy lantolni? " Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, s így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok hamar felismerték az ifjú költőnő tehetségét, jó tanácsokkal látták el, s más támogatásban is részesítették. "Berzsenyi Dánielnek két Dukai Takách-lány volt az életében: az egyiknek nem hagyta, hogy képezze magát, de feleségül vette, a másiknak versben dicsőítette a műveltségét, és szellemi partnerének tekintette – írja Berzsenyiről és a Dukai Takách-lányokról Nyáry Krisztián Így szerettek ők c. kötetében. – Mindketten az unokatestvérei voltak. " Berzsenyi, akivel egyébként rokonságban is álltak, mivel a költő felesége Judit unokanővére volt, neki szóló költeményében (Dukai Takách Judithoz) fejtette ki a nők társadalmi és kulturális egyenjogúsításának eszményeit.
17. 08. 26. 21:22 Megérintettem a "Dukai Takách Judit" alkotást! 17. 19. 13:28 Megérintettem a "Dukai Takách Judit" alkotást! 17. 14. 11:39 Megérintettem a "Dukai Takách Judit" alkotást! 17. 05. 22. 10:03 A "Dukai Takách Judit" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 10:01 A "Dukai Takách Judit" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 04. 15. 17:07 Megérintettem a "Dukai Takách Judit" alkotást! 13. 06. 09. 10:41 1 új fotót töltöttem a "Dukai Takách Judit" műlaphoz! 11. 07. 18. 16:36 Szabolcs Erzsébet publikálta "Dukai Takách Judit" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Nos, igen, ezt mondják, de azért jól esne tényleg hinni benne. Dukai Takách Judit: Az én lakhelyem Egy csendes kalibám itt, hol a szép Rába A virágos rétek partjait locsolja, Tőled, szent természet érzése, hiába, Szívemet semmi tárgy másfelé nem vonja. Távol a nagyvilág fényes lármájától, Félrevonva annak csábító gőzétől, A hízelkedőknek menten csapatjától, Nyugodtan sok veszély ragadó tőrétől: Itt élek csendesen és megelégedve; Nagyravágyás mellem soha nem dagasztja. Nem ér sem nap, sem éj békételenedve S panaszokra számat semmi nem fakasztja. Ha szívemet éri bánat avagy öröm, Csak némán hullatom keblembe könnyemet, Kirendelt sorsomat békével eltűröm S enyhülni érezem mindenkor terhemet. Kis kertemnek híves árnyú fái alól Gyönyörködve nézem mint nőnek a plánták; Százszor jobbízűet eszem én azokból, Mert tudom, hogy önnön kezeim munkálták. Óh, mily édes akkor nyugalma lelkemnek, Ha tisztemből semmit elmúlni nem hagyok; Kellemes körében kis házinépemnek Érzem, hogy feleség s édesanya vagyok.
1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője is volt, s számos irodalmi díjat is elnyert, sőt 100 forint tiszteletdíjban is részesült. A rendezvényeken együtt tölthette idejét a legelismertebb művészekkel, tudósokkal – Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Pálóczi Horváth Ádámmal, Péteri Takács Józseffel, Pázmándi Horváth Endrével -, továbbá itt találkozott első férjével, Geöndötz Ferenccel is. Az ünnepség részeként fákat is ültettek, többek között Csokonai, Kisfaludy, Berzsenyi, Kis János, Kazinczy és Malvina tiszteletére. Berzsenyi egészen "belebolondult" a fiatal lányba, Kazinczynak így írt róla: "…Dudi a legvirgoncabb, leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok között, melyeket én valaha esmértem. " Híressé váltak a Báró Wesselényi, A fársáng utolsó órájában, Juliskám halálára, Visszaemlékezés című verse, valamint a sokak által ismert A kesergő özvegy című költeménye. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenc földbirtokoshoz, s az ifjú pár annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, s az egymás után születő négy gyermek nevelése.
