A beszélgetés mellett zenei betétek és performanszok színesítik az estet. A MŰVÉSZASZTAL – a Móricz Zsigmond Színház színművészeinek bevonásával –annak bemutatására törekszik, hogyan működik együtt irodalom és színház, hogyan lesz egy, az író által szövegként megkomponált jelenetből vagy karakterből a dramaturg. a rendező és a színész munkájának, egyéni hozzáadott értékének köszönhetően élő valóság, hús-vér figura, a közönséget a székhez szögező jelenet. Eddig Boldizsár Ildikó, Grecsó Krisztián, Tompa Andrea, Dragomán György, Csabai László, Háy János és Gerlóczy Márton voltak a Művészasztal vendégei. Jegyvásárlás online itt (Művészasztal Kováts Judittal) továbbá a Móricz Zsigmond Színház jegyirodájában (Nyíregyháza, Országzászló tér 6., H-P: 09-17 óra között), és az est kezdete előtt majd a helyszínen is. Ára mindössze ezer forint. Kováts Judit Nyíregyházán élő író, szerkesztő, a Feliciter Kiadó vezetője. A napokban kapta meg a megyei Príma Díjat magyar irodalom kategóriában. Novellái, regény-részletei és esszéi jelentek meg több folyóiratban, a Jelenkorban megjelent, Pusztulás című novelláját beválogatták a Körkép 2011. kiadványba (Magvető Könyvkiadó).
A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hiába írunk 1942-t, hanem élik a maguk megszokott diákéletét. Amellett, hogy félik a tanáraikat vagy a latindolgozatot, Horthy Miklós fiába a hősi haált halt fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. A plátói rajongás után azonban az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében, ám a közelgő háború elszakítja őket egymástól. Amint a front megérkezik, már mindenki csak azon igyekszik, hogy valahogy életben maradjon a végsőkig redukált létben, vagy épp egy aprócska előnyt kicsikarjon magának, amely lehet, hogy éppen a túlélést jelenti. Kováts Judit az "oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról és az orosz megszállásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a minimalista stílusú regénynek. Az író távolságtartó: csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, de a tanulságokat nekünk kell levonnunk.
Az Artisjus Irodalmi Díjat próza kategóriában az idén Kováts Judit nyíregyházi író veheti át HAZÁTLANOK című regényéért. Az Irodalmi Nagydíjat Kovács András Ferencnek ítélték oda. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Kováts Judit, Cselényi Béla, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-i díjátadó ünnepségen. Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki németajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel. A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg. Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a mű tárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg. – írja Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában. Az Artisjus március 2-án már 20. alkalommal díjazza a szakma által legjobbnak ítélt alkotókat: zeneszerzőket, szövegírókat, irodalmi szerzőket.
Később pedig elviszik "jóvátételi munkára" is, ahonnan hetek múlva sikerül megszöknie. Kováts Judit az "oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról, az orosz megszállásról, majd a kuláküldözésekről, a kollektivizálásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a regénynek, melynek témája a második világháború, narrátora pedig egy nyolcvanöt éves asszony, aki '44-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. Az írás az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogy a levéltári forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit elmond megtörtént, igaz esemény. A dokumentarista látásmód minimalista stílust eredményez, Kováts csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, a tanulságokat nekünk kell levonnunk. A tények makacs dolgok: az események kommentárok nélkül követik egymást, a tettek beszélnek az elvek helyett.
A második esten Grecsó Krisztián író, költő, szerkesztő volt a vendég, a központi téma pedig a család. Színművészeink a Harminc év napsütés és a Mellettem elférsz című Grecsó- művekből alkotott jelenetekkel illusztrálták a témát, felolvasó színház formájában. A MŰVÉSZASZTAL harmadik estjére 2018. február 8-án, csütörtökön 17 órakor kerül sor. Tompa Andrea író, színikritikus, a Színház c. folyóirat főszerkesztője lesz a vendég, a téma a kisebbségi lét. (A színpadi megoldás legyen meglepetés! ) * Tompa Andrea író, színikritikus. 1971. július 4-én született Kolozsváron, 1990 óta Budapesten él. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett. 2000–2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. 2008 óta tanít a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, 2009 óta a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. Regényei: A hóhér háza (2010. Kalligram Kiadó) Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben (2010.
