S a mitikus való tovább egészül, hisz' szikrázóan hű asszonyi tettek labirintusaidból kivezettek, - ám Hádész kínban elragadta végül. Kívánság-szonett a meséről (A 75 éves Hegedűs Gézának) A világban még örvénylő a "jaj"; mesemondó kedvvel maradj velünk! : Míg szántva száguld száz gyilkos robaj, mesélő ajkadon feledkezünk s újult erővel tesz is a kezünk, hogy elnyugodjon minden harci zaj. A menedék 1.6. - Múltat tudva, hogy' lesz jobb jelenünk? s mondd, mit sejtet a bölcs idő-moraj? : Kívánság-szonett az időről Időnk legyen (ne hiányának mérge), infarktus-mentes, bölcs szívdobbanásra - nem eszeveszett, "modern" rohanásra -, ezt eltanulni vágyunk, Tőled kérve! Múlt s Jelen katedrálisába térve, legyen időnk könyvtárnyi olvasásra; legyen érlelődő időnk egymásra, - az érdemet igaz mércével mérve! Hegedűs Gézához (Nyolcvanadik születésnapján) Mindentudásra törő szellemed időtlen idők mélyeire hágott, s ki figyelt rád, az köszönhet neked egy egész újra-teremtett Világot. A nem-értés, a közöny sose bántott: legyőzte azt derűvel kellemed; tekinteted múltból jövőbe látott, - s a hívek, lásd, mind itt vagyunk veled: Esküvői prológus (Linka Ágnesnek és Siposhegyi Péternek) "Színház a világ" - mondta Shakespeare úr: s ma egy "drámá"-ból látjuk magyarul az esküvői részletet itt, menten.
Az atya isten mond leányának. Ülvén dicsőségben, Királyi székében, A fiu isten is hí anyjának. Nagy szerelméből, És tetszéséből, A szent lélek nevez mátkájának, Vall a szent háromság templomának. Mennyben isten után, Oh nagy asszony! méltán A fő méltóságot minthogy tartod, A magas egeknek, És a kerek földnek Királyi pálczáját te forgatod. A szent angyalok, Mennyei karok Téged vig énekkel magasztalnak, Mint királynéjoknak udvarolnak. A napfény trónusod, A szép hold zsámolyod, A ragyogó egek tőled függnek. És tiszteletedre, Koronát fejedre Az ékes csillagok magok füznek. Két vers (Robert Browning) – Wikiforrás. A mi él, s mozdul, Elődbe borul. Sőt egész ég és föld kereksége. Fényes méltóságod öröksége. Tégedet gyámolul, Menedék s oltalmul Választott az isten mindnyájunknak. Te vagy királynéja, Te vagy kiosztója Mennyben az isteni malasztoknak. Nincsen olly szükség, Nincs olly nagy inség, Mellyből te minket meg nem menthetnél, S minden veszély elő1 nem rejthetnél. Azért, nagy asszonyunk, Hozzád folyamodunk; Ne vesd meg, szüz anya, kérésünket.
Nincs tűrhetetlenebb dolog, mint amikor az ember önmagának kénytelen szemrehányást tenni saját hibái miatt. A megszokás következtében még a legragyogóbb tehetség is veszít magából. Tartós örömet csak magadban és munkásságodban lelhetsz. Be akarom bizonyítani, hogy az, aki jól és nemesen cselekszik, emellett még a méltatlanságot is el tudja viselni. Bécs város tanácsához. 1819. február 1 -én. Tegyünk jót, ahol csak lehet, Szeressük mindennél jobban a szabadságot, Ne tagadjuk meg az igazságot soha, Még a trón előtt sem. Gîte – Wikiszótár. Részletek Beethoven leveleiből [ szerkesztés] Nyomoruságos életet élek. Két év óta kerülök minden társaságot, mert nem mondhatom meg az embereknek: süket vagyok... Nagyon gyakran megátkozom léutarkhosz megtanított a lemondásra. Dacolni akarok, ha ez egyáltalán lehetséges, dacolni akarok a sorsommal; de vannak az életemnek pillanatai, melyekben én vagyok Isten legnyomorultabb teremtménye... Lemondás! milyen szomorú menedék! És mégis az egyedüli, ami számomra megmaradt! Részlet egy 1801-ben írt, Wegeler doktorhoz cimzett, levélből.