Anyák napi jelenet forgatókönyve Fésűs Éva Májusi mese Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény - csak a sün orra alatt árnyék. Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról: Béka: - Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba! Sün: - Nem vagyok hékás, hanem idei sün! - borzolta fel magát Dönci. Béka: - Le-he-tet-len! - brekegett Brekuci. - Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata. Sün: - Nekem van! - mondta Dönci komoran. Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta: Béka: -Hol szerezted? Sün: - Útközben. Béka: - Rettenetes! Sün: - Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek. Béka: - Oszd meg velem. Sün: - Mit? Béka: - Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad. Sün: - Ó, de attól még nem kap meglepetést a mamám. Brekucinak felragyogott a szeme: Béka: - Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?
ÉNM110 - Fésűs Éva: Májusi mese - YouTube
Kedves Látogató! Mesegyűjteményemmel szeretném megkönnyíteni a megfelelő mese kiválasztását az anyák napja témahétre. A gyűjtemény egy felsorolásból áll. Egy-egy mese történetét el tudjátok olvasni néhány sorban. Amelyik mese története megnyerte a tetszéseteket, azt meg tudjátok nyitni a mese címére kattintva. Eredményes keresgélést kívánok! RANKA Fésűs Éva: Májusi mese Terjedelem: Rövid (1-1, 5 A4-es oldal) Összefoglaló: A süni szomorúan ballagott, amikor találkozott a békával. A béka megtudakoltam, hogy mi a süni baja. A süni ajándékot szeretett volna vinni az anyukájának és vett is cseresznyét, amiért csigával fizetett. Mindet elkötötte. Út közben mindig találkozott valakivel, aki azt tanácsolta neki, hogy cserélje el az ajándékot másra, mert amije van, az nem jó. Végül egy tojást szerzett, amit a róka tanácsára összetört, így nem maradt semmije. A béka megnyugtatta, hogy nemcsak venni, hanem készíteni is lehet ajándékot. Együtt készítettek két kosárkát fűből és szalmaszálból. Az egyik a süni anyukájáé lett, a másik a béka anyukájáé.
Petrolai Margit: A legszebb vasárnap Terjedelem: Közepes (1/2 A4-es oldal) Összefoglaló: Zsuzsikának volt egy pénze, amit karácsony óta őrízgetett, hogy majd abból vesz anyukájának ajándékot anyák napjára. Amikor eljött anyák napja, Zsuzsi elővette a pénzét és elment az édességboltba. Egy szív alakú süteményt szeretett volna venni, de a néni nem tudta felváltani a pénzét. Át ment a szomszéd boltba, de a bácsi sem tudta eladni neki a szíves kendőt. Szomorúan ment haza. A réten a virágok azt mondták, hogy vigye őket haza ajándékba anyukájának. Csak később vette észre, hogy a pénz kihullott a zsebéből. Fésűs Éva: Az öreg mókus néni Terjedelem: hosszú (2-2, 5 A4-es oldal) Összefoglaló: Volt az erdőben egy csúnya, öreg mókus néni, aki bogyókat és gyógynövényeket árult. A mókus testvérek azt mondták a nénire, hogy olyan csúnya és mogorva, hogy csakis egy banya lehet. Petit felbújtotta Frici, hogy kövessen el a néni ellen valami csinyt. Peti gazokat szedett, hogy a néni kosárba dobja. A néni éppen aludt.
Fésűs Éva (1926. május 14. - 2019. február 20. ) Fésűs Éva 1926. május 14-én született Cegléden. Édesapja dr. Fésűs György magyar királyi közjegyző, édesanyja Füle Piroska. Apja 1929-ben Kiskunhalasra kapott kinevezést, így családja is ebbe a városba költözött. Itt töltötte gyermekkorát és végezte el az elemi, majd a polgári leányiskola első három osztályát. 1939-ben édesapja újabb áthelyezése miatt családja Vácra került, így a polgári iskola negyedik osztályát már az ottani Karolina iskolában fejezte be. 1944-ben a Karolina Kereskedelmi Középiskolában kiváló eredménnyel érettségizett, majd 1945-ben a váci "Aranyoroszlán" drogéria inasa lett. Az itt eltöltött két tanulóév után segédvizsgát tett és segédlevelet szerzett, ám az államosítások miatt ebbéli tevékenységét nem folytathatta. A kereskedelmi középiskolában megalapozott gép-és gyorsírás tudását egy pesti magániskolában fejlesztette tovább, ahol a beszédírás fokig és tanítói oklevél megszerzéséig jutott; ám mivel tanítani nem szeretett volna, más munkát keresett.