Fűtési időszakban sokat spórolhatunk energiaszámláinkon a ház különböző szerkezeti elemeinek megfelelő hőszigetelésével, a legjelentősebb hőnyereséget a nyílászárók megfelelő, komplex felújításával érhetjük el. Hiába szigeteljük ugyanis vastagon falainkat, ha a többi lehűlő felületről megfeledkezünk, és hagyjuk, hogy a hő azokon keresztül eltávozzon, akkor továbbra is csak az utcát fűtjük! A nyílászárók esetében a hőveszteség két formában jelentkezhet. Régi ablak hőátbocsátási tényező szinoníma. Az egyik a filtrációs hőveszteség, amely a szárnyak, a keret és a falazat közötti réseken fellépő légcsere formájában okoz hőveszteséget. A másik a transzmissziós hőveszteség, amely az üvegezésen és a keretszerkezeten fellépő hővezetés és sugárzás formájában keletkezik. Az egyrétegűen üvegezett, régi ablakok, vetemedett keretek valósággal kiszippantják a házból a meleget. Szerintem még ideiglenesnek szánt, gyors megoldásként se kísérletezünk olcsó megoldásokkal, mint péládul filléres tömítőszalag-ragasztással, vagy olcsónak ígért üvegezéscserével.
Mi a jó megoldás? Egy nem vetemedett, jól tömített, kétrétegű sima üvegezésű, hagyományos ablak hőátbocsátási tényezője 2, 2 W/m 2 K körüli. A témával foglalkozó szakemberek szerint a teljes ablakszerkezetet érdemes megtartani, csak a belső szárnyak üvegezését kellene keménybevonatos low-e üvegre kicserélni és a belső szárnyat az ütközőknél tömíteni. A hőátbocsátási tényező fogalma és számítása – Eurokapu Garázskapu. Ezzel 1, 8-1, 9 W/m2K körüli UW értéket tudunk elérni, ami megközelíti az új ablakokra előírt 1, 6-os értéket. Egy másik lehetséges megoldás, hogy a belső szárnyba a legvékonyabb hőszigetelő üvegszerkezetet (3 mm üveg – 4 mm légrés – 3 mm low-e üveg) építjük be, ekkor ügyelni kell arra, hogy ne használjunk ecetes szilikont. Az üvegeseknél jelenleg nálunk könnyen beszerezhető 3 mm üveg – 6 mm légrés – 4 mm low-e üveg konstrukciónak az a hátránya, hogy a szokásos 12 milliméteres üvegfalcba nem fekszik bele, a fogadására vagy mélyíteni kell a falcot vagy az üvegtakaró lécet kell ennek megfelelően kialakítani. Hőszigetelő üvegszerkezet alkalmazásával a teljes kétrétegű ablakszerkezettel együtt 1, 1-1, 3 W/m 2 K körüli UW értéket érhetünk el.
A hőátbocsátási tényező a hőveszteség mértékét mutatja meg a házon belső és a külső környezet hőmérséklete különbsége mellett. Ha kisebb ez a szám, otthonunk, garázsunk hővesztesége és így a fűtésszámla összege is kisebb. Vagyis a hőátbocsátási tényező mutatja meg, hogy mennyire jó a hőszigetelése egy anyagnak, például vasbeton fal, tégla, kőfal. Hogyan lesz alacsonyabb a fűtésszámla? A legtöbb hő az épület falain át juthat a szabadban, ezt azonban számtalan tényező befolyásolja még (tető, padló, nyílászárók). Mégis kiváló hőszigetelés nélkül mit sem ér egy jól záró bejárati ajtó. Gondoljon csak a régi parasztházakra, aminek falai vályogból készültek és jellemzően fél méter vastagok voltak. Ezek a házak kiválóan tartják télen a meleget, nyáron pedig kellemes hűvös levegőt biztosítanak a lakóknak. A hőveszteség második fő forrásai a nyílászárók. Építési Megoldások - A régi faablakok is jó hőszigetelővé tehetők. (A régi parasztházak ablakai nem véletlenül olyan pirinyók). Az ajtók, ablakok és a garázskapu mérete, vastagsága, szigetelése, illeszkedésének pontossága befolyásolja, hogy mennyi hőt enged át.
