A cégek szerint sokat segítene, ha lazítanának a rostok és a habok újrahasznosításának előírásain, és akkor ezeket is újra lehetne hasznosítani, mint mondjuk a régi szőnyegeket a lóistállókban. A feldolgozás kb. úgy néz ki, hogy van egy nagy zúzógép, ami összenyomja a matracokat, majd egy csúszdarendszerbe dugja őket, ahol nagy porszívók kiszívják az anyagokat, szétválasztva a rostot és a habot. Egy ponton mágneseket is használnak, de ezeket nagyon magasra kell rakni, hogy ne tegyék tönkre a számítógépeket és a mobilokat. Mindenki egyre jobb matracokat akar, de ez újrahasznosítási rémálomhoz vezetett. A daráló acélpengéit pár hetente cserélni kell, mert gyorsan elhasználódnak, de hegesztik is őket, hogy tovább bírják. Ahol megjelenik a szemét, ott a bűnözők is megjelennek. Sokan hivatalosnak tűnő weboldalt csinálnak, majd magukat újrahasznosítónak álcázva használt matracokat gyűjtenek be, kiválogatják a jobb állapotban lévőket, újrahúzzák őket, becsomagolják, akár híres matracgyártók logójával, majd a piacon ezeket újként adják el, pedig sokszor tűzveszélyesek is lehetnek.
Az üzem évente több mint 200 tonna poliuretánt hasznosít újra. A gyapjúrészekből ruházati cikkek készülnek. A rugókat újrafelhasználják, a fából pedig forgács lesz. Az Egyesült Államokban már létezik egy ingyenes online adatbázis, melyben a lakosság megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb eső matracújrahasznosítót. Magyarországon a legtöbb matracgyártó és -forgalmazó még nem veszi vissza az elhasználódott terméket. A cégeknek nem éri meg a visszahozott matrac tárolása és megsemmisítése, szabályok pedig nem kötelezik őket arra, hogy környezetbarát megoldást válasszanak. Az újrahasznosításhoz szükséges háttéripar sem alakult ki még nálunk. További nehézséget jelent, hogy a matracok szállítása kis térfogatsúlyuk miatt igen költséges. Akadnak azért pozitív példák, néhány cég már próbálkozik az egyes anyagfajták szétválasztásával és szelektív gyűjtőbe vitelével. Az általunk megkeresett gyártók és forgalmazók közül az IKEA és a T-Textil Kft. vállalja a matracok visszavételét és anyagfajtánként történő újrahasznosítását.
A szemetelés is nagy probléma: az angliai önkormányzatok évente 58 millió fontot költenek a szemét felszámolására, a matracok a leggyakoribb illegálisan kidobott tárgyak között vannak. A Nemzeti Ágyszövetség (National Bed Federation – NBF) szerint a matracoknak csak kb. 19 százalékát hasznosítják újra, ugyanis azokat a gépgyilkos rugók miatt nagyon macerás feldolgozni. A matracbiznisz nem csak Nagy-Britanniát sújtja, egyre inkább globális probléma. Csak az Egyesült Államokban évente 18, 2 millió matracot dobnak ki, miközben az egész országban csak 56 létesítmény foglalkozik az újrahasznosításukkal. A folyamatosan növekvő matracszeméthegy mögött most is a fogyasztói szokások változása áll: volt idő, amikor az emberek 8-10 évente cserélték le a matracaikat, de amióta az online kiskereskedők egyre nagyobb választékot kínálnak, a vásárlók egyre jobb matracokat várnak el, így gyakrabban is cserélik. Férfiak matracokat cipelnek Haitin 2016. november 6-án. Illusztráció: Hector Retamal/AFP A cikk szerint a hengerelési technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy a matracokat kisebb, könnyen szállítható dobozokba tegyék, és ez sok új céget arra ösztönzött, hogy belépjenek a matracok 30 milliárd dolláros nemzetközi piacára.