Vágyai beteljesülésétől megfosztva Megatron minden kapcsolatát megszakította Orionnal és a tanáccsal. Az általa álcáknak deklarált seregével háborút indított mindazok ellen, akik nem hajtottak fejet előtte. Megesküdött rá, hogy megszerzi magának a Mátrixot bárhol rejtőzzön is. A háború végül az egész Cybertront romba döntötte, magváig megmérgezve a bolygót. Orion oda utazott, hátha valahogy visszafordíthatja ezt a szörnyű folyamatot és szemtől szembe találta magát minden Cybertroni élet atyjával Primussal. (Fáy Andrásra) – Wikiforrás. Az elgyötört Primus megérezte Orionban a jóságot és a gondjaira bízta a Mátrixot. Ebben a pillanatban a meglepett és szerény Orion Pax Optimussá változott. Ő lett az utolsó Prime. "
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Miljom átok! bort a billikomba, Részegítő, lánghullámu bort! Melly keservet és bút martalékul A felejtés örvényébe hord. Bort öblébe váltig a kehelynek. Bort elémbe szakadatlanúl! Ide nézzen a puszták homokja, És ha nem tud inni, megtanúl. Kedvben ég e csont velője már is, És eremben a kéj habja forr; Üdv neked, te mámorok homálya! Üdv neked, te mámor anyja, bor! Hah, e kancsó a mesés világnak Feneketlen hordaja talán? Bort belé! mert nem szivelhetem, ha Puszta szájjal ásitoz reám; Bort belé! hogy felköszöntsön ajkam ─ Éljen a nemes keblű barát, Ki, midőn a vész harangja zúgott, Szent hűséggel nyujtá jobb karát; Éljen a világ dicső folyása... És az élet... és a szép világ... S az igazság védpalástja, melly az Üldözöttnek menedéket ád; Éljen a sziv biztató vezére, A varázsdalt pengető remény; Éljen a menny, a pokol és minden, Minden éljen... A menedék 1 2 3. oh csak vesszek én!
Egek ékessége, Földnek dicsősége, Magyarok asszonya, királynéja! Hozzád buzgó szivvel, Köteles hivséggel Járulunk, szentséges szüz Mária! Mint pártfogónkhoz! Édes anyánkhoz, Teljes reménységgel folyamodunk, Minden inségünkben fohászkodunk. Tekints kegyes szivvel, És irgalmas szemmel, Koronás őseink kérelmére. Jőj örökségednek, Tisztelő népednek, Mellyért, szent szűz, kérünk, védelmére. Mig bennünk egy ér Mozdul, vagy csep vér, Fogja jóvoltodat emlegetni, Méltó háladással fog pezsdülni. Mert belénk ontatott, Szivünkbe oltatott, Eleink vérével, tiszteleted. Ugyan fen is marad, Soha ki nem szakad Igaz magyar szivből szereteted. Ettől, oh szent szüz, Lángolván, mint tüz, Téged mindenével kész tisztelni, S vérével hűségét pecsételni. Mert nagy méltóságod Mindent felül halad, Mind égen, mind földön hatalmad nagy. Tündöklesz szentségtül, Mint nap homály nélkül; Az alkotmányok közt te legszentebb vagy. Menedék 2. Egész mivoltod, És alkotásod, Olly jeles isteni munka vala, Hogy maga kebledbe alá szálla. Mivelhogy semmi szenny Nincs benned, szép rózsa!
bár szökevény örökké s hűtlen a Cél!
A magyar költészet napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján. Az idei kínálatból készítettünk egy sokszínű, határon inneni és túli válogatást. Mivel ez a nap idén hétfőre esik, a programok egy részét egy nappal előrébb hozták, így semmi akadálya nem lehet már a vasárnap verses eltöltésének sem. A Balaton körül Balatonfüreden megvárják a születésnapot. Orizem a szemedet. A helyi programok helyszíne a Kisfaludy Galéria, az Anna Grand Hotel díszterme és a Vaszary Galéria/Irodalmi Szalon. Aki szeret hosszan ünnepelni, április 12-én elmehet Sümegre, ahol a könyvtárban Szálinger Balázs a humoros Petőfiről fog beszélni, aznap 17 órától pedig Keszthelyen, a Pajti kávézóban új, kiadás előtt álló, Koncentráció című kötetéből is elhangzanak versek. Budapest Hagyományteremtő rendezvénnyel, Irodalmi Kavalkáddal ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a POKET április 10-én, az Akvárium Klubban és az előtte lévő téren. A programok hangsúlyosan Tamási Áron születésének 125. és Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójához kötődnek.
Ady rettegett a háborútól, a világ pusztulásától, a saját betegségétől, a haláltól. Akkor kevesen mérték fel úgy, mint Ady, hogy világkatasztrófa készül. Mindezek ellenében Csinszkába kapaszkodott. A magát öregnek érző férfi – holott halálának évében, 1919-ben is mindössze 42 éves volt – támaszért, vigaszért fordul a fiatal, életerős Csinszkához. Őrizem a szemedet – Fekete Sas Kiadó. Ez a vers az öregedő férfi megkapó szerelmi vallomása. Műfaja elégikus chanson, a fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő költemény. Kitűnik belőle, hogy elsősorban egy társban szeretné megtalálni a vigaszt, de Csinszka háttérben marad. Léda alakja akkorra ködbe veszett, hozzá foghatóra nem akadt, pedig voltak sokan, túlságosan is sokan. Nem a kis Boncza Berta volt az egyetlen, aki levélben juttatta kifejezésre a költő iránti rajongását, tették ezt többen, érett asszonyok is, de ő makacsabbnak és kitartóbbnak bizonyult mindenkinél. Lényében ott volt egy tragikus vérfertőző házasság, a fiatalon meghalt anya és a kemény, uralkodó hajlamú apa terhes öröksége.
ŐRIZEM A SZEMED – Ady Endre Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet.