A három évvel ezelőtt elhunyt Komár László végrendelettel rendezte vagyoni helyzetét, de volt felesége nem nyugszik bele a döntéseibe – írja a Blikk. Megfélemlítették Komár László özvegyét. Fotó: Kiskegyed Legalábbis erről árulkodik a táncdalénekes egykori budai házának tulajdoni lapja: a Budai Központi Kerületi Bíróság bejegyző határozata értelmében perindítás miatt elidegeníthetetlenné vált a kétszintes ház, és a felperes nem más, mint Komár Karolina, a rákbetegségben elhunyt előadó 12 éves lánya, akit természetesen anyukája, azaz a volt feleség "képvisel" – írja a Blikk. A nő 2003 nyarán volt kénytelen elköltözni a közös házból, és 2005 decemberében részítélettel vált el Komár Lászlótól. Egészen 2011-ig vártak a sajátos vagyonmegosztással, a ház ugyanis Krisztina tulajdonába került, de Komár használatában maradt. Komár László a válás után, 2012 márciusában újra feleségül vette Krisztinát, de ekkor az énekes már nem lett tulajdonosa a háznak, semmi köze nem volt hozzá, hiszen őt kifizette Krisztina, aki éppen ezért nem érti, hogy milyen alapon akar most részesedni az ingatlanból Komár exe.
Krisztina, Komár László özvegye az énekessel töltött utolsó órákról mesélt, ami kölcsönös szeretetben és harmóniában telt. Ahogy a is megírta, a legendás rock and roll énekes nyirokmirigyrákban szenvedett, de hiába harcolt a gyilkos kórral, két éve októberben elhunyt. Felesége most utolsó éjszakájukról mesélt a hot! magazinban. Fotó: TV2 "Meccset néztünk, majd lefeküdtünk. Átölelte a vállam, én a mellére hajtottam a fejem. ORIGO CÍMKÉK - Komár László. Hajnalban felébredtem, le volt hunyva a szeme, és tudtam, hogy már nem él. Az ágyban mellettem halt meg Laci. Azelőtt annyira féltem a haláltól, mégis kegyelmi állapotnak éltem meg azt, ahogy ő távozott" – mesélte Krisztina.
Mutatjuk hogyan kerülhetünk ki jól az esetleges válságból!
Ilyen esetben az öröklési rend kissé bonyolultabbá vált. Az új Ptk. szerint, ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor a házastársa, bejegyzett élettársa nem egyedül lesz állagörökös, hanem vele együtt örökölnek az örökhagyó szülei is az alábbi rend szerint: A korábban közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat ebben az esetben is a túlélő házastárs örökli, míg minden egyéb hagyaték felét a házastárs, másik felét pedig a szülők öröklik fejenként egyenlő arányban. Viszont a szülőket megillető törvényes örökrészen a házastársnak, bejegyzett élettársnak nincs haszonélvezeti / özvegyi joga. A szülők egymás között fejenként egyenlő arányban örökölnek. Özvegyi jog és haszonelvezeti jog közötti különbség . Ha az egyik szülő kiesett, akkor annak a részét egyenlő arányban örökli a túlélő házastárs és a másik szülő. A szabályok változásának egyik oka az, hogy az idős szülő gyermeke halálával támogatóját is elveszti, másik oka pedig az, hogy a szülők gyakran jelentős segítséget nyújtanak gyermekük vagyonának gyarapodásához (lakást, autót vesznek, stb.
Az özvegy haszonélvezeti joga és állagöröklése Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. Az új Ptk. Özvegyi jog. hatálybalépésével tehát leszármazó örökösök mellett megszűnt a házastárs (bejegyzett élettárs) általános haszonélvezet-öröklése, a hagyományos értelemben vett özvegyi jog, és ehelyett a korlátozott haszonélvezeti jog mellett állagörökösként is rendelkezik róla a törvény. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti Házastárs (bejegyzett élettárs) haszonélvezeti joga ági vagyonon és annak megváltása A házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
A polgári törvénykönyvben az élettársi kapcsolat (a házasság a családjog szabályai között szerepel) a kötelmi jog részben került szabályozásra, hiszen a jogalkotó szerint ez a kapcsolat kvázi szerződés a felek között. A magyar jogszabályok tehát éles különbséget tesznek az élettársak és a házastársak között. Míg a házastársak, a házasság okán egyenesági rokonok lesznek (és rájuk - többek között - a törvényes öröklés szabályai vonatkoznak), addig az élettársak csupán hozzátartozónak (nem közeli hozzátartozónak! Tulajdon jog es a haszonelvezeti jog kozt mi a kulombseg melyik az erosebb?. ) minősülnek és csakis végrendelet vagy élettársi vagyonjogi szerződés útján örökölhetnek. Ennek hiányában semmire sem jogosultak a hagyatékból! Az élettársi vagyonjogi szerződés az élettársak egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat rendezi az együttélés idejére és kizárólag közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva, valamint az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezetve érvényes. Az élettárs halála esetén a túlélő élettárs a közösen lakott ingatlanon és azok berendezési tárgyain (amennyiben tulajdonjoggal nem rendelkezik), a halálesetet követően özvegyi haszonélvezeti joga NEM keletkezik.
Itt talál meg minket!