Ha ott járunk, könnyű megérteni miért. A félsziget az egyetlen hely a világon ahol az albatroszokat tudatosan tenyésztik a Taiaroa Head nevű kolónián. A rezervátumba látogatva megcsodálhatjuk a több, mint három méter szárnyhossszal rendelkező és az akár 120 kilométer per órára is felgyorsuló tengeri madarakat. A látogatásra legmegfelelőbb időpont a november, ami a madarak párzási és fészekrakási időszaka. Hamarosan kihalhat Új-Zéland édesvízi állatvilága. A január és február között kikelő, a repülésre született fiókák szeptemberben szállnak fel először. Kivik Ahhoz képest, hogy a kivik Új-Zéland leghíresebb állatai, mégis sokszor meglepően nehéz megtalálni őket. A félénk és főként éjszaka aktív madarak kiszúrása igazi kihívás. A kivi veszélyeztetett állatfaj, így a természetben való előfordulása különösen ritka. Akárhogyan is, természetes élőhelyükön, a Stewart szigeten tapasztalt túravezetők segítségével, mint például a Real Journeys, egy éjszakai séta keretében a szerencsések mégis láthatják őket. Egyes állatparkokban, mint például a Christchurh Willowbank, mesterségesen kiépített sétáin az éjszakai körülményeket imitálva akár pár méterre is sétálhatunk a madaraktól.
Ezt a faunabirodalmat nyugaton az úgynevezett Wallace-vonal választja el az orientális faunaterülettől, amely viszont Dél- és Délkelet-Ázsiát foglalja magába. A Wallace-vonalat a délkelet-ázsiai és az ausztráliai fauna közötti átmenetet tanulmányozó, de a Darwinnal egy időben közzétett evolúcióelmélete nyomán is ismert tudósról, Alfred Russsel Wallace-ról nevezték el. Az ausztrál régió faunájában nagyon magas az endemikus, tehát a csak itt honos állatfajok, sőt állatcsoportok száma. Új -Zéland faunája - Fauna of New Zealand - abcdef.wiki. Ilyen állatcsoportot alkotnak például a tojásrakó emlősök, az erszényesek számos csoportja, így a kenguruk, a koalák, a vombatok, a bandikutok, a kúszó erszényesek és a ragadozó erszényesek is. A régió sajátos állatai közé tartoznak a paradicsommadarak, a lantfarkú madarak, illetve – ha Új-Zélandot is beleszámoljuk – a keák és a kivifélék is. Annak okára, hogy az ausztrál régióban ilyen sok különleges, máshol nem honos állat él, a földtörténeti múlt segít rávilágítani. Évmilliókkal ezelőtt a kontinensek egyetlen hatalmas szárazulatot (Pangea) alkottak, amely előbb egy északi (Laurázsia) és egy déli részre (Gondwanaföld) szakadt.
-i len. A talajnak mintegy 2 / 3 -a megmívelhető föld. Az erdők mintegy 10 millió acret takarnak. Az állattenyésztés igen jelentékeny. Leggyorsabb a fejlődés a juhtenyésztésben. A bányászat termékei (1894) ezüst (6697 fontsterling értékben), antimon érc (761 font), mangánérc (1156 fontsterling), szén (395, 869 fontsterling) és arany (887, 839 fontsterling). Az ipar szintén fejlődik és emelkedik. 1878. még csak 1271 volt az ipartelepek száma, 1890. már 2570; ugyanakkor 29, 880 munkást foglalkoztatott és évi termelésének értékét 9, 4 millió fontsterlingra becsülték. Lakosság, kereskedelem. Izland különleges állatvilága | Bono Utazási Központ. A lakosok száma, nem számítva az őslakosokat, 1891-ben 626, 658, 1896. pedig 703, 360 volt, akik közt 371, 415 férfi és 331, 945 nő; ezek az egyes tartományok szerint a következőképen oszlottak meg: [ÁBRA] A maorik (l. o. ) az őslakosok száma 21, 515 férfi és 18, 290 nő. A bevándorlott lakosok közül 96, 7% brit alattvalóként született, 3, 3% pedig idegen; jelentékeny a kínaiak száma is. Foglalkozásra nézve volt 1891-ben 59, 67% nem önálló foglalkozású, 14, 5% földmívelő, állattenyésztő és egyéb őstermelő, 11, 25% iparos, 6, 89% kereskedő, 3, 98% szolgálattevő, 2, 52% értelmiséghez tartozó és 1, 24% bizonytalan.
