210 83 m (272 láb) 18-36 700 m (füves) Őcsényi repülőtér LHOY 122. 825 1200 × 150 m (füves) Papkutapusztai repülőtér LHPK 140 m (459 láb) 640 × 40 m (füves) Szabadszállás-Balázspuszta (Kisbalázs) LHSB 123, 2 100 m (328 láb) 600 x 30 (füves) Szatymazi repülőtér LHST 81m (266 láb) 16RH/34LH Szarvas–Káka repülőtér LHSV 123, 210 83m (272 láb) 09/27 650 × 70 m, (füves) Szegedi repülőtér LHUD 122. 8 80 m (262 láb) 1185 × 30 m ('16R'34L'betonozott), 1177 × 50 m ('16L'34R'füves), 610 × 50 m ('09'27'füves) Szentesi repülőtér LHSZ 123. 95 84 m (276 láb) 750 × 150 m (füves) Szolnok–Szandaszőlősi repülőtér LHSS 134. Id rubik ernő na. 3 85 m (279 láb) 1050 × 200 m (füves) Szombathelyi repülőtér LHSY 119. 7 223 m (732 láb) 1150 × 80 m (füves) Tapolcai repülőtér LHTP 117m (384 láb) 1200 × 30 m (füves) Tokorcsi repülőtér LHTK 131. 1 137 m (449 ft) 1000 × 50 m (füves) Tököli repülőtér LHTL 127. 55 14 RH/32 LH 2500 × 60 m (betonozott), 1100 × 50 (füves) Úrhidai repülőtér LHUH 193 m (633 ft) 06LH/24RH 600 × 50 m (füves) Zalaegerszeg–Andráshida repülőtér LHZA 133, 425 196 m (643 ft) 17LH/35RH 1500 × 40 m (füves) Zalakarosi repülőtér LHZK 127 m (445 ft) 900 × 60 m (füves) Nem működő repülőterek [ szerkesztés] Csákvári repülőtér (LH58) - Pálya: 2000 × 20 (betonozott) Katonai reptér volt, ma csak néha siklóernyősök használják, a pálya landolhatatlan.
Repülés (folyóirat) 1971. XXIV. évfolyam 8. szám. Simon V. László: A szárnyas Rubik, Sportpropaganda Vállalat, Budapest, 1984, ISBN 963-754-284-1 Jereb Gábor: Magyar vitorlázó repülőgépek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-10-7126-X, pp. 15–20. Hármashatárhegy Alapítvány Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Magyarország a XX. században, IV. kötet, Tudomány 1. Műszaki és természettudományok [ [/ halott link] Nemzeti Audiovizuális Archívum] [ halott link] [ Égen és földön – A Duna TV riportfilmje Rubik Ernőről (1993)] Archiválva 2014. április 9-i dátummal a Wayback Machine -ben Rubik Ernő: Repülőgépek gyártása. Megyei Lapok. Faszerkezeti részek. A Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar 6. tagozat 1. féléves hallgatói részére; VKM, Bp., 1950 Simon V. László: Id. Rubik. A nagy magyar aviátor; szerzői, Budaörs, 2014 Simon V. László: A szárnyas Rubik; szerzői, Budaörs, 2017
1961 - 1967 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese, majd 1971 -ig a Malév műszaki tanácsadója volt. A Magyar Mérnökakadémia alapító tagja. Felismerte, hogy a sorozatgyártásra alkalmas repülőgéptípusok létrehozása előfeltétele az ipari méretű repülőgépgyártás megindításának. 1936 -ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever kft vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd üzemigazgatója volt. 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva. 1944 -től a második világháborúban alkalmazott repülőgép alkatrészeket gyártottak. 1949 -ben államosították, az államosítás után különböző repülőgépgyárakban műszaki osztályvezetőként, főkonstruktőrként dolgozott. 1957 -ig csak faépítésű gépeket tervezett, a fémépítésű gépek területén teljesen új gyártási módszereket szabadalmaztatott. Népi repülésért: 1948 bronz, 1951 és 1957 arany fokozat 1957: Gépipar kiváló dolgozója 1957: FAI által 6. Id. Rubik Ernő repülőtér - Wikiwand. magyarként Paul Tissandier diploma 1962: Bánki Donát alapítvány bronzfokozata 1963: Kossuth-díj III.
14 év után ő volt az első esztergomi polgármester, aki hivatalosan is ellátogatott a repülőtérre. Mindezért pedig nem a Tesco marketingje a felelős. Bánhidy László emlékezik 9 óra 30 perckor vette kezdetét a névadó ünnepség. Az esztergomi ipari parkban id. Rubik Ernőről elkeresztelt utcában koszorúkat helyeztek el az aviátor emléktáblájánál. Bánhidy László alpolgármester, művészettörténész kerekített rövid beszédet az aktus előtt, tisztelettel adózva Rubik Ernő teljesítménye és kvalitásai előtt, amely nem csak a repülés egyetemes történetét, hanem a magyar história modernkori folyását is meghatározta. id. Rubik Ernő (1910-1997) Fotó: Pap Jenő Rubik Ernő 1910. november 27-én született Pöstyénben. Id rubik ernő 2020. 1929 -ben a váci kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel érettségi vizsgát tett, majd beiratkozott a Budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Karára. Egyetemi évei alatt kapcsolódott be az 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) munkájába, kezdetben a szervezet fali között teljesedett ki munkája.
Boldoggá avatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. XII. Pius pápa 1943-ban avatta szentté.
századi fametszet. Eredetije az esztergomi Keresztény Múzeumban. b) A Ráskai Lea-féle kézirat első oldalának facsimiléje. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban. Szent margit élete biblia. c) Eneo Vico 1542-ből származó képe után készült metszet a Margitszigetről. Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
1254-ben – a királyi szülők kívánságának megfelelően – a Nyulak szigetén elkészült új kolostorba költözött az apácákkal, gyóntatójával és a hűséges Olimpiadésszal. Itt tizenkét éves korában tette le a szerzetesi fogadalmat. IV. Béla két alkalommal kérlelte, lépjen ki a rendből, s az ország érdekében menjen férjhez. Mindkét alkalommal megtagadta, s emlékeztette apját, hogy születésekor ajánlották fel Istennek. Hazáját szolgálva békítette családtagjait, előbb Anna nővérét és bátyját, Istvánt, majd 1266-ban az apját békítette meg testvérével, Istvánnal, az ifjabb királlyal, akik itt kötöttek békét, s ezzel viszonylagos nyugalmat teremtettek az országban. A súlyos vezeklések, a betegek ápolása, az önként vállalt nehéz fizikai munka felőrölte a fiatal apáca egészségét és megbetegedett. 1270. január 18-án, Szent Piroska napján két hét lázas állapot után visszaadta lelkét Teremtőjének. Sík Sándor: Szent Margit élete (Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége, 1944) - antikvarium.hu. A temetésre érkező Fülöp esztergomi érsek felemelve a halott Margit arcát takaró kendőt így szólt: "Nem kell sírnotok, mert az Örök Király lányának arcán már ott van a feltámadásának a lenyomata".