Súlyos nélkülözések: 5, 8 százalék Az EU-ban 2018-ban a lakosság 5, 8 százaléka szenvedett a súlyos anyagi nélkülözés miatt, ami azt jelenti, hogy az életkörülményeit a pénzhiány nagyban korlátozta. Például nem tudják megfizetni a számlájukat, nem képesek megfelelő fűtésről gondoskodni vagy nem engedhetnek meg maguknak egyhetes nyaralást. Ez az arány csökkent mind a 2017-es (6, 6 százalék), mind a 2008-as (8, 5 százalék) adatokkal összehasonlítva. A britek szerint az orosz légierő további súlyos támadásokat intéz a civil lakosság ellen - Portfolio.hu. 2018-ban a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett személyek aránya jelentősen különbözött a tagállamok között: 20, 9 százalék Bulgáriában, 16, 8 százalék Romániában és 16, 7 százalék Görögországban, több országban azonban kevesebb mint 4 százalék: Luxemburgban (1, 3 százalék), Svédországban (1, 6 százalék), Hollandiában (2, 4 százalék), Csehországban, Ausztriában és Finnországban (mind 2, 8 százalék), Máltán (3 százalék), Németországban (3, 1 százalék), Dániában (3, 4 százalék), Szlovéniában (3, 7 százalék) és Észtországban (3, 8 százalék). Szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitettek száma a tagállamokban (a népesség százalékában, 2018-as adatok) Forrás: Eurostat Újrafogalmazott brüsszeli tervek Az új Európai Bizottságban a luxemburgi Nicolas Schmit felel ezért a területért: ő a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos.
Ez azonban nem sikerült. Elveszítettük a régiós versenyt A szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata 2018-ban Bulgáriában volt a legmagasabb és Csehországban a legalacsonyabb. Eu lakosság száma kalkulátor. Tavaly a lakosság több mint egynegyede volt veszélyeztetett hét tagállamban: Bulgária (32, 8 százalék), Románia (32, 5 százalék), Görögország (31, 8 százalék), Lettország (28, 4 százalék), Litvánia (28, 3 százalék), Olaszország (27, 3 százalék) és Spanyolország (26, 1 százalék). A skála másik végén az ennek a veszélynek kitett személyek legalacsonyabb arányát Csehországban (12, 2 százalék), Szlovéniában (16, 2 százalék), Szlovákiában (16, 3 százalék, 2017-es adatok), Finnországban (16, 5 százalék), Hollandiában (16, 7 százalék), Dániában és Franciaországban (mindkettő 17, 4 százalék) és Ausztriában (17, 5 százalék) figyelték meg. Ugyanakkor a legnagyobb csökkenés Bulgáriában, a legnagyobb növekedés pedig Luxemburgban volt. A 2018-ra vonatkozó adatok szerint a tagállamok közül a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek száma 2008 óta kilenc tagállamban nőtt: Luxemburg (a 2008. évi 15, 5 százalékról 21, 9 százalékra 2018-ban), Görögország (+3, 7 százalék), Észtország (+2, 6 százalék), Spanyolország (+2, 3 százalék), Olaszország és Hollandia (mindkettő +1, 8 százalék), Svédország (+1, 3 százalék), Dánia (+1, 1 százalék) és Ciprus (+0, 6 százalék).
Magyarország oltási eredményeivel a középmezőnybe tartozik – a teljes átoltottság 65, 9%-os –, ahogy Szlovákiában, Lengyelországban, Horvátországban és a balti országokban, Litvániában, Lettországban és Észtországban is 50-60 százalék körül alakul a beoltottak aránya. Az utóbbi hetekben azonban számos közép- és kelet-európai országban csökkent vagy stagnálni kezdett az oltási hajlandóság; úgy tűnik, ezek az államok alacsonyabb szinten érték el az oltási platót, mint a nyugat-európaiak. Volt egyáltalán mindenkinek elég oltás? Eu lakosság száma 2021. A beadott oltások mennyiségének alakulása rengeteg tényezőtől függ. Mikor kezdték meg az egyes országok a vakcinációs kampányt, mennyi oltás áll rendelkezésükre, mekkora az oltási hajlandóság, és mekkora hatással járnak az egyes országokban a nehezen felmérhető társadalmi tényezők: a közösségi médiában és más platformokon terjedő álhírek hatása, az intézményekbe vagy az államba vetett bizalom mértéke vagy éppen a közbizalmat erősen befolyásoló általános politikai kultúra állapota.
A Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől kapott úgynevezett missziós levelében az a szó, hogy "szegénység", egyszer szerepel: a gyermekek számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés esetében. A további tervek között olvasható a tisztességes minimálbérhez való jog, az európai munkanélküli járadék viszontbiztosítási rendszerének kidolgozása és az európai szociális gazdasági cselekvési terv kidolgozása a társadalmi innováció fokozásához. Schmit az Euronews-nak még biztos-jelöltként azt mondta, hogy "nem annyira a munkahelyek száma, hanem azok minősége a meghatározó". Koronavírus: így zajlik az EU országaiban a lakosság beoltása - Portfolio.hu. Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán! A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a CC BY-SA 4. 0 licenc szerint.