Új-Zéland néhány lepkéje endemikus, míg számos fajt behoztak, és néhány pillangófaj rendszeresen vándorol Új-Zélandra. Az ausztrál festett hölgyről ismert, hogy Ausztráliában erős vándorlás idején Ausztráliából Új-Zélandra vándorolt. Invazív fajok Az emberek először a csendes-óceáni szigeteken keresztül érkeztek, több hullámban, valamikor Kr. U. 1300 előtt, magával hozva a polinéz patkányt ( kiore) és a háziasított kutya. Az európaiak később sertéseket, görényeket, köpenyeket, egereket, patkányokat, kutyákat, macskákat, juhokat, szarvasmarhákat és még sok más emlősöt hoztak. Ezek közül a patkányok, görények, macskák, köpenyek és kutyák mind komolyan befolyásolták az új-zélandi faunát, sok faj kihalására késztetve. A kefefarkú posztumokat Ausztráliából prémesipar, az Európából származó szarvasokat pedig vadállatokként hozták be, és mindkettő súlyosan károsította sok madár erdei élőhelyét. Az elmúlt években sikeres erőfeszítéseket tettek a poszmók, patkányok, görények és más emlősök eltávolítására számos nagy és kis tengeri szigetről annak érdekében, hogy ezeket a helyeket valami eredeti állapotukhoz jobban hasonlítsák.
A főváros Wellington. Ú. -ot 1642 dec. 13. Tasman fedezte föl; pontosabb ismeretét Cooknak köszönhetjük, aki a szigetet 1769-70. körülhajózta, 1773. és 1777. meglátogatta. Az első keresztény hittérítő, Marsden Sámuel, 1814. jelent meg a szigeten; ez idő óta az őslakosok lassan-lassan keresztényekké lettek. Miután a betelepedő európaiak és az őslakos maorik közt több ízben véres harcok folytak, 1840. a szigetet a brit korona önálló gyarmatává tették; sokáig azonban a hibás közigazgatási intézkedések és belső viszályok miatt fölvirágozni nem tudott, míg végre Sir George Grey (1847-53) kormányzó intézkedései a gyarmatot fölvirágoztatták. Az 1860-66 közt dúló maori háború ezt egy időre megakasztotta, de azóta a továbbfejlődésnek nem volt akadálya. Tudományos ismertetésére legtöbbet tett Hochstetter és Haast (meghalt 1887. ). Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
A történeti gyűjteményben elsősorban a város történetére vonatkozó tárgyak találhatók. A gazdag céhes relikviák mellett egyedülálló értéket képvisel a festett lövésztábla-gyűjtemény, mely közel 50 darabot számlál. A képzőművészeti gyűjtemény a már említett, Nagy István-kollekció és az Oltványi-gyűjtés mellett a kortárs magyar képzőművészet jelentős alkotásait is őrzi. Az Éber Emlékház gyűjteményében id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna rajzain, festményein, szobrain kívül az Éber család több évtizeden keresztül gyűjtött értékes helytörténeti, irodalomtörténeti dokumentumait, a bácskai, sárközi vidékről származó néprajzi, népművészeti régészeti gyűjtésük tárgyait őrizzük. A könyvtár és adattár az Észak-Bácska történetére vonatkozó kutatásokhoz nyújt segítséget. A Türr István Múzeum gyűjteményeit öt kiállítóhelyen (Türr István Múzeum, Nagy István Képtár, Éber Emlékház, Bunyevác Tájház, Bagolyvár-Miskolczy Ferenc-emlékház) hét állandó kiállítás keretében tekintheti meg a látogató: Baja 300 éve város, Néprajzi csoportok Baja környékén, Élet a Dunán, Nagy István művészete, Éber Sándor, ifj.
A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A "nagy múzeumok" sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a "kis múzeumok" versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket. Szurkoljunk a "kis múzeumok" kategóriában a Türr István Múzeumnak! A bajai Türr István Múzeum az egykori Bács-Bodrog vármegye (Bácska) Magyarországra eső felének területi múzeuma, nemzetiségi bázisintézménye, Bács- Kiskun megye déli részén, a Duna partján.
A múzeumpedagógia mellett az intézmény az állandó kiállításokra épülő múzeumandragógiai, élménypedagógia foglalkozások segítségével igyekszik átadni az ott felhalmozott tudást a bajai, Baja környéki vagy akár a távolabbi közoktatási intézmények diákjai, a felnőtt látogatók és a sérült vagy hátrányos helyzetű múzeumlátogatók számára. A néprajzi gyűjtemény egy kiemelkedő darabja: az arany "lázsiás" Eredetileg "lázsiás" volt a neve azoknak a koronás talléroknak, amiket Bécsben, Milánóban és Körmöcbányán vertek II. József, II. Lipót és I. Ferenc idejében. Baja környékén lázsiásnak, dukátnak vagy huszasnak nevezték azokat a női nyakláncokat, amelyeket bajai ötvösök készítették forgalomból kivont ezüst, ritkábban arany pénzérmékből. A Türr István Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap és Baja Város Önkormányzat támogatásával 2019 októberében vásárolta meg arany lázsiását. A 14 karátos arany pénznyakék egy darab 1899-es, két darab 1914-es és két darab 1916-os Körmöcbányán vert 20 arany koronás keretezett pénzérméből készült.
