Cikkszám: RB-3320 38. 090 Ft Ezt a modellt azoknak ajánljuk, akik kedvelik a megszokottól merőben eltérő, meglepő formavilágú világítótesteket. A fekete-fehér, keskeny gyűrűből és eltérő méretű hengeres elemekből álló lámpa anyagát alumínium és akril adja. Cikkszám: RB-3509 A csillogó effektes nagyméretű, kerek lámpát elsősorban a nappaliba vagy a hálószobába ajánljuk. Hogyan válasszunk függőlámpákat az otthonunkba? | Femcafe. Az A energiaosztályba tartozó, beépített LED fényforrás energiafogyasztása 24 W, fényereje 1800 lumen, élettartama 30 000 óra. Az okos lámpa színhőmérséklete 2700-6500 K között tetszés szerint változtatható, azaz képes meleg, természetes vagy éppen hideg fehér fénnyel megvilágítani az adott helyiséget.
Ne felejtse el, hogy a nappaliba tartoznak a textíliák, szőnyegek, lámpák, festmények és dekorációk is. Mindez hozzájárul a varázslatos, csillogó hangulathoz, és tökéletes, stílusos és egyedi szobát teremt. Érdekes ötleteket az elrendezésekhez, a legmagasabb minőségű termékeket és kiegészítőket talál a Merkury Market üzletünkben. A divatos belső terek mostantól az Ön keze ügyében vannak. Vásárlásra invitáljuk Önt! EGLO SELUCI, a komplex modern lámpa! - Világítástechnikai Inspirációk. Inspirálódjon! !
Mire is szoktunk mondani, hogy modern lámpa? Több szempontból is megközelíthető a témakör, ugyanakkor az biztos, hogy egyik fő jellemzője, hogy letisztult külseje legyen. Aztán az, hogy technikailag is a csúcsot képviselje, tehát LED-es lámpa. Továbbá ott van, hogy napjainkra elvárás, hogy több funkciós és számos beállítási lehetőséggel legyen megalkotva. Komplex? Az előzőleg felsoroltak mind összegyúrva! Az új kifejezés erre: EGLO SELUCI! És ezt a most bemutatott SELUCI lámpa be is bizonyítja könnyedén. Lássuk első blikkre a vizuális meghatározását. Egyszerű, kerek. Méret szerint meglehetősen nagy, a maga 49cm-es átmérőjével. Szín szerint pedig, létezik egy totál fehér variáns. Rábalux Brigitte LED 5 izzós függeszték - Nappali LED lámpa. Ezenkívül még elérhető egy fekete díszperemmel dekorált típus is. A SELUCI pikantériáját a fény szempontjából egy nem túl tolakodó, kellemes indirekt fény nyújtja. Ez a kis hangulatvilágítás része mennyezet irányába vetül, így adva egy különleges esztétikai összképet. Eddig már bebizonyosodott, hogymint általában minden EGLO lámpa, a SELUCI tagjai is magával ragadó külső jegyekkel rendelkezik.
Hogy egy kicsit megkönnyítsük az új függőlámpák kiválasztását, készítettünk néhány praktikus tippet és inspirációt az érdekes modellekhez, amelyek között kétségkívül megtalálhatod a kedvencedet. Feldobja a teret A világítás jelentősen meghatározhatja az otthon karakterét. Ez különösen igaz az esti és éjszakai órákban. Fontos, hogy gondoskodj a megfelelő elrendezésről, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a lámpák nappal is láthatóak, tehát a designjukat sem szabad félvállról venni. A függőlámpákra különösen érdemes odafigyelni, mivel szépen feldobják a teret és fokozzák annak egyedi stílusát. Hová alkalmasak a függőlámpák? Ne feledd, hogy nem minden helyiség alkalmas függőlámpák felszerelésére. Kerülni kell például a folyosókon és a fürdőszobákban. Ez azért van így, mert ezek a terek általában szűkebbek. A mennyezetről lógó lámpa vizuálisan még kisebbé tenné a szobát, és akadályozná a mozgást is. Tipp: Próbáld meg a függőlámpát a mennyezet olyan részére szerelni, amely alatt nem jártok gyakran.