A 100 négyzetméter alapterületet meghaladó üzletek esetében 15 vagy 20 négyzetméter juthat egy személyre. A bevásárlóközpontok, plázák esetében egyedi szabályozás kidolgozása szükséges, tekintettel arra, hogy azok működése eltérő az egyéni üzlettípusoktól. Mutatjuk, hogyan működik a négyzetméter-alapú korlátozás - Blikk. Ezen üzletek esetében is a négyzetméter-alapú korlátozások betartása lenne irányadó. Ezen kívül a bevásárlóközpontok közös területein tartózkodók/várakozók esetében a távolságtartási előírások betartását javasolják, amit az üzemeltető köteles ellenőrizni. Az üzletekbe és szolgálató helyekre történő belépést követően ellenőrzött módon legyen kötelező a kézfertőtlenítés. A fizikai kontaktussal járó szolgáltatási szektor esetében (fodrász, kozmetikus, cipőjavító, ruhatisztító, varrónő, stb. ), amikor üzlethelyiségben végzik a szolgáltatást, a kereskedelemhez hasonlóan a négyzetméter alapú szabályozás alkalmazását javasolják, ötvözve a kifejezetten betartandó járványügyi előírásokkal – például az ügyfelek közötti távolság, az ügyfélszám korlátozása, az ügyfelek utáni fertőtlenítés, a vírus terjedését gátló védelmi eszközök használata stb., amelyek teljeskörű teljesítése esetén kerülhet csak sor a nyitásra.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról kedden. "Ma a kamara képviselőjével tárgyalhattunk. Harcosak, újranyitást akarnak. Boltok, szolgáltatások és általában az élet kereteinek, természetes kereteinek helyreállítását kívánják, és igazuk is van. Átállnak a boltok a négyzetméter alapú szabályozásra | Startlap Vásárlás. De azt is meg kell érteniük, hogy az életvédelem szempontja az első. Amíg minden 65 év fölötti, oltásra regisztrált honfitársunkat nem oltottuk be, addig az újraindítást nem kezdhetjük meg, hiszen ők közvetlen életveszélyben vannak - közölte a kormányfő Facebook-oldalán. Majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néhány konkrét ajánlását is ismertette: "Ugyanakkor elfogadtuk a kamara több javaslatát, amelyek ésszerűsítést és árnyaltabb szabályozást céloznak meg. Kérik, hogy a boltok esetében az általános zárás helyett négyzetméter alapú korlátozásra térjünk át. Külön plázaszabályokat is javasolnak. És a szolgáltatások megnyitásához szükséges sajátos szabályozási elemekre is javaslatot tettek.
A Modern Vállalkozások Programja egyedülálló kezdeményezés, amely nemcsak halat ad, hanem hálót is biztosít az érintett vállalkozásoknak – mondta Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégiumának elnöke, információs társadalom és digitális gazdaság szakértő. Május végétől az ügyeskedő üzletek, webshopok a továbbiakban már nem kerekíthetik vonzóbbá a kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre feltornázzák áraikat. Vírushelyzet és a négyzetméter alapú korlátozások - Hír - SecuriFocus. Az Európai Tanács döntése értelmében az unió tagállamai erőforrásokat csoportosíthatnak át a kohéziós politikai alapokból és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból az orosz katonai agresszió következtében Ukrajnát elhagyni kényszerülő menekültek támogatására. Az orosz-ukrán háború hatásai világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást – állapítja meg a KPMG Global Economic Outlook. Rekordbüntetést szabott ki a NAIH, melyet a március végén megjelent előző évi beszámolójában hozott nyilvánosságra.
Ez azt jelenti, hogy itt se várható nagy tolongás. A SPAR élelmiszer-üzletlánc üzlete esti kivilágításban Kőbányán 2021 márciusában – Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi / MTI De nézzünk még pár példát a kereskedelemben járatos adatai alapján! A Kossuth Lajos utcai Aldiban (Budapest) 133, a soroksári Ikeában 3400, a Teréz körúti Rossmannban 32, a váci úti Praktikerben 1200, míg a Pozsonyi úti (Budapest) CBA Prímában 65 vásárló tartózkodhat egyszerre. Persze az egyelőre nem világos, hogy a bolt alapterületénél csak az eladótér számít-e majd, vagy ide sorolják a raktárakat is, ahova a vásárlók nem mehetnek be. Az nem valószínű, hogy a polcok, berendezések által elfoglalt helyet is le kellene vonni, hiszen az egy elég bonyolult számolgatáshoz vezetne. De az se tudni egyelőre, hogy a bolti dolgozókat is az üzletben tartózkodókhoz kell-e sorolni, mint ahogy az is kérdés, hogy a bolton belül miként lehet megakadályozni a tömörülést például a húspult vagy a pénztár előtt. Hogyan számolják a vásárlókat?
Mégpedig a legegyszerűbben úgy, hogy egyszerre csak bizonyos számú vásárlót engednek be az üzletekbe - ezt az ötletet látszik követni a hazai kamara javaslata. De hogyan is működik ez a gyakorlatban? Nos, pontosan úgy, ahogyan azt elképzeljük: az áruházi "beengedő-emberek" felügyelik a bejáratokat, limitálják például a bevásárlókocsit számát és alkalmazzák az "egy ki, egy be" elvet, azaz a soron következő vásárló csak akkor léphet be a boltba, ha az előző már elhagyta azt. És hogy mennyi is pontosan az annyi, azaz hány fős létszámkorlátozásokra kell, illetve lehet számítani? Erről pontos hazai információk jelenleg nincsenek, hiszen a kormány csak holnapi ülésén tárgyal egyáltalán az ötletről. Támpontul azonban álljon itt egy külföldi péda! Tavaly a Tesco az Egyesült Királyságban nagyság szerinti sávokba sorolta üzleteit, és e szerint határozta meg, egyszerre mennyien lehetnek egy légtérben: íme! A lánc legkisebb, nagyjából 180 négyzetméteres boltjaiba egyszerre 10 vásárlót engedtek be Angliában.