A magyar háztartások kétharmada rendelkezik biztosítással, és ezzel Magyarország a közép-európai országokban a középmezőnybe tartozik. A biztosítások száma azonban az uniós csatlakozást követően nőni fog. A felnőtt lakosság mindössze egyharmada kötött szerződést valamelyik biztosító társasággal - derül ki a GfK Hungária piackutató intézet összesítéséből. A befektetéssel rendelkező háztartások 12 százalékának portfoliójában legfontosabb az életbiztosítás. Eu lakosság száma életkor. Hasonló vagy ennél magasabb a mutató Németországban, Olaszországban, Angliában és Csehországban. A nyugdíjbiztosítás, mint fő befektetés 6 százalékos aránya szintén közepes Magyarországon. Ebben a tekintetben előrébb jár Anglia, Ausztria, Svédország és Csehország és Belgium. A csatlakozás után, az életszínvonal fejlődésével a magyar biztosítási és befektetési szokások várhatóan közelítenek a nyugat-európaihoz - áll az összegzésben. A jelenlegi EU-tagországokban a biztosítottság elterjedtsége kevésbé függ a megtakarításoktól, mint a fogyasztói bizalomtól és a vagyoni helyzettel való megelégedettségtől.
85 évesen Párizsban elhunyt a divat kortárs ikonja, Karl Lagerfeld. Elhunyt Karl Lagerfeld német divattervező, fényképész és karikaturista. A copfban hordott hosszú, hófehér haja, dioptriás napszemüvege és zömmel fekete-fehér ruhái még annak is ismerősek lehettek, aki egyébként járatlan a divat világában. Bár Lagerfeld ragaszkodott ehhez a képhez, volt annyi öniróniája, hogy azt mondja magáról: "Úgy nézek ki, mint önmagam karikatúrája, és ez tetszik. " Egyébként nem szerénykedett: egyszer azt mondta magáról, ő a divat Jeanne d'Arcja, máskor a munkamódszerét hasonlította egy vámpír táplálkozásához: "Amolyan vámpír vagyok, más emberek vérét veszem. " © AFP / Willi Bertram Karl Lagerfeld 1933-ban született Hamburgban, egy jómódú család gyermekeként. Eredeti neve Karl-Otto Lagerfeldt volt, új nevét azért választotta, mert úgy érezte, a hangzása "eladhatóbb". A kezdetekről egyszer annyit árult el, hogy négyévesen már egy komornyikot kért az anyjától születésnapjára. Tizenévesen Párizsba költözött, ahol érettségi után először divattervező asszisztens lett, majd az ötvenes években már haute couture kollekciókat tervezett párizsi divatházaknak.
Karl Lagerfeld 2006-ban hozta létre saját divatházát A kezdetek: 1938. szeptember 10-én született Hamburgban, Németországban. Egy nővére - Martha Christiane - és egy féltestvére - Thea - van. Eredetileg nevében megtalálható egy 't' betű is, de ezt a későbbiek folyamán elhagyta. Születési ideje és apja nemzetisége körül is furcsaságokra akadtak. Néhány tanára szerint korábban jött világra, és bár Lagerfeld azt vallotta, hogy édeasapja svéd, az újságírónő Alicia Drake állítása alapján valójában német. Édesanyja fehérneműket árult Berlinben, mikor megismerkedett Karl leendő apjával, és 1930-ban össze is házasodtak. 1952-ben a család egyik barátjával Párizsba költözött, hogy tehetségét fejleszthesse. Rajzolóként dolgozott különböző divatházaknak. Abban az időben a rajzokra nagyobb kereslet volt, mint a fényképekre, és Lagerfeld bármilyen korszakot képes volt skicceivel visszaadni. Karrier: 1955-öt írtak, mikor benevezett az International Wool Secretariat által szponzorált megmérettetésre, és díjat nyert egy kabáttervezésével.
Hófehér, copfba fogott haj, fekete napszemüveg, kesztyű, nyakkendő és fekete-fehér ruha: Karl Lagerfeldet nemcsak nevéről, hanem ikonikus külsejéről is felismerhették az emberek. Amellett, hogy a Chanel kreatív igazgatója volt, több divatháznak is tervezett élete során, sőt, saját márkát is alapított. És, bár kissé visszahúzódóbban élt az elmúlt időszakban, valamint az utolsó két bemutatón már nem jelent meg, mindenkit megdöbbentett a hír, miszerint tegnap, 85 éves korában elhunyt egy rövid betegség után. A divattervező megosztó személyiség volt, de sokan imádták, nemcsak tehetsége és egyedi, különleges darabjai, hanem szókimondó stílusa miatt is. Rengeteg mindent elért élete során, és igen meghatározó alakja volt a divatvilág elmúlt évtizedeinek. Gyermekkorában is rajongott a divatért Karl Otto Lagerfeldt 1933-ban jött a világra Hamburgban, egy jómódú tejgyáros és egy hegedűművésznő fiaként. Születési évéről azonban mindig is próbált füllenteni, általában az 1938-at jelölte meg, ha kérdezték.