Fedezd fel Baja szépségét Szabadságharcosból a béke munkásává váló Türr Istvánnak állít emléket az 1938-ban felállított építmény, mely Miskolczy Ferenc és Nagy András alkotói munkáját dicséri. Baján a Duna és a Sugovica összefolyásánál két kilátó is áll. Ezek közül a nemrég átadott Pandúr Ökopark kilátója a magasabb. A régebbi és egyben alacsonyabb a Türr István-kilátó. Baja egyedülálló főtere, melyet az itt és a környéken élők a 20. század második felében történt névváltoztatás és az abból adódó megszokás miatt csak Béke térnek hívnak. Sokan a velencei Szent Márk térhez hasonlítják, hiszen a három oldaláról zárt tér egyik oldala szabad vízfelületre tekint. A Szentháromság tér sajátossága, hogy lóhereformát kialakítva keresztezik az utak. Egyedi bazaltkocka burkolata túlélte a szocializmus túlzott erőszakos modernizációját is. Baja szívében, a Szentháromság tér alatt, a Sugovica-magasparton áll az 1930-as évektől Bagolyvárként közismert bauhaus épület, mely egykor Miskolczy Ferenc (1899-1994) festőművész, múzeumalapító, lokálpatrióta bajai honpolgár otthonaként szolgált.
A lábszár részt sikerült érintetlenül kiemelniük a szakembereknek "A háton fekvő, nagyon rossz megtartású csontvázat beborították a bronz leletek. Koponyájának felső részét sajnos már kismértékben bolygatták a mezőgazdasági munkák, így az utolsó pillanatban érkeztünk. A vállán két sarlós tű rögzítette egykori köpenyszerű ruháját. Nyakában nagy méretű átfúrt, félgömb alakú talán borostyán gyöngyöt és két tengeri kagylót viselt. Mellkasán félkörívben elrendezve vagy nyaklánc, vagy ruhát díszítő ékszerekként több koncentrikus bordákkal díszített tüskés csüngő feküdt, körülöttük hosszúkás spirálgyöngyök. Karjai a test mellett kinyújtva pihentek. Mindkét csuklóján széles bordázott karperec, és minden egyes ujján egy-egy kettős spirállal díszített gyűrűt viselt. Az egymás mellett párhuzamosan fekvő lábán a bokák felett nagy méretű bronz lábtekercseket viselt. Elsősorban a jobb lába körül rengeteg tüskés bordázott korongcsüngő volt látható. A lábszár részt sikerült érintetlen állapotban kiemelnünk a sírból, hogy azt majd a restaurátorműhelyben óvatosan kibontva, a leletek helyzetét pontosan dokumentálva kísérletet tehessünk a viselet rekonstruálására.
Az elhunyt egykori ruházatát két nagy méretű ruhatű rögzítette, a nyakában több átfúrt borostyán medál és tengeri kagyló feküdt. Az egyik borostyán medál a fény felé fordítva vörös fényben csillog, s kirajzolódik benne egy kereszt alakú furat. Így a medál négyküllős kerékhez hasonlít, amely jellemző bronzkori napszimbólum volt. A mellkas előtt szabályos rendben 9 db tüskés tutulus (tüskés korongcsüngő), illetve ezeket összekapcsoló hosszúkás bronzspirál feküdt, melyek talán egy melldísz részei lehettek. Mindkét csuklóján díszített, bordázott karperec et, valamint majdnem minden ujján egy-egy spiráldíszes gyűrű t találtak. Lábszárain poncolt díszű lábtekercsek et viselt, melyek végeit szintén spirálos díszítmények és láncon lógó, levél alakú csüngők ékesítették. A lábszárakat földdel együtt emelték ki a sírból, hogy annak tartalmát műhelykörülmények között pontosabban tudják dokumentálni. A lábak körül így sikerült számos tüskés korongcsüngőt eredeti helyzetében feltárni, melyek pontos viseleti rekonstrukcióján most dolgoznak a régészek.
Látnivalók a környéken Szentháromság tér Baja A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja egyedülálló főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe ez a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt... Szent Miklós görögkeleti Plébánitemplom A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. Szent István Király Római Katolikus Plébániatemplom Az egykor különálló falu jobbágyai 1806-ban kezdték építeni, nem sokkal utána, hogy földesuruk, a kalocsai érsek feltelepítette őket a Duna árteréből a magaspartra. 1863-ban leégett a templom, majd új...