MALMO kollekció - modern klasszikus A lengyel Milagro márka által létrehozott MALMO sorozat lámpabúrája kiváló minőségű fémből készült. Klasszikus forma és modern design jellemzi. Időtlen formájú és lágy vonalakkal ellátott lámpaernyői különösen jól használhatók minimalista elrendezésben. A kollekció hét különböző színű függőlámpából áll. Magasságuk 40-90 cm között állítható. Széles színválasztékának köszönhetően a lámpák a ház bármely helyiségéhez igazíthatók. Az elegáns fekete és a semleges fehér, arany vagy króm részletekkel jó választás az étkezőbe, konyhába, nappaliba és hálószobába. A pasztell színek - menta, rózsaszín és kék pedig remekül illenek a gyerekszobába vagy finom enteriőrökbe. A MALMO lámpacsalád további elemeihez kattintson IDE! Április 30-ig 13-30% akció minden termékre!
MTI, 2020. február 13., 11:26 A Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budai Vár régen elbontott, történelmi épületei, a lepusztult kertek, a sétányok és a várfalak. Így a Főőrség és a Lovarda is régi pompájában, az eredetivel szinte teljesen megegyező módon helyreállított állapotban várja hamarosan a látogatókat. A műszakilag elkészült, újjáépülő Lovardát a budai Várban régi pompájában állították helyre. A Hauszmann Alajos által tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. Most 70 év után született újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. A multifunkcionális rendezvénytérnek szánt épületet jövőre adják át a környezetének rendezése és akadálymentesítése után.
Azért, hogy a Várba egyszerűbben és kényelmesebben lehessen feljutni a Palota útról, újjáépül a Hauszmann-féle rámpa is, amely akadálymentes kapcsolatot biztosít a Csikós udvar és a Hunyadi udvar és az Északi Kortina fal liftjeinek szintje között. A háromkarú rámpa tökéletes kilátást biztosít a budai hegyekre, illetve a Tabánra. Az eredeti képek, tervek és szállítólevelek felhasználásával rekonstruált építmény a pillérekkel tagolt támfalra épül rá. Az egyes pillérek között a Csikós udvaron köztéri mosdóblokkok, padok, illetve kisebb kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A rámpa alatt mindenki által látogatható régészeti kiállításra is nyílhat majd lehetőség. Forrás: Karasz A Hauszmann-féle rámpa újjáépítése mellett több olyan fejlesztés is zajlik, amely segíti a Csikós udvar és ezáltal a Budai Vár akadálymentesítését. Ezek célja, hogy a jelenlegi kis kapacitású OSZK-liftet kiváltva megkönnyítse a látogatók feljutását a Palota útról a Vár területére. A készülő új liftek akadálymentes kapcsolatot teremtenek majd a Palota út és a Csikós udvar között.
Gömbfülkéket, és göm üstöket vájtak. A budai várhegyen a vár megépülte előtt is éltek falusiak, akik valószínűleg a kútásások során bukkantak a barlangüregekre. XIII. században a pincéket főképpen víz, és bortárolásra, vagy raktárnak használták, majd a II. világháború kezdete előtt hadászati szempontból összekötötték, és megerősítették, így egy igazi labirintus alakult ki. Ez a természetes rendszerben nagy pusztulást is okozott. Azóta elkezdtek fejlődni az álló, és függő cseppkövek is. A várhegy területének nyolcada üreg! A barlangrendszer legnagyobb része az utcák, terek alatt található, kis részük a házak hátsó része alatt. A pincelejárók ezekre merőlegesek. A kutak és kürtők jelentős része a leaszfaltozott járda alatt van.
Fotó: Péter Kálló - We Love Budapest A budapesti városkép ikonikus pontja a Budai Vár zöld, kopottas kupolája, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a városra. A tavaszias időben felmerészkedtünk, hogy megcsodáljuk az ébredező, napfényben fürdő Budapestet. Ma a pesti Duna-korzók bármelyik pontjáról gyönyörködhetünk a Budai Vár és kupolájának látványában, pedig régen pontosan így festett a látkép, mivel egy jóval kisebb és alacsonyabb tetőépítmény fedte a Királyi Palotát. Fotó: Schermann Ákos Budapest második világháborús ostromában az egészet rommá lőtték, és a 60-as évekbeli újjáépítéskor került rá a ma is látható zöld kupola. A panorámaterasz 2006-ban nyitott meg újra, 27 éves szünet után. Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest A harmadik emeleti kupolaterem kiállítótérként funkcionál, ahol Szervátiusz Tibor: Tüzes trónon című, Dózsa Györgyöt ábrázoló szobra köszönti a látogatót, míg fentről egy lepottyanó embereket ábrázoló installáció ereszkedik alá. Innen nyílik a szűk lépcsősor, amin keresztül fel lehet jutni a kupola panorámateraszára április és november között, keddtől vasárnapig 10-17 óráig, és ehhez elég a múzeum bármelyik kiállítására megváltott belépőjegy.
