• 2021. április 16., péntek • • Meghalt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja - közölte a Nemzeti Színház pénteken az MTI-vel. A Nemzeti Színház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy ma hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Marit a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti - írta honlapján a Nemzeti Színház. Törőcsik Mari színésznő a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 7-es stúdiójábanFORRÁS: MTI/ZIH ZSOLT Törőcsik Mari 1935. november 23-án született a Heves megyei Pélyben, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba.
Végül mégis - az évnyitó napján - egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A SZÜLETÉSEKOR KAPOTT MARIÁN HELYETT A RENDEZŐ JAVASLATÁRA KEZDTE HASZNÁLNI A TÖRŐCSIK MARIANN, MAJD MARI NEVET. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában.
2016 októberében két hetet töltött kórházban, akkor is a tüdejével voltak gondok. 2017 januárjában megint rosszul lett, akkor a szombathelyi Markusovszky Kórházba szállították, légzését sokáig gépekkel kellett segíteni. 2018 januárjában egyéves kezelés után engedték haza, de nem Budapestre, hanem egy állandó ápoló kíséretében velemi otthonába költözött, hogy megerősödjön. A világjárvány kitörése óta szerettei leginkább telefonon tartották vele a kapcsolatot. Idén ősszel pedig tüdőgyulladást is kapott, már másfél hónapja kezeltek kórházban a betegséggel. Két héttel ezelőtt még üzent a rajongóknak, hogy jobban érzi magát. A színésznő fantasztikus pályafutása Törőcsik Mari a Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis – az évnyitó napján – egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be.
1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki oda, 2000-ben a nemzet színésze lett. A Prima díjat 2003-ban, a Prima Primissima Jubileumi díját 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a nemzet művésze címmel tüntették ki, 2015-ben Kölcsey Ferenc-emlékplakettet kapott, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki. 2005-ben Budapest, 2018-ban a Vas megyei Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgárává avatták. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként. A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját, aki könnyeit törölgetve nézte végig kollégái, barátai őt köszöntő előadását, az évforduló alkalmából pedig így vetett számot: "Nekem szép és gazdag életem volt".
ingyenes program 2021. 11. 13. 07:00 A darabot november 13-án, 17 órától nézhetik meg a színházkedvelők. A vén bakancsos és a fia, a huszár című darabot adja elő a Körúti Színház szombaton Ebesen, tudatta a megyei önkormányzat. A mai poénokkal dúsított népszínmű az egyszerű, hétköznapi emberek vágyairól vagy vágyainak meghiúsulásáról szól. Az ingyenes előadást a művelődési házban mutatják be. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Ezek is érdekelhetik Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
SYNOPSIS A vén bakancsos és a fia, a huszár Szigeti József népi színműve Gobbi Hilda főszereplésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúszik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik.
2021-08-17 15:03:02 Film - Mozi - TV - Kult film kritika rendező Az 1917-ben megjelent mű Szigeti József 1858-as, nagy sikerű népszínművét adaptálja filmvászonra. Forgatókönyvíróként Janovics Jenő jeleskedik, aki hűséges marad az eredeti mű szövegéhez. A rendező maga is Janovics ötleteire hagyatkozik, mint ahogy ez kiderül Nemeskürty István filmtörténetéből. __GA__Személyes érdeklődésemet a témában leginkább a főszereplők gondos felépítése és a népies moralitás...
Általában meglepőek a testtartással, szemrebbenésekkel, szájmozdulatokkal, tekintettel dolgozó közelképek. Funkciójuk van, ritmusuk van. Ami a legfontosabb: a film atmoszférát teremt. Semmi színpadszerűséget nem érzünk sem a játékban, sem a képsorokban. Pedig a kamera állása is merev, itt is mintegy a nézőtéren ülő közönséget helyettesíti. Igen ám, de a sok és jól megválogatott külső felvétel – Janovicsék itthoni specialitása volt a lehetőleg helyszínen való forgatás, már csak a komoly műterem hiánya miatt is – mégis oldja ezt a merevséget, közelebb hozza a helyszínt s vele a cselekményt. (Nemeskürty István: A magyar film története (1912 – 1963). Budapest, 1965. 55–56. p. )