Budapesten helyezik végső nyugalomra a január 5-én, kilencvenhat éves korában Párizsban elhunyt Bródy Vera Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas báb- és díszlettervezőt – közölte szerdán a Budapest Bábszínház. A bábtervezőtől október 20-án, 11 órakor búcsúznak Budapesten, a Farkasréti temető Hóvirág utcai ravatalozójában. A hamvakat szülei sírjában helyezik végső nyugalomra. Bródy Vera figurái az Állami Bábszínház előadásainak és a Magyar Televízió bábfilmjeinek köszönhetően nemzedékek ízlését, vizuális kultúráját határozták meg. Kezei közül olyan ismert bábfigurák kerültek ki, mint Misi mókus, Mazsola, a Futrinka utca egyes lakói vagy a Diótörő szereplői. Francia férjével 1968 óta élt Párizsban, ahol grafikákat, bábokat, könyvillusztrációkat készített és bábiskolában tanított. Munkásságát, művészetét 1959-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1967-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
A hetvenes évek végére Nagy Richárd elnök és Csapó András termelési igazgató lelkes támogatásával és ennek eredményeként elegendő költségvetéssel a Magyar Televízióban létrejött egy olyan bábkészítő és makett műhely, ahol a legkiválóbb szakemberek dolgoztak. Ez tette lehetővé, hogy az évente gyerekeknek készülő 10 -15 tévéjáték, tévé film egyharmada bábjáték volt. Csapó András termelési igazgató, Megyeri Károly elnökhelyettes és Nagy Richárd elnök a Futrinka utca felvételére látogattak. 1979. Szereplők/hangok Buksi: Havas Gertrúd Cicamica: Szöllősi Irén Morzsa: Simándy József Sompolyogi: B.
Futrinka utca Műfaj mese Író Bálint Ágnes Rendező Szabó Attila Hang Havas Gertrúd (Buksi) Szöllősy Irén (Cicamica) Simándi József (Morzsa) Bölöni Kiss István (Sompolyogi) Meixler Ildikó (Rókica) Zeneszerző Bergendy István Ország Magyarország Nyelv magyar Évadok 1 Epizódok 13 ( epizódlista) Gyártás Vágó Balázsi Zsuzsa Operatőr Abonyi Antal Kalmár András Szalai Z. László Szirmai Béla Részenkénti játékidő 15 perc Gyártó Magyar Televízió Sugárzás Eredeti adó Magyar Televízió Eredeti sugárzás 1980. március 30. – 1980. június 21. Első magyar adó M1, M2, Duna Státusz befejezett Korhatár Kronológia Előző Mi újság a Futrinka utcában? További információk IMDb A Futrinka utca színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, amely a Mi újság a Futrinka utcában? című sorozat folytatása, és Magyar Televízióban készült 1979-ben.
Magántermészetű kép egy kép a Futrinka utca záróbulijáról Epizódlista: A kóbor eb Tanuljunk házőrzés Rókica A szájkosár A sas Az edzett eb Az őrző-védő kalap Tájékozódó futás De jó vicc! Nyuszibaba Rókavadászok Ezüstpenész Morzsa kutya díványa Futrinka utca MTV 1979 Források: Wikipedia
Ott volt a gyerek, aki ismerkedik és rosszalkodik, és aki miatt a szomszédok naponta összevesznek, miközben szeretettel nevelik, de nem biztos, hogy egyetértenek, ahogy ez a való életben is történni szokott. Az újratervezett bábokat már egy profi báb és makett műhelyben készítették el kiváló mesterek, akik alkotótársként vettek részt a produkciókban. A hetvenes évek végére a Magyar Televízió vezetésének lelkes támogatásával és ennek eredményeként elegendő költségvetéssel az intézményben létrejött egy olyan bábkészítő és makett műhely, ahol a legkiválóbb szakemberek dolgoztak. Ez tette lehetővé, hogy az évente gyerekeknek készülő 10-15 tévéjáték, tévéfilm egyharmada bábjáték volt. A második évad 13 epizódot kapott és immár három generáció élvezte a bábjátékot. Az alkotó Bálint Ágnes már kisgyermekként is jól rajzolt. A gimnázium és a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában töltött évek után Bécsben, a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában tanult könyvillusztrálást és plakátrajzolást.
Kilencvenhat éves korában, kedden elhunyt Bródy Vera Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas báb-, díszlet- és jelmeztervező, más munkák mellett Mazsola és Tádé bábfiguráinak megalkotója – közölte szerdán a Budapest Bábszínház. Bródy Vera 1924-ben született Budapesten. A Kálvin téri zeneiskolában hegedülni, az Iparművészeti Főiskola esti képzésén rajzolni tanult. A színházi pálya is vonzotta: Makay Margitnál vett magánórákat színészetből, majd a Művész Színházban és Győrben játszott. A bábművészethez a véletlen vezette: 1950-ben látta a világhírű szovjet bábművész, Szergej Obrazcov moszkvai színházának Szempillád zizzenése című előadását, és azonnal elvarázsolta a bábok titokzatos világa. Nem sokkal később három maga készítette figurával kopogtatott be az Állami Bábszínházhoz (ma Budapest Bábszínház). A bábműhelybe került, ahol megtanulta a bábkészítést, és hamarosan a színház báb- és díszlettervezője lett. Első önálló tervezése egy francia népi bábjáték, a Szomszédasszonyok volt – idézi fel a Budapest Bábszínház közleménye.
