A magyar királyság megalapítása kétségtelenül Szent István műve volt, a központi fejedelmi hatalom kiépítését és a kereszténység felvételét azonban már apja, Géza fejedelem elkezdte. Géza egyéniségét a külföldi kortársak kissé elfogult leírásaiból rajzolhatjuk meg, e források Gézát roppant kegyetlen, hirtelen haragú, hatalmaskodó embernek mutatják be, aki szíve mélyén pogány maradt még megkeresztelkedése után is. Géza "gőgös és nyers" egyénisége azonban politikai éleslátással párosult. Felismerte, hogy a magyarság körül megváltoztak a külpolitikai viszonyok. A Kárpát-medencétől nyugatra I. (Nagy) Ottó 962-ben megalapította a Német-római Császárságot, délen pedig a Bizánci Birodalom kapott új erőre. Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. E két hatalmas keresztény állam fogta közre a pogány magyar fejedelemséget, melynek fennmaradását csak az biztosíthatta, ha békében él a szomszédokkal és felveszi a kereszténységet. Géza helyesen látta, hogy e feladatok megvalósítása erős fejedelmi hatalmat kíván. A nagyfejedelem uralma ugyanis nem érvényesült egyformán az ország egész területén.
4/11 anonim válasza: 16. 01-es Géza fejedelem felesége volt! 2009. 16:04 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: Meg az egyik lányát is úgy hívták. Szerintem, ha lett is volna olyan törvény akkoriban, hogy a lányok nem kaphatják az anyjuk nevét, Géza nyugodtan megváltoztathatta volna. 16:10 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 60% Második válaszoló vagyok: a 16:01-es jól megkavarta a dolgokat:) Géza lánya, (maradjunk az Ilonánál, mindenütt úgy ismerik) Ottone Orseolo velencei dózse felesége lett, a FIUK volt Orseolo Péter. Saroltot pedig Aba Sámuel, későbbi magyar király vette feleségül. 16:14 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: 2009. 17:08 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 anonim válasza: 16. 01-es csánat tényleg elírtam Orseoló Ottó a férj.. igazatok van... 17:10 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: a listából lemaradt Judit (a fent linkelt pdf irja. Géza fejedelem - Lexikon ::. ) [link] 2009. 21:14 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 anonim válasza: 16. 01-es maradt ki Judith sem, mert írtam, hogy Géza lányának tartották Vitéz Boleszláv Lengyel fejedelem feleségét róla nem sokat tudni csak annyit, hogy később a fejedelem haza zavarta a magyar hercegnőt... 22:28 Hasznos számodra ez a válasz?
Géza nagyfejedelem ábrázolása a Képes Krónikában A magyarok első dinasztiája sokkal régebbi, mint maga a nemzet. Ázsia és Európa keleti sztyeppéin nomád népek éltek, időnként szervezetbe tömörültek, majd széthullottak, aztán ismét egyesültek. Néptömegek jelentek meg mindig más néven, ami zavart okozott azonosításukban. Az ideiglenesen összekovácsolódó néptörzsek között a nemzetségi szervezet szívósabb volt, mint az állami, birodalmi keretet jelentő törzsszövetségek tömörülése. Ha egy-egy nemzetség súlyos harcok árán uralomra jutott, dinasztiává vált a tömegek hitét követő őskultusztól támogatva, de az alattvalók szemében nem volt más, mint varázserejű személyiségek láncolata. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A szakrális hatalom Álmos és Árpád személyiségének mágikus erejében mutatkozott meg. A Kárpát-medencét elfoglaló Árpád halála után utódainak nem volt olyan tekintélye, mint a "párducos" Árpádnak. A pozsonyi csatában (907) aratott győzelme után az országtól nyugatra élő, földjeinkre ácsingózó ellenség hosszú ideig közelébe sem mert jönni hazánknak.
Az első vármegye Somogy lehetett, István halálakor a vármegyék száma 30-45 között mozoghatott. Végbement a királynak alárendelt katonai szervezet kialakítása is. A királyi haderő a királyi várakban (72 körül volt a számuk) összpontosult. A várak vezetői a várispán ok voltak, a szolgálatot teljesítő tisztek pedig a X. század i harcos elemekből kialakult vár jobbágyok. A várakhoz tartozó, szórt rendszerű (vár)birtokokon dolgoztak a várnépek, akik háború esetén "közlegényként" vonultak hadba. Létrejött a királyi udvari szervezet és udvartartás. A kor gazdálkodási viszonyaiból (naturális, önellátó gazdálkodás) adódóan a királyi udvar mozgott az országban, és az egyes udvarházakban felhalmozott – a királyi (udvari) birtokokon megtermelt, illetve a magán- és egyházi birtokokról adóként természetben beszedett élelmiszert elfogyasztotta. István nyugati minták szerint felállította az ország legfőbb vezető testületét, a királyi tanácsot. Ennek két legtekintélyesebb tagja az esztergomi érsek és a nádorispán (a királyi udvar ispánja) volt.
A törzs- és nemzetségfők egy része csak névleg ismerte el Géza elsőségét, gyakorlatilag önállóan országolt. E felismerések vezették Gézát arra, hogy gyakran nyers és erőszakos eszközökkel lásson hozzá hatalma megerősítéséhez. A keresztény vallás római és bizánci változata már Géza uralkodása előtt is ismert volt Magyarországon. Géza idején a latin hittérítés indult útjára. Bizánccal ugyanis a kalandozások utolsó hulláma miatt a viszony elhidegült, a szomszédos német állammal azonban jó volt a kapcsolat. Így Géza csak Ottó császárhoz fordulhatott. 973 húsvétján Ottó Quedlinburgban fejedelmi gyűlést tartott, amelyet a keresztény hatalmak találkozójának szánt. Géza ugyan személyesen nem ment el a gyűlésre, de tizenkét főúrból álló követséget küldött. A találkozó után a császár egy püspököt és papokat küldött Magyarországra, ezzel vette kezdetét a hittérítés, amely a fejedelmi család udvarhelyei körül indult meg. Bár Géza megkeresztelt uralkodó volt, címe – mindenekelőtt a koronázás hiánya miatt – még nélkülözte a keresztény király hivatalos elismertetését.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. tavaszi számában olvasható.
Azóta több ékírás-tanfolyamot tartott, hogy megszerettesse és megismertessem az ékírást, és ezzel is bizonyítsa a magyar és a káld-sumir nyelv közti több, mint egyszerű hasonlatosságot. Eddig 10 könyve jelent meg: A sumir kultúra története; A káldeai teremtés-mítosz; Az ékírás története; A napkeleti pecsételők és pecséthengerek; A somogyi rovásírásos kövek; Az I. András király korabeli imák, A pártusok a sivatag lovagjai; Világkatasztrófák; Hol rejtőznek a Magyar táltosok. Meghívott előadóként a sumir történelmi, mitológiai, továbbá a magyar elődökről szóló előadásokat tart. Az említett témákban több mint 20 előadása van. Különféle folyóiratokban, továbbá a honlapján () publikál. Vallja, hogy minden magyar embernek, bármivel is foglalkozik, bármi is a kutatási területe, a népe, hazája javát kell szolgálnia. E nélkül minden tevékenység érdemtelen. Belépő: Elővételben (e-mailes jegyrendelés) az előadás napjáig 1. 500, - Ft Helyszínen és az előadás napján 2. 000, - Ft Előadásainkon HELYFOGLALÁS ÉRKEZÉSI SORRENDBEN!
A fa felépítése Forrás: tankönyv, Dr. Veperdi Gábor Erdőbecsléstan jegyzete. stb. A fa fő részei A fa teste három fő részre tagolódik: a törzsre, az ágakat tartalmazó koronára és a gyökérzetre. A törzs a fa legértékesebb, faanyagban leggazdagabb része. Az ágak többnyire szabálytalan, elágazó, sokszorosan görbülő formájúak, és ennél a tulajdonságuknál fogva is elütnek a törzstől, melyet rendszerint a szabályos, egyenes növekedés jellemez. A felső, ágas részét a fa koronájának nevezzük. A korona nemcsak az ágakat magukat, hanem a törzsnek azt a részét is magába foglalja, amelyből az ágak erednek. A korona első élő ágaitól számítjuk a koronakezdetet. A fatörzs egyik kitüntetett része: a mellmagasság, a talajfelszíntől számított 1, 3 méteres magasság, ugyanis itt mérjük a törzs átmérőjét. A talajfelszín és a fa csúcsa közötti függőleges távolság: a fa magassága. A fa anyagának makroszkópos jellegzetességei: Évgyűrűk. A mérsékelt övi fák mindhárom metszetén felismerhetők, kialakulásukat az évszakok váltakozása okozza.
A fa fő metszetei Egy fatestnek háromféle metszése lehetséges:A keresztmetszet a rostirányra merőlegesen kialakított felület. A fa belén áthaladó, rosttal párhuzamos metszet a sugármetszet. Húrmetszet minden olyan metszősík, amely párhuzamos a rostokkal, de nem megy át a fa belén. A fa szerkezetének megjelenése a metszeteken A fatest szerkezete különböző metszésfelületeken jól felismerhető. Három fő metszésirány van: sugárirány rostirány (keresztmetszeti) húrirány, melyek mentén eltérő a fatest felépítése, és ez a tulajdonságokban is megmutatkozik. A kéreg, a háncs, a kambium és a szíjács tulajdonságai bármelyik metszeten elemezhető. Az évgyűrűk a legjobban a keresztmetszeten tűnnek szembe. A bél tulajdonságai a rost- és a sugárirányú metszeten figyelhető meg. A fának három fő metszetét ismerjük, mégpedig: bütümetszet, mely merőleges a szálirányra, és átmegy a fa belén; a sugármetszet a száliránnyal párhuzamos; a húrmetszet a száliránnyal párhuzamos. A fa évgyűrűi
A háncstest szállító szövetei a rostacsövek, melyek a fotoszintézis során képződött tápanyagok transzportját végzik fentről lefele, a levelektől a gyökerek irányába. A farész sejtjei különböző méretűek, alakúak, felépítésűek, a faelemek ezekből és ezek egymásba kapcsolódásaiból keletkeznek: Tracheida, vízszállító sejt. A végein kihegyesedő, hosszúkás, vízszállítást végző, egyetlen sejtből álló elem. Kialakulása után sejtplazmája felszívódik, élettelen. Trachea, edény. Egymás után elhelyezkedő megnyúlt, tág üregű sejtekből alakul ki úgy, hogy azok elválasztó falai felszívódnak vagy perforálódnak, a sejtek elhalnak. Az így létrejövő csövecske az élő fában a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat szállítja a gyökerektől a levelekhez. Faparenchima, eredetileg a fa szövetrendszerének élő, sejtplazmát tartalmazó, kész tápanyagokat továbbító és raktározó eleme. Vékony falú, nagy üregű sejt: ebben állítja elő a fa a színezőanyagokat, alkaloidákat, illóanyagokat, olajokat, kristályos ásványi anyagokat.