Akár a passzívházakra előírt hőátbocsátási tényezőt is elérhetjük (0, 8 W/m 2 K), ha a külső és a belső szárnyba is vákumos vagy gáztöltéses hőszigetelő üveget építünk be. A teljes légzárás is általában biztosítható gumiprofilokkal, például a falc visszamarásával. Az ablak ilyen mértékű átalakításának csak akkor van értelme, ha a falak, padlók, födémek hőszigetelése is ilyen fokú. A régi épületeknél a falak külső hőszigetelése a tagozatok, díszítmények miatt általában nem járható út, itt a tűzfalak és a légudvarok utólagos hőszigetelésével érhető el a legnagyobb fűtésienergia-megtakarítás. Régi ablak hőátbocsátási tényező online. PM Források: Dr. Vukov Konstantin: Szerkezeti különbségek a hagyományos és az új ablakok között – a kofliktusok fő okai Harald Ibenholt: Campaign for rehabilitation of traditional Windows in Norway Lőrinczi Zsuzsa: Történeti ablakaink megtartása és felújítása
További információkért görgessen A felületi vénás trombózis és a mélyvénás trombózis tünetei nagyon hasonlóak, ezért fontos, hogy a konkrét betegség diagnózisának felállítását szakorvos végezze. A folyamat során az alábbi vizsgálatokra lehet számítani: Felületes vénák trombózisának diagnózisa A tromboflebitis diagnózisához általában elegendő a beteg elmondása, valamint a fizikális vizsgálatok elvégzése: a tünetek, az érintett felület megtekintése, megtapintása; A diagnózis felállítása során elsődleges fontosságú a mélyvénás trombózis meglétének a kizárása, ehhez ultrahangos vizsgálat szükséges; A steril tromboflebitis esetén fontos az alaposabb kivizsgálás, hiszen ebben az esetben nem külső tényezők okozzák a trombózist, a belső okok pedig egyéb betegségekben is szerepet játszhatnak. A háttér feltárását segíthetik az alábbi vizsgálatok: laboratóriumi vizsgálatok segítenek az egyéb rizikófaktorok és a várható lefolyás feltérképezésében; bakteriológiai tenyésztés a gyulladt területről vagy a vérből; a fokozott véralvadékonyság (trombofília, Leiden-mutáció) vizsgálata; képalkotó eljárások segítenek a háttérben meghúzódó betegségek azonosítására: a vénák kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (flebográfia); Duplex ultrahang-vizsgálat az erekben mérhető áramlási sebesség mérésére; mágneses rezonanciás venográfia…stb.
A 101 alsó végtag 3%-a minősült nem megítélhetőnek legalább az egyik vizsgáló szerint. Trombózis diagnózisa született mindkét vizsgáló által a proximális vénák 15. 8%-ában és a disztális vénák 16. 8%-ában. Izolált lábszár véna DVT volt a kórisme mindkét vizsgáló szerint az esetek 6. 9%-ában. A vizsgálók közötti variábilitás eredménye 0. Visszérgyulladás vagy mélyvénás trombózis? - fájdalomportál.hu. 94 és 0. 90 volt az összes DVT és a disztális DVT diagnózisa során. A tüneteket mutató lábon kívül valamennyi beteg ellenoldali alsó végtagját is megvizsgálták. A tünetmentes alsó végtagok esetén DVT diagnózisa született négy illetve öt esetben a két vizsgáló szerint. Az átlagos vizsgálati idő tekintetében szignifikáns különbség nem mutatkozott. Megbeszélés Az ultrahang szerepe a lábszárvénák trombózisának diagnosztikájában jelenleg is folyó vita tárgya. A standard venográfiával való összehasonlítás esetén az eredmények a pontosság tekintetében ellentmondásosak. Ugyanakkor a venográfia, mint standard diagnosztikus eljárás szintén vitatható. Az eljárás diagnosztikus értékére vonatkozóan segíthetnek a módszer reprodukálhatóságát elemző vizsgálatok.
Főleg akkor, ha a trombózis családilag halmozottan, több rokonnál már előfordult, fiatal korban jelentkezik, vagy szokatlan, ritka helyen lép fel. Ezeket az ismereteket Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája osztotta meg. További részletek Kérdését itt teheti fel
A Visszérvonal információs portálon talált információk csak tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakorvosi konzultációt, vizsgálatot.
További információkért görgessen A krónikus vénás elégtelenség diagnózisa a klinikai tüneteken, a beteg panaszokon, valamint a beteg fizikális vizsgálatán alapul. Ezt egészíti ki az ultrahang vizsgálat, mely segítségével felmérhető a vénák állapota. Emellett az ultrahang vizsgálat a krónikus vénás elégtelenség hátterében rejlő betegségeket is megmutathatja. Esetenként a vizsgálatokat kiegészítik pletizmográfiával, mely segítségével pontosan felmérhető a vénás visszaáramlás, az izompumpa funkciója és a funkcionális vénás térfogat. Árak - Trombózis- és Hematológiai Központ. VISSZÉRVONAL: Dr. Szabó Attila visszér-specialista ajánlásával. A Visszérvonal információs portálon talált információk csak tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakorvosi konzultációt, vizsgálatot.