A Sándor-palotával szemben lévő telken az egykori főúri lakhely romjait – mivel nem tudtak vele mit kezdeni – még 1968-ban robbantották fel. A rekonstrukcióba még idén vágnak bele. Külsőre pont úgy fog festeni, mint a háború előtt. Az épület jelentős részt irodaként üzemel majd, de a reprezentatív helyeket és az egykori rezidencia kertjét a nagyközönség is fel tudja majd keresni. A romterület a Szent György térről nézve (baloldali kép) és a Főhercegi Palota újjáépítéséhez készült látványterv (jobboldali kép) Budavári Palota A Hauszmann-projekt legambiciózusabb pontja magát a Királyi Palotát érinti. Az épületóriás a tervek szerint idővel majd visszakaphatja egykori díszes homlokzatait. A Palota a háború alatt súlyos károkat szenvedett. Sokáig kérdés volt, hogy a megmaradt torzóval mit kezdjenek. Rákosi még az államaparátus központját képzelte ide, Kádár alatt viszont az a döntés született, hogy a Várban inkább kulturális intézményeknek kell helyet adni. A budavári Palota régen és napjainkban Ennek megfelelően zajlott az újjáépítés is, amelynek során a korábbi palotának egy jóval visszafogottabb, kevésbé díszes verziója valósult meg a Várhegyen.
Végül elkészült a csarnok, amely a Királyi Palota lovardájaként szolgált negyven éven át. A mellette álló istállóépület viszont túl kicsinek bizonyult, ezért a lovaglótermet istállóvá és kocsiszínné alakították. 1899 és 1900 között az új palotaegyütteshez méltó lovardát építettek a Csikós udvarban. A Lovardát a századforduló idején csak az udvartartás céljaira használták egészen 1938-ig, amikor az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolájával bővült. A lovas alegység reprezentatív bemutatókat tartott a Lovardában, amely egészen 1950-ig állt, amikor is a világháborúban megsérült, de nem menthetetlen épületet politikai okokból elbontották. Az újjáépített Lovarda megújult funkcióval, közel 1500 négyzetméteren 21. századi multifunkcionális rendezvénytérnek és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló tereknek ad majd otthont. A beruházás célja egyrészt a Vár kulturális vonzerejének növelése, másrészt pedig a Királyi Palota századforduló környékén létrehozott impozáns épületegyüttesének megidézése. A kormánybiztos elárulta, hogy a Lovarda a nagyközönség számára 2021-ben nyílik meg, a környezet rendezése és akadálymentesítése után.
Budapesten a második nagy világégés arányaiban a Várnegyedben okozta a legnagyobb károkat. Mire a harcok véget értek, csak a lakások 26 százaléka maradt meg épségben. A fővárosi Királyi Palota környékén még mindig ott éktelenkednek a világháborús sebek és a későbbi bontások szomorú emlékei. A Szent György tér nyugati oldala a mai napig romterületnek számít. A budavári palotanegyedben az utóbbi időben viszont egymást érik az új beruházások. A Hauszmann-projekt keretében a Királyi Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső időközben el is készült. A következő években pedig újabb rekonstrukciókra fog sor kerülni. Vöröskereszt Székház A '46-os bontás óta a Dísz tér 1-es számú telkén csak egy téglakerítés áll. Errefelé éveken át egy szedett-vedett piac működött, ahol a külföldiek méregdrágán vehettek szuveníreket. Ám ez a hely nem mindig nyújtott ilyen lelombozó látványt: a háború előtt itt épült meg a Vöröskereszt eklektikus székháza, amelyet később a Külügyminisztérium használt. A mutatós épületet jövőre kezdik el visszaépíteni.