A közel 100 órányi hanganyag lett eddigi három regényének legfontosabb forrása. 2012-ben a Megtagadva, 2015-ben az Elszakítva, tavaly pedig a Hazátlanok jelent meg a Magvető kiadásában. Hétfőn, a Budapest Music Centerben, egy hatalmas koncertteremben tartották a díjátadó gálát a zene és az irodalom több kategóriájában. A folytatásban egy mesegyűjtemény szerepel az író tervei között, hiszen azt mondta, hogy vége. Három traumaregény után nem akar már tovább a XX. századdal foglalkozni, bár ha szembe jön egy újabb megrázó történet, mit lehet tenni, azt is megírja. De előbb a mese! Találkoztam egy legendagyűjteménnyel, a Tátráról szólt. Grósz Alfréd gyűjtése volt adatközlőkkel, hogy a hegycsúcsokhoz, tengerszemekhez, völgyekhez milyen legendák, mondák fűződnek. Gyönyörűségesek. Rövidebbek, hosszabbak voltak ezek a bejegyzések. Akkor a regény közben én hármat megírtam elejétől a végéig. Ezt a mesét írtam belőle, ennek a regényben széttöredezve egy-egy elemét, motívumát elhelyeztem. Abban a korszakban, amikor ezeket a tragédiákat és borzasztó dolgokat olvastam, tanulmányoztam, rémálmok gyötörtek, szinte felszabadulás volt mesét írni.
(12 km) Zirc-Akli: Horgásztó (14 km) Eplény: Síaréna és Bringaréna (20 km) Bakonybél: Pannon Csillagda, Szent Mauriciusz Monostor (28 km) Veszprém: Veszprémi Vár, ZOO (38 km) Balaton, fürdési lehetőség, Balatonfűzfői bob (46 km) Pápa: Eszterházy Kastély, Várkertfürdő (46 km) Pannonhalma: Apátság (27 km) Győr: Város központ, Rába Quelle Gyógy-Termál-és Élményfürdő, ZOO (46 km) Tés: Szélmalmok (24 km) Várpalota: Thury Vár (34 km) Bringaréna, Eplény Via ferrata, Csesznek
Via ferrata Cseszneki via ferrata utak - Gyerekeknek 12 éves kor felett ajánlott, tapasztalt felnőtt kiséretében! - Mindig használjuk az előírt védőfelszereléseket! - Nedves, viharos időben fokozottan balesetveszélyes a via ferráták használata! Hossza: 180m, szintkülönbség: 60m Mászásidő: 10 - 50 perc Időszak: egész évben mászható Várpanoráma út - nehéz, nagyon nehéz Bakony Csesznek, Porva-Csesznek, Zirc A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. Góré túraoldala - Csesznek vasalt útjai: Ostromlók útja, Várpanoráma út és Tálos Zoltán emlékút. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is. Wikipédia>> Csesznek Veszprém megye A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven.
A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik. A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. Feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni főispán, IV. Béla király kardhordozója. >> További információkat a környékről itt találhatsz -
Irodánk biztosítja részedre a megfelelő felszerelést. (Saját felszerelés saját felelőségre használható), de ez nem csökkenti a részvételi díj költségét! A felszerelések helyes használatát a túravezetők elmagyarázzák. Kiutazás: Modern szép autóbusszal utazunk, amelyet két gyakorlott gépkocsivezető irányít. Oda- és visszaúton kb. 3-4 óránként tartunk rövid pihenőket benzinkutaknál vagy nagyobb parkolókban. A pihenőhelyek mosdóiban néha fizetni kell, ezért jó, ha van aprópénz. A buszokon ülésrend van, a helyfoglalás az előleg-befizetés sorrendjében történik, amit jelentkezéskor jelezni kell. A teljes csoport elhelyezése érdekében az iroda fenntartja magának a jogot, hogy a helyfoglaláson változtasson. Via ferrata csesznek radio. A fel illetve leszállások csak a kijelölt felszálló helyeken lehetségesek. Étkezés: Az útra pakolj néhány szendvicset, gyümölcsöt, innivalót. A hegyen a turistaházban lehetőség van meleg ételt és italt vásárolni. Csomagolás: A túrán egy kisebb, 20-25 literes hátizsák bőven megfelelő, ebbe beleférnek személyes irataid, pénztárcád, esőkabátod, élelmed, ivóvized.
Ezen felül pedig a nehezebb terepekhez szükséges lépéseket, gyakorlatokat is elsajátíthatod.