A csoportelsőség ténye mellett az eddig megszerzett kettő mellett újabb két pont a tét a magyar női kézilabda-válogatott számára hétfőn este a spanyolországi világbajnokságon. Golovin Vlagyimir szerint Németország legfőbb erényei a rutin és a sebesség, ezért ahogyan az Origo Sportnak vasárnap délután elárulta, kulcskérdés lesz, hogy sikerül-e megfékezni a rivális támadásait. A párizsi felkészülési meccsekkel együtt már több mint egy hete együtt lévő társaság nemcsak szerintünk, de a játékosok saját elmondása szerint is egységes csapat benyomását kelti továbbra is. Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Valenciából. Márton Gréta pozitív személyisége minden kézilabda-rajongó számára nyílt titok. A Fradi balszélsője eddig mind a hat helyzetét gólra váltotta, és a második legtöbb időt töltötte a pályán. Most már kezdjük érezni azt, hogy minden napunk közel ugyanolyan, de ezt nem bánjuk, mert továbbjutottunk, így most újra van mire készülni - mondta az élet minden területén pozitív személyiséggel bíró fiatal kézilabdázó az Origo Sportnak.
A németek góljai egyébként szépen megoszlottak mindkét meccsükön, a két szélsőre, Antje Laurenroth-ra és Amelie Bergerre szintén ugyanúgy oda kell majd figyelni, ahogyan a szlovákok ellen parádésan játszó Meike Schmelzerre, vagy éppen Luisa Schulzéra. A kapusaik közül Katharina Filter töltött több időt a pályán, és a védési hatékonysága is neki volt jobb eddig. 42 lövésből 19-et megfogott, ami 45%-os hatékonyságot jelent. Szombaton a második félidőben parádésan védett, bőven volt szerepe abban, hogy Szlovákiának egy percig ne legyen esélye a felzárkózásra és egy szoros hajrára. A ferencvárosi Emily Bölk számára nincs lehetetlen Forrás: IHF Dinah Eckerlében szintén benne van egy extra teljesítmény, de ezen a poszton mi sem panaszkodhatunk. Szikora Melinda már 15 védésnél jár a tornán, Szlovákia és Csehország ellen kritikus időszakban tudott bravúrokkal segíteni együttesén. A csapatkapitány Bíró Blanka eddig csak 21 percet játszott, de bízzunk benne, hogy az ő formája is javulni fog a világbajnokság legjavára.
2012. júl 28. 12:09 Újra együtt Voith Ági és Bodrogi Budapest – Bodrogi Gyula (78) a mai napig hálás Voith Ági mostani párjának, hogy annak idején megszabadította a feleségétől. Voith Ági | KulturCafe.hu. A Nemzet Színésze persze nem gondolja komolyan, amikor ilyeneket mond, ez is csak része annak a csipkelődésnek, ami már évtizedek óta összetartja a nagy párost. – Nekem a fiamon kívül nincs rokonom, így Gyula az apám, az anyám, a testvérem, a mindenem – vallotta be lapunknak Voith Ági. – Az, hogy mi külön élünk, az más kérdés! – tette hozzá a színésznő, aki újra közös színpadon szerepel Bodrogival. Apa, anya egy személyben Voith Áginak a fián kívül nincs rokona, így Bodrogira úgy tekint, mintha ő lenne az összes családtagja A Mi színházunk című darabbal a páros egész nyáron járja az országot, és előadás közben pontosan úgy zrikálják egymást, mint az életben – sem a színpadon, sem azon kívül nem hagynak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy beszóljanak a másiknak. Annyira ismerik egymást, hogy elég egy fél mondat, és máris jön a poén.
Ott ült ez a hölgy, akit megkértek, hogy vigyázzon rám. Fegyelmezetten végig néztem az operát, majd amikor vége lett, felálltam, és azt mondtam: na, ez pocsék volt! Ezt mesélte el a nő a rádióban. Sok operát láttam, nyilván megvolt a véleményem. – 1956 után emiatt nagyobb bajba is került. – A Bartók 27-be jártam, de nem voltam szolid gyerek, hát eltanácsoltak. Átmentem a Fehérvári úti általánosba. Akkor volt 56, leverték a forradalmat, elindult a tanítás. A Kossuth címer fent volt a falon és mi felálltunk a padra és rátettünk egy gyászszalagot. Bejött az osztályfőnök valakivel, aki besúgó lehetett. Mindenki leült, én álltam egyedül a szalaggal. Az igazgató, Kapa Mátyás behívatta a szüleimet, hogy vigyenek el, mert baj lesz. Abban az időben ennyiért már vittek el gyereket megverni úgy, hogy lepedőben hozták haza. Akkor anyám még el tudta intézni, hogy kapjak útlevelet. Bodrogi Gyula 38 éve képtelen elválni volt feleségétől, most újra összehozta őket a sors | Femcafe. Illés György bácsival, a világhírű operatőrrel mentünk ki vonattal Svájcba. A kabáthajtókám alatt vittem a Kossuth jelvényt, mint egy szentséget.
Nagyon régen nem játszottam drámai szerepet, és ezért izgalmas kihívás volt számomra. Rendkívül kedves itt velem mindenki, nagyon jól érzem magam Miskolcon. Emlékszik az édesanyja akkori alakítására? Nem igazán emlékszem magára a darabra, de arra igen, hogy az édesanyám nem akarta, hogy megnézzem ezt az előadást és ilyen szerepben lássam, de persze elmentem rá. Akkoriban nem hagyott bennem mély nyomot, azt hiszem, én is idegenkedtem egy kicsit attól, hogy ilyen karaktert formált meg a történetben. De Ön most nem idegenkedik ettől a szereptől… Én kifejezetten élvezem ezt a szerepet. Általában pozitív karaktereket játszom, most végre lehetek egy kicsit gonosz. Nagyon izgalmas számomra, ahogy a rendező, Zsótér Sándor instruál minket. Azt hiszem, ez nem egy hagyományos színház, hanem inkább modern darab. De itt nem "álmodernkedésről" van szó – amit egyébként nem bírok elviselni – hanem arról, ahogyan a közönségre hat. Ebben a darabban mindennek jelentősége van, és a rendező is minden egyes mondatra nagyon odafigyel.