I. Istvántól egészen I. Ferdinándig minden magyar királyt a grandiózus templomban koronáztak meg, közülük sokan itt alusszák örök álmukat is. A bazilika stílusában és esztétikai értékében a párizsi Notre-Dame-mal is felvette a versenyt. A gótikus stílusban épült gyönyörű épület, az 1500-as évek derekán török kézre került. 1601-ben a megszálló sereg felrobbantotta és porig rombolta. Ma már csak az alapzata tekinthető meg az egykor csodaszép bazilikának. Jelenleg a Középkori Romkert nevet viseli és természetesen nemzeti emlékhelynek számít ez az egykor impozáns helyszín. Székesfehérvár érdekességek: a török megszállás nehéz évei Székesfehérvár az 1500-as évek közepétől majdnem egészen az 1600-as évek végéig török uralom alatt senyvedett. Az Oszmán Birodalom pusztítását nehéz volt helyrehozni, de végül sikerült. Ebben Mária Terézia királynő is bőven kivette a részét, aki nemcsak az épületek renoválását, újjáépítését szorgalmazta, de a Székesfehérvári Egyházmegye megszervezése is az ő nevéhez köthető.
A legszegényebb kérő Lotaringiai Ferenc 1723 óta a bécsi udvarban nevelkedett. Apja, Lotaringai Lipót azzal a nem titkolt szándékkal küldte el őt egykori játszótársához, VI. Károlyhoz, hogy szem előtt legyen, amikor Mária Teréziának férjet keresnek. Lipót számítása bevált, hiszen Ferenc könnyedén beilleszkedett a bécsi udvarba, a császár is megkedvelte, és gyakran vitte magával vadászni a fiatalembert. Noha Mária Teréziának abban az állításában, hogy Ferenccel 1723 óta szerették egymást, lehet némi romantikus túlzás (Mária Terézia ekkor 6, Ferenc 14-15 éves volt), kétségtelen, hogy a kis főhercegnő is rokonszenvezett a megnyerő lotaringiaival. Fájlalta is, amikor 1729-ben Ferenc visszatért Lotaringiába, hogy átvegye nemrég elhunyt apja örökségét. A következő éveket Ferenc Lotaringia irányításával és európai körutazással töltötte. Ám éppen távolléte alatt érett meg a bécsi udvarban az – a még mindig kimondatlan – elhatározás, hogy Mária Terézia kezét tényleg Ferencnek adják. 1732-ben hívták vissza Bécsbe, és VI.
Lajoshoz). A politikai okokból kötött érdekházasságot viszont csak hét évvel később hálták el. 5. A kései nász okáról több legenda is kering. Egyes források szerint a trónörökös fitymaszűkülete miatt nem tudtak egy ideig gyermeket nemzeni, amíg meg nem műtötték. Mások szerint az lehetett az ok, hogy a fiatal párt senki sem készítette fel a házastársi kötelességekre. A legvalószínűbb viszont az, hogy az érdekházasság ennyi idő alatt fordult szerelembe – már csak azért is, mert egészen a vérpadig kitartottak egymás mellett. 6. Házasságukból négy gyermek született: Mária Terézia Sarolta, Lajos József, Lajos Károly, Zsófia Ilona Beatrix. Sajnos közülük csak Lajos Károly herceg érte meg a felnőttkort. 7. Marie Antoinette-t a politika egyáltalán nem érdekelte, csak a divat, a fényűzés és a szerencsejátékok. Soha előtte (és valószínűleg utána sem) költött királyné annyit ruhákra. Becsvágyó asszonyként arra törekedett, hogy elérje a "legelegánsabb francia nőként" csodálják. Ez ugyan nem sikerült, ellenben kiérdemelte "a Franciaország legszebben lépkedő asszonya" címet.
Sokkal inkább az intelligenciájának és a bölcsességének. Csak ezt a férfiak egy része még ma is nehezen ismeri el... Gyárfás Dorka Kép: Martin van Meytens: Mária Terézia, Ausztria császárnője (1759, olaj, vászon)
12. A királyné esztelen költekezéseit a nép, de még a férje is megelégelte. Gúnyiratok, pamfletek születtek róla és kegyenceiről, a király pedig egyszer, amikor késő éjszakáig mulatozott, bosszúból bezáratta a palota kapuit, így feleségének hajnalig kellett a hintójában dideregnie. 13. A híres "nyakék-per" 1784-ben kezdődött, amikor Jeanne de la Motte grófné, a Valois királyi ház távoli leszármazottja, saját meggazdagodásához használta fel Marie Antoinette nevét: aláírását meghamisította, és egy 1 600 000 livre-t érő gyémánt nyakéket vásároltatott fel a gyanútlan Rohan hercegérsekkel. A királyné értetlenül fogadta a hamisított aláírással ellátott fizetési kötelezvényt, és mivel nem volt, aki kifizesse a drága ékszert, a szélhámosság kitudódott, s hosszú pereskedés után a csalókat letartóztatták. 14. Bár a királynőnek remek érzéke volt a divathoz és a pénzszóráshoz, az uralkodáshoz sajnos kevésbé. A palotán kívül a nép éhezett, és az 1788-as gabonatermés minden addiginál kisebb lett. A hagyomány szerint ekkor hagyták el Marie Antoinette száját a hírhedt szavak: "Ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot! "
Ülő sor: Klemens főherceg (Valéria fia), Mária Valéria főhercegnő (Ferenc József lánya), Matild főhercegnő (Valéria lánya), Ferenc József császár, Ottó főherceg (Károly trónörökös fia; trónörökös), Gizella főhercegnő (férjezett címén bajor hercegné, Ferenc József lánya). (A